EU pályázatok, hitelek, kockázati tőke és egyéb források vállalkozóknak, non-profit szervezeteknek

Archive for 'Pályázat'

Ahhoz, hogy egy cég pályázóképesnek minősüljön, az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő saját tőke értéke nem lehet negatív, illetve el kell, hogy érje a jegyzett tőke felét. A negatív, vagy túl alacsony saját tőkével rendelkező társaságok pályázati szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek, így nem részesülhetnek támogatásban. Ennek elkerülése érdekében szükség esetén az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
1.    Gazdálkodás nyereségessége
Természetesen abban az esetben járunk a legjobban, ha az adott üzleti évben gazdálkodásunkat nyereségesen tudtuk végezni, ennek megfelelően a cég adózott eredménye pozitív. Ezt az értéket átvezethetjük az eredménytartalékba, ez egyben azt is jelenti, hogy az adózott eredményből nem, vagy csak csökkentett mértékű osztalékot fizetünk ki a tagok részére. Mivel az eredménytartalék a saját tőke összegét is növeli, ezért ezzel megoldható a probléma.
2.    Tőkeemelés
A második megoldási lehetőség a saját tőke növelésére a tőkeemelés, melyet két módon hajthatunk végre: készpénzben, vagy a meglévő tagi hitel apportálásával. Az első esetben figyelembe kell venni, hogy a készpénzben történő tőkeemelés nem csak a saját tőkét, de a jegyzett tőkét is emeli, így ki kell számolni, milyen mértékű befektetésre van szükség ahhoz, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke felét. A második esetben a tagi kölcsön az adott tag követelése, vagyis vagyoni értékű jogaként jelenik meg. Ezt a követelést, mint apportot, vagyis nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződés módosításával a tag a cég rendelkezésére bocsáthatja, így megemelve annak saját tőkéjét. Fontos, hogy ebben az esetben a kötelezettségeket a tagi kölcsön mértékével csökkentsük, a követeléseket pedig ugyanennyivel növeljük.
3.    Pótbefizetés
A harmadik megoldási lehetőség a tagok pótbefizetésre való kötelezése. Mivel egy cég csak akkor működhet törvényesen, ha a saját tőke eléri a jegyzett tőke felét, ezért a társasági szerződésben rögzíthető a törzsbetétek arányának megfelelő pótbefizetési kötelezettség, mely a jegyzett tőkét nem emeli, de a saját tőke emelésére alkalmas.

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.

Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.

Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi  szempontokat:
-    Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
-    Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
-    Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
-     Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
-     Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
-     Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a  2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.

Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.

A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.

“A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta

felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak hosszú távú eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttműködjenek. A fejlődés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelőzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben.

A fenntartható fejlődés tehát azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

A pályázó a környezetvédelmi szempontokat alapvetően két területen tudja erősíteni, illetve megvalósítani; saját menedzsmentjében és a megvalósítani kívánt projekt során. A környezetvédelmi követelményeket két csoportba lehet osztani; általános és speciális követelményeket fogalmaz meg. A legfontosabb általános követelmény, amely a pályázat típusától független, hogy minden projektnek törekednie kell a megjelölt fenntarthatósági szempontok minél erőteljesebb érvényesítésére.

A fenntarthatóság biztosítása lényegében saját érdekünket szolgálja és több szempontból is előnyös és hasznos, illetve már rövidtávon is gyakorlati előnyökhöz juttatja a pályázót.

A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati előnyöket jelenti:

-A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.

- A pályázattal magasabb értékelési pontszám érhető el, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.

- Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, nagy költségráfordítással beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni.

- A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét.

- A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.

- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak az elkövetkezendő projektek megvalósításához és további támogatások megszerzéséhez.

A pályázati projekt adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték illetve a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak a vállalt szempontokat. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben eltérhet a kedvezményezettől vagy a projektgazdától.

A szempontok vállalása esetén az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés illetve csökkenés. Egyes esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelel a célnak.

A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők csak olyan intézkedés fogadnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott.

Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok vállalása, mind a pályázónak, mind a természeti környezetnek, mind pedig a társadalom számára pozitív hátassal van.

Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projekt megkezdésével érdemes megvárni a támogató döntést, ugyanis ha a pályázatot mégsem bírálják el pozitívan, még van lehetőség újra pályázni. Természetesen ez a lehetőség csak akkor használható ki, hogyha a pályázati konstrukció a lehetséges újra beadás időpontjában még nyitva áll. Azonban, ha a támogató döntés előtt megkezdték a projektet és a pályázat nem nyert, akkor nincs lehetőség az újrapályázásra.

A megpályázott területtől függően a megkezdés időpontja a következők szerint alakulhat:

Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

- az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva)
- olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan

Gép, berendezés, anyag, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén:

- az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék stb. írásbeli megrendelése, vagy
- amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre a megvalósításra megkötött első szerződés megkötésének dátuma, vagy
- megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszköz, berendezés, termék esetén a számlán feltüntetett gazdasági teljesítés, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi dátum

Foglalkoztatásra vonatkozó projektelem esetén:

- amennyiben új munkahely teremtésére irányul (vagy a projekt új munkavállaló alkalmazásával kezdődik meg), a projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja. A projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja nem lehet korábbi a pályázat benyújtását követő napnál.
- minden már esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosítási időpontja.

Telephelyfejlesztés esetén:

- a telephelyet kivitelező cég felé adott megrendelés,
- amennyiben megrendelés nem készült, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződés minősül a projekt megkezdésének.

Egy pályázati projekt általában úgy kezdődik, hogy a vállalkozóban/a cég vezetőiben felmerül a fejlesztési igény. Ilyenkor a leendő pályázó végiggondolja, hogy milyen eszközökre, milyen jellegű beruházásra lenne szüksége a további fejlődéshez, illetve mi az, amit reálisan meg is tudna valósítani. Ekkor a pályázó felkeresi a Forrás Centrum Kft-t, és a beruházásra vonatkozó elképzeléseket a szakmailag kompetens tanácsadóval egyeztetve megkeresik a megfelelő, és a cég számára legoptimálisabb pályázati forrást.

A konkrét pályázati elképzelés, és a konstrukció tisztázását követően a pályázó a tanácsadó rendelkezésére bocsátja a pályázat benyújtásához, a szükséges adatlapok kitöltéséhez szükséges adatokat, illetve a pályázati felhívásban meghatározott csatolandó dokumentumokat. Ekkor kerülhet beadásra a pályázat.

A benyújtást követően a Közreműködő Szervezet ellenőrzi, hogy minden dokumentumot beadtak-e, illetve, hogy azok a megfelelő formátummal, tartalommal rendelkeznek-e. A dokumentumokon kívül ellenőrzésre kerülnek az adatok, illetve a pályázati adatlapban szereplő szöveges részek. Megvizsgálják, hogy megfelelően kifejtésre kerültek-e a feltett kérdésekre adott válaszok, illetve, hogy az adatok helyesen kerültek-e kitöltésre. Amennyiben bármilyen hiányosságot észlel, és a pályázati felhívás is lehetőséget biztosít rá, hiánypótlást írnak ki.

A hiánypótlás maradéktalan teljesítése esetén, további kérdés merülhet fel, mely tisztázó kérdés keretében kerülhet tisztázásra. Ezt követően a Közreműködő Szervezet újból ellenőrzi a teljes pályázatot, és döntést hoz.

Amennyiben a pályázat sikeresnek bizonyul, a Közreműködő Szervezet támogató döntést, majd Támogatói Okiratot, illetve Támogatási Szerződést bocsát ki, mely alapján megkezdhető a projektben megjelölt beruházás.

Amennyiben a pályázati felhívás megengedi, lehetőség nyílik általában 25-50%-os mértékű támogatási előleg lehívására, mely segítheti a beruházás finanszírozását.

A beruházás befejezését követően a projekttel kapcsolatos dokumentáció benyújtásával van lehetőség a támogatás elszámolására, illetve a kifizetési kérelmek benyújtására, melyet követően a támogatás kiutalásra kerül.

A pályázati keretek között megvalósított beruházások esetén általában 3-5 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalni, melynek során fenn kell tartani a támogatott beruházást (vagyis működtetni kell), és teljesíteni kell a projektben tett vállalásokat. A működtetés és a vállalkozások nem teljesítése szankciókat vonhat maga után, amely a támogatás kamatokkal terhelt visszafizetését is jelentheti.

Megjelentek a sajtóban a 2014-2020-as pályázati ciklus első pályázatainak feltételei. A már most nagy népszerűségnek örvendő konstrukciókról a mai napon Csepreghy Nándor közölt néhány információt. A keretösszeg elosztása megváltozott, a korábbi 5-5 milliárd forint helyett most a kapacitásbővítésre 8,5 milliárd, piacra jutásra pedig 1,5 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

A kapacitásbővítést célzó pályázaton kizárólag a feldolgozóiparban működő vállalkozások indulhatnak, akiknek a benyújtást megelőző évben legalább 10 fő alkalmazottjuk volt, és teljes árbevételük fele a fejlesztéssel érintett iparágból származott. A projektekhez maximálisan 50%, összegszerűen 10-100 millió forint támogatás igényelhető, a becslések szerint várhatóan 200 vállalkozás pályázata részesülhet támogatásban. Az elszámolható költségek tekintetében önállóan nem támogatható az infrastruktúra fejlesztés, az csak egyéb, önállóan is támogatható fejlesztésekkel együtt valósulhat meg, ilyenek az eszközbeszerzés, és az informatikai fejlesztés.

A kereskedelemfejlesztésre és külpiacra lépésre kiírásra kerülő pályázaton 3-7 millió forint lesz igényelhető 50-70%-os támogatási intenzitás mellett. Ebben a konstrukcióban támogathatók a kiállítási, és regisztrációs díjak, installációk, és a többször használatos marketing eszközök.

Mindkét pályázat esetében fontos, hogy a jövő (október 6-ával kezdődő) heti kiírást követően 30 nappal lehet majd benyújtani a projektjavaslatokat.

A Horizon2020 az az egységes kutatási és innovációs keretprogram, melynek keretében az európai uniós tagállamok közvetlenül Brüsszelből juthatnak innovációs projektjeiket támogató finanszírozási forrásokhoz.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, a fenti keretprogram keretében kiírt konstrukcióra konzorcium keretében van lehetőség pályázni. Ez a Horizon2020 program keretében azt jelenti, hogy három, különböző tagállamból származó független jogalany együtt nyújtja be projektjavaslatát. Ez alól kivételt jelent a KKV-eszköz pályázat, mely során lehetőség nyílik konzorciumban, illetve egyénileg is indulni, feltéve, hogy a pályázó valamely EU-tagországban került megalapításra.

A keretprogram hazánkban talán legnagyobb népszerűségnek örvendő kiírása a KKV-eszköz pályázat. Ebben a konstrukcióban összesen 2,8 milliárd euró forrás áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2014. és 2015. években várhatóan 1310 projektjavaslat támogatására lesz elegendő a keret, melyből a projekteket 70%-os támogatási intenzitás mellett lehet megvalósítani. A kiírásban kiemelten várják az ún. „gazellák”, vagyis az innovatív, gyorsan növekvő kis- és középvállalkozások jelentkezését. Fontos, hogy ebben a konstrukcióban az ún. TRL (technológiai készenléti szint) 1-től 9-ig terjedő skáláján már 6-os szinten álló, azaz nagy skálájú prototípussal rendelkező projektjavaslatok nyújthatók be, kizárólag az alábbi területeken: űrkutatás, infokommunikációs technológia, nanotechnológia, egészségügy, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, energia, közlekedés, klímaváltozás és környezet, biztonság, biotechnológia, és környezetvédelem.

2014. május 23-án a Varga Mihály által tett nyilatkozatban számos utalást találhatunk a magyar költségvetés 2015-ös alakulására. Általánosságban elmondta, hogy az Európai Unió figyelmeztetései miatt alacsonyabb költségvetési hiánycélt kell kitűzni, melynek eredményeképpen a kiadási oldalt is csökkenteni kell. Az európai uniós támogatási rendszer átstrukturálását követően 60 %-os gazdaságfejlesztési arányt említett, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióból kapott támogatások 60%-a a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a pályázati rendszer finanszírozására kerül elköltésre. Konkrét adatot a 2015-ös év pályázatairól nem említett, azonban a 2014-2020-as szakaszról elmondta, hogy összesen 450 milliárd forintot kapnak a kis- és középvállalkozások, 500 milliárd forint lesz a K+F+I projektek költségvetése a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Programon belül, 500 milliárd forintot szánnak munkahelyteremtésre, és 700 milliárd forint kedvezményes hitel, tőke, és garanciavállalási keret áll majd a vállalkozások rendelkezésére.

A Kormány főbb feladatait Varga Mihály az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan 5 pontban fejtette ki:

1.       A feketegazdaság visszaszorítása: ezzel nagymértékben növelhetők az adóbevételek, ennek előfutára volt az idén bevezetett online pénztárgép rendszer

2.       A foglalkoztatottság növelése: ennek előkészítéseként került megváltoztatásra a Munka Törvénykönyve, és a közmunkarendszer

3.       A bankszektor helyzete: a bankrendszer támogatása elsősorban a hitelezési rendszer stabilitása miatt lényeges, hiszen az a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez ez elengedhetetlen

4.       Az önkormányzatok helyzete: az adósságok átvállalását követően kívánatos a foglalkoztatási helyzetet javító projektek kialakítása

5.       Demográfiai helyzet: a nyugdíjproblémák, és az alacsony születésszám ellen folytatni kívánják a már elkezdett születésszámot támogató intézkedéseket (például: családi adókedvezmény, Babakötvény)

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/varga_belengette_tenyleg_nagy_dolgokra_keszulnek.1.204010.html

Magyarország Kormánya 2014. szeptember 16-án két, a pályázati rendszer szempontjából fontos határozatot is hozott.

Az első a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1509/2014. (IX. 16.) kormányhatározat. Ebben a Kormány kijelöli a 2014. II. félévben meghirdetendő pályázatokért felelős minisztereket, illetve a szakmai munka megkezdésének határidejéül a 2014. október 6-ai napot tűzi ki. Szintén a fenti határidővel szükséges a Miniszterelnökségnek a jogi és technikai feltételeket biztosítania. A határozat alapján a 2014. II. félévben igényelhető támogatások az alábbi címen lesznek igényelhetők:

Fiatalok vállalkozóvá válása (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Kisgyermekkori nevelés támogatás (keretösszeg: 1,5 milliárd forint)
Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program (keretösszeg: 0,7 milliárd forint)
Ivóvízminőség-javítás (keretösszeg: 8,7 milliárd forint)
Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések (keretösszeg: 50 milliárd forint)

A második határozat az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről született. Ebben a határozatban a Kormány jóváhagyta a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 200 milliárd forint összeggel történő túllépését. A fenti összeget a határozat szerint a kifizetésekhez igazodva szükséges felhasználni.

Az alábbiakban olvashatóak a határozatok teljes terjedelmükben:

A Kormány 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról

A Kormány

1. felhívja az érintett minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak keretében az elsőként meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges szakmai munkát kezdjék meg az 1. melléklet szerint,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

emberi erőforrások minisztere

nemzeti fejlesztési miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsa.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

OP neve     Felelős tárca     Pályázati kiírás címe     Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft)
GINOP     NGM     Fiatalok vállalkozóvá válása     4,0
GINOP     NGM     Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek     4,0
EFOP     EMMI     Kisgyermekkori nevelés támogatása     1,5
EFOP     EMMI     Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program     0,7
KEHOP     NFM     Ivóvízminőség-javítás     8,7
KEHOP     NFM     Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések     50,0

1. melléklet az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozathoz

A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről

A Kormány

1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. melléklet 2. pontja alapján, a strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím 200 000,0 millió forint összeggel történő túllépését az európai uniós támogatások Európai Bizottság általi átutalását követően a beérkező uniós források megfelelő előirányzaton történő bevételi elszámolására és a megnyitott előirányzat-felhasználási keret visszarendezésére vonatkozó kötelezettség mellett,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: azonnal

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
-    az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
-    az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
-    az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
-    a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
-    a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
-    a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
-    a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.
Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).
A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
-    a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
-    a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

Lezárult az Új Széchenyi Terv 2007-2013-as szakasza, ennek megfelelően átalakításra kerülnek a szabályzatok, melyek meghatározzák többek között a pályázatok keretében igényelhető támogatások mértékét, összegét, és feltételeit. 2014. július 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy melyik régióban, mekkora vállalkozás hány százalék támogatást igényelhet az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott projektjavaslatára.

A maximálisan igényelhető támogatási intenzitás attól függ, hogy mekkora a vállalkozás, és hogy az adott projektet melyik régióban, és azon belül milyen helyzetű településen kívánja megvalósítani. Jellemzően a fejlettebb térségekben kerül alacsonyabb igényelhető támogatási mérték megállapításra, ezzel szemben az elmaradottabbnak ítélt térségekben magasabb százalékban igényelhetünk támogatást az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projektünkhöz.

Az új szabályozás három régióra vonatkozóan tartalmaz az ÚSZT 2007-2013-as szakaszához képest megváltozott maximumokat, ezek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Nyugat-Dunántúl. Mindhárom régióról elmondható, hogy mivel a megítélt fejlettségi szint emelkedett, ezért a támogatási intenzitásuk csökkent. A négy fennmaradó régióra vonatkozóan a szabályozás nem változott az előző ciklushoz képest.

Mikro- és kivállalkozások esetén a fentiek alapján a konvergencia régiókban a legmagasabb, 70%-os támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban érhető el. Alacsonyabb, 55%-os támogatási maximum érhető el Közép-Dunántúl, és 45%-os Nyugat-Dunántúl régióban. Ez például azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintos beruházást kíván az adott vállalkozás megvalósítani, akkor például a dél-alföldi régióban ehhez 7, míg a nyugat-dunántúli régióban csupán 4,5 millió forint támogatást kaphat hozzá.

A legnagyobb változás azonban a közép-magyarországi régióban történt, itt van olyan kategória is, ahol 0% a maximális támogatási intenzitás (ez csak és kizárólag nagyvállalkozásokra vonatkozik). Ebben a régióban három négy fő területi besorolás került meghatározásra, ezek: Budapest, Pest megye, Pest megye hátrányos helyzetű települései (HH), és Pest megyek leghátrányosabb helyzetű települései (LHH). Mikro- és kisvállalkozások esetén, Budapesten és Pest megye nem hátrányos helyzetű településein 20%, a hátrányos helyzetű településeken 40%, a leghátrányosabb helyzetű településeken pedig 55% lehet a maximálisan igényelhető támogatás projekt összköltségre vetített aránya.

A mikro-, kis-és középvállalkozások a továbbra is külön ösztönzésben részesülnek, hiszen az ő esetükben a támogatási intenzitás növelhető mikro- és kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal

Természetesen a fenti értékek a maximálisan meghatározható támogatási intenzitásra vonatkoznak, az egyes felhívások ennél alacsonyabb támogatási mértéket is meghatározhatnak, azonban a projektötletek kidolgozásakor érdemes figyelmet fordítani arra, hogy pályázati szempontból melyik régióban lenne előnyös új beruházást megvalósítani.

A pályázati kiírás célja

Az IKT szektorban működő vállalkozások esetében az innovációnak, és a K+F programokban való részvételnek kiemelkedő jelentősége van, ezért ezeknek a vállalkozásoknak mind szakmailag, mind vállalati kultúrájukban alkalmassá kell válniuk arra, hogy nemzetközi együttműködésben szerepet vállalhassanak.

A pályázati kiírás célja, hogy az IKT, vagy informatikai témájú K+F+I projekteket fejlesztő vállalkozások – elsősorban KKV-k – nemzetközi piaci lehetőségei bővüljenek, és az Európai Unió Horizon 2020 programjában való aktív részvételük növekedjen.

A pályázat keretében vállalkozások számára a Horizon 2020 program megismerésére, innovációs tanácsadás igénybevételére és marketing tevékenység támogatására nyílik lehetőség.

A támogatás mértéke és összege

A pályázatok keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft.
Az elnyerhető támogatás mértéke az összes elszámolhatón költség 75%-a.

Kötelező vállalások

  • Tagság az Informatikai Vállalkozások Szövetségében
  • A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt fenntartási időszakának végéig folyamatos tagsági jogviszonyt tart fenn az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségében.

Az Európai Unió H2020 programjába való bekapcsolódás
A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt keretében a megvalósítási időszakban részt vesz az Európai Unió Horizon 2020 programjáról szóló képzések, valamint rendelkeznie kell PIC (Participant Identification Code) kóddal az EU Horizon 2020 partnerkereső rendszerében a fenntartási időszak végéig.
A pályázó vállalja, hogy a fenntartási időszak végéig folyamatosan rendelkezik:
a)    a Magyar Külgazdasági Hivatal (HITA) ICT export adatbázisában feltöltött profillal
b)    saját domainnel és honlappal, amelyen van angol nyelvű tájékoztatás
Innovációs tevékenység
A pályázó vállalja, hogy a projekt keretében a megvalósítási időszakban az alábbi feltételek közül legalább 1 teljesül:
a)    részt vesz Horizon 2020 pályázatban önálló pályázóként vagy konzorciumban partnerként, illetve vezető partnerként (a feltétel teljesüléséhez beadott pályázat szükséges)
b)    részt vesz valamely IKT és/vagy innovációs szakmai kiállításon/vásáron/networking konferencián (beleértve a NIH, HITA, egyéb Kormányzati támogatással megvalósuló vagy informatikai szakmai szervezet által szervezett rendezvényeket)
c)    részt vesz start-up versenyen (NIH, IVSZ vagy bármilyen hazai vagy uniós társfinanszírozott megvalósuló start-up verseny pl. akkreditált technológiai inkubátor által szervezett verseny)
Pályázók köre:

Jogi forma, méret, székhely:
a) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok,
b) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
c) akiknek az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt
d) akik mikro- kis vagy középvállalkozásnak minősülnek

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
A 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján partner vagy kapcsolt vállalkozások külön nyújthatnak be pályázatot.

Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére aki, vagy amely:
a)    nem rendelkezik legalább egy lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, és
b)    jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét
c)    nem rendelkezik a Horizon 2020 partnerkereső rendszerében való regisztrációt igazoló PIC kóddal
d)    nem rendelkezik a Magyar Külgazdasági Hivatal (HITA) ICT export adatbázisában feltöltött profillal
e)    nem rendelkezik saját domainnel és honlappal, amelyen van angol nyelvű tájékoztató is
Támogatható tevékenységek köre
1)    Innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásként:
a)    Horizon 2020 program ismeretek bővítése: képzéseken, workshopokon való részvétel
b)    Képzési/tanácsadási szolgáltatás igénybevétele: a Horizon 2020 programon való induláshoz és piacra jutáshoz kapcsolódó piackutatás, adatbázisok, marketing ismeretek- és termékfejlesztési képzés/tanácsadás
c)    IVSZ Szoftverfejlesztési Tanúsítvány megszerzése: projekt előminősítési szolgáltatás igénybevétele az IVSZ által felállított innovatív know-how alapú minőségbiztosítási rendszernek megfelelően a Horizon 2020 programban való részvétel feltételeinek vizsgálatával
2)    Csekély összegű támogatásként:
a)    projekt partner keresés ill. kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele
b)    piacra jutás támogatása (piaci megjelenés, marketing eszközök)

Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
- az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
- az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
- az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
- a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
- a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
- a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
- a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.

Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).

A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
- a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
- a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
- a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
- a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eszközbeszerzési pályázatot indított a mikro-, kis-, és középvállalkozások részére Budapesten és Pest megyében.

A pályázat keretében 3-20 millió Ft, 10-35% mértékű vissza nem térítendő állami támogatás nyerhető el a megvalósítás helyszínétől és a vállalkozási formától függően, technológiai fejlesztést eredményező beruházások, eszközbeszerzések megvalósítására. Hardver és szoftverfejlesztésre támogatás nem igényelhető. A pályázat a források kimerüléséig lesz nyitva, ami becsléseink szerint maximum 4-5 nap.

Pályázó lehet:

•    aki, mikro-, kis-, és középvállalkozás;
•    akinek az átlagos statisztikai létszáma a legutolsó lezárt üzleti évben minimum egy fő volt;
•    aki legalább két lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezik;
•    akinek a saját tőkéje nem negatív, illetve eléri a jegyzett tőke felét,
•    aki nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt,
•    rendezett munkaügyi feltételekkel rendelkeznek (pl. nincs munkaügyi bírság),
•    akivel, vagy amellyel szemben nincs a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárási folyamat a pályázat benyújtásának időpontjában.

A pályázónak az alábbi kötelezettségek kell vállalnia:

A pályázónak vállalni kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámnak átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá, vagyis a negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5. (Bázislétszám a pályázat beadását megelőző év éves átlagos statisztikai állományi létszáma).

Ezen felül a projekt befejezési évét követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak növekednie kell a támogatási összeg 5%-val a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest, vagy 5%-kal a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.

Cím és kódszám: Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára; GOP-2012-2.1.1/B

A pályázatok benyújtása 2012. december 15-től   2013. február 28-ig lehetséges.

A pályázati kiírás célja

Jelen pályázati kiírás célja kis-és középvállalkozások különféle belső fejlesztéseinek (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogatása egy pályázati projekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, és új piacokat szerezhessenek.

Támogatás mértéke:

Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség
a)  40%-a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében,
b) 50%-a azon mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, amelyek érvényes (le nem járt határidejű) akkreditációval rendelkező, akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszternek tagvállalatai;

Támogatás összege:

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 150 millió Ft, akkreditációval rendelkező, akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszternek tagvállalatai esetében maximum 250 m Ft.

Támogatható tevékenységek köre:

A Pályázati Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:
a) Regionális beruházási támogatásként
aa) Eszközbeszerzés
ab) Infrastrukturális és ingatlan beruházás
ac) Információs technológiafejlesztés
ad) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
b) Csekély összegű támogatásként
ba) Piacra jutás
bb) Vállalati HR fejlesztés
bc) Tanácsadás igénybevétele
bd) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása
Elszámolható költségek köre:

A Pályázati Felhívás keretében az alábbi költségek számolhatóak el:
a) Regionális beruházási támogatásként
aa) Új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű tárgyi eszköz beszerzése
ab) Infrastrukturális és ingatlan beruházás
ac) Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű hardver beszerzése
ad) eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig)
ae) Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó szoftverek beszerzésének költségei

b) Csekély összegű támogatásként
ba) Piacra jutás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bb) Vállalati HR fejlesztés (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bc) Tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bd) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok
bevezetése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)

Nem elszámolható építési költségek:

Infrastrukturális és ingatlan beruházás esetében nem elszámolható költségtételnek minősülnek a bontási, deponálási, takarítási, kertépítési, a bontási törmelék elszállítási, anyagigazgatási költségek (ingatlan bővítése, átalakítása esetén sem elszámolható), valamint az árkockázati fedezet, saját kivitelezésre fordított összeg.
Kötelező vállalások:

1) Létszámtartás

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.)

Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző üzleti év1 éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

2) Személyi jellegű ráfordítás

a) A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (egyéni vállalkozók esetén az alkalmazottak részére kifizetett bér, megbízási díj, alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás SZJA bevallás szerinti vonatkozó sora) növekednie kell a támogatási összeg 5 %-ával a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.
Vagy
b) A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (egyéni vállalkozók esetén az alkalmazottak részére kifizetett bér, megbízási díj, alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás SZJA bevallás szerinti vonatkozó sora) növekednie kell 5 %-kal a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.

Pályázók köre:
Jogi forma, méret, székhely:
Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak:
aa) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok,
ab) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
ac) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók,
ad) szövetkezetek.

b) A pályázati kiírásra olyan Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt
vezető gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe pályázhat, amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.
c) A pályázati kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek:
ca) a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro- kis –és középvállalkozásnak minősülnek,
cb) illetve azon vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:

a) nem felel meg a GOP Részletes Pályázati Útmutató B.3.1. „Adminisztratív korlátozások” és B.3.3. „Kockázati szempontok” fejezeteiben foglaltaknak.
b) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP)
ba) GOP-2012-2.1.1/B, pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban. A 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján partner vagy kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak minősülnek.
c) A pályázónak a fenntartható termelés kialakítása érdekében rendelkeznie kell az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Tanácsa által védnökölt energiahatékonysági program (a továbbiakban Program) keretében végzett térítésmentes önértékeléssel, vagy vállalnia kell, hogy a pályázat beadását követő 12 hónapon belül elvégzi.

Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére:

a) aki, vagy amely nem rendelkezik legalább kettő lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az elő társaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, és;
b) aki vagy amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt,
c) amelynek mérleg-főösszege a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év (365 napot jelentő) éves beszámolója alapján nem éri el legalább a projekt összes elszámolható költségének összegét.

Jelen pályázati kiírás keretében legfeljebb 50 % előleg igényelhető.

Díjmentes pályázati minősítés! Amennyiben pályázni szeretne kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot. Ha ezekkel nem rendelkezik, akkor küldje el üzleti elképzelését.

Amennyiben kérdése van, kérem, szíveskedjék irodánkat a 06-1-786-0183 vagy a 06-20-979-9763 vagy a 06-20-979-9753 számon hívni, vagy írjon emailt az info@forrascentrum.hu címre.

Az Új Széchenyi Terv keretében elindult egy speciális konstrukció a Mikrovállalkozások technológiai fejlesztése (GOP-2011-2.1.1/M és KMOP-2011-1.2.1/M) címmel. A támogatás mértéke minimum 1 millió Ft, maximum 10 millió Ft, ami mellé maximum 20 millió Ft kedvezményes mikrohitel igényelhető. A pályázaton induló vállalkozások is részt vehetnek!

Beadási határidő:

2011. március 1-től 2013. február 28-ig

A jelen pályázati kiírás célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén segítse a mikrovállalkozásokat, hogy kis lépéssel fejlesszék a vállalkozásukat technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és saját forrásból tevődik össze, amelyek összesen meghatározzák a Pályázati Projektértéket.

Jelen pályázati kiírás alapján kizárólag abban az esetben hozható pozitív pályázati döntés, amennyiben a pályázó mind a vissza nem térítendő támogatás mind pedig a visszatérítendő támogatás (hitel) megszerzésére jogosultságot szerez.

(more…)

Az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) a mikrovállalkozások támogatása kiemelt célkitűzés. Ennek megfelelően több konstrukció is indult kifejezetten ezen célcsoport megsegítése érdekében. Ezek közül is kiemelendő és a legnépszerűbb a pályázattal kombinált mikrohitel vagyis a Mikrovállalkozások technológiai fejlesztése (GOP-2011-2.1.1/M és KMOP-2011-1.2.1/M) című konstrukció, amely keretében akár 10 % önerővel is megvalósítható egy fejlesztési elképzelés. A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból (max. 45 %), mikrohitel részből (max. 60%), továbbá saját forrásból (min. 10 %) adódik össze. A pályázat keretében min. 1 millió Ft, max. 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető 45 % mértékben. E mellé igényelhető max. 20 millió Ft kedvezményes mikrohitel. Fontos kikötés, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg az igényelt mikrohitel összegét.

A mikrohitel kamata rendkívül kedvező, mivel forint alapon 5 %-8,5 %. A mikrohitel maximum 10 év futamidőre igényelhető és a mikrohitel tőkerészének törlesztésére két év türelmi idő kérhető. Nagyon fontos, hogy amennyiben csak a támogatást kívánjuk igénybe venni, akkor a mikrohitel lényegében a folyósítást követő 15. napot követően visszafizethető büntető költségek nélkül.

A pályázat keretében ingatlan is vásárolható (akár lakás minősítésű ingatlan is). A mikrohitel és pályázat kombinációját induló vállalkozások is igényelhetik. Így akár a jelenlegi vagy jövőbeli telephely/iroda is megvásárolható 10 % önerővel. Természetesen az ingatlanvásárlás mellett megvalósítható még eszközbeszerzés, szoftverfejlesztés, ingatlan építés és korszerűsítés a mikrohiteles támogatásból.

Minden egyes pályázatnál a legfontosabb az, hogy az előírt kötelezettségek teljesíthetőek-e. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a projekt keretében beszerzett eszközöket három évig nem lehet értékesíteni. Továbbá a pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezését követő 2 üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének 50%-át.

Konkrét példán levezetve az alábbi módon vásárolhatunk meg egy telephelyet vagy irodát a pályázattal kombinált mikrohitel segítségével:

Tegyük fel, hogy az általunk eddig bérelt ingatlan vagy iroda az egyszerűség kedvéért 10 millió Ft összegért megvásárolható. A pályázattal kombinált mikrohitel esetén ekkor 4,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást és 4,5 millió Ft mikrohitelt igényelhetünk és 1 millió Ft önerőt szükséges biztosítani. A mikrohitel havi törlesztő részlete 4,9 % kamat mellett havi 55.000 forint, amennyiben a tőkerészre nem kérünk türelmi időt. Két év türelmi idő igénylése esetén az első 24 hónapban 21.000 Ft, míg ezt követően 65.000 Ft a havi törlesztő részlet.

Díjmentesen beminősítjük a pályázati és mikrohitel alkalmasságát! Amennyiben 2013-ban a pályázattal kombinált mikrohitel igényelni szeretné kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot. Amennyiben ezekkel nem rendelkezik, akkor küldje el üzleti elképzelését.

Az Új Széchenyi Terv célja a magyar gazdaság és a vállalkozások támogatása egy növekedésre épülő gazdaságpolitika megteremtésével, közvetlenül elősegítve a foglalkoztatás kiugró növekedését Magyarországon. Mindezek alapján a GOP-2012-2.2.4  pályázati kiírás célja a mikro-, kis és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása, ösztönzése oly módon, hogy a pályázók az új munkavállalók foglalkoztatására igényelhetnek támogatást. A kontrukció kerete 9 milliárd forint. Támogatás igényelhető az újonnan felvett munkavállalók alapbérére és járulékaira az első 12 hónapra.

A pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió Ft, maximum 20 millió Ft. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 %-a. Amennyiben a projekt keretében teremtett munkahelyek legalább 50 %-a fiatal álláskeresőkkel kerül betöltésre további 20% bónusz érhető el, azaz ebben az esetben az
elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 70 %-a. Új munkahelynek számít azon munkahely, amely a projekt megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónapon belül jön létre a projekt keretében. Az új munkahelyek számításánál a megtartott munkahelyek figyelmen kívül maradnak.A pályázati kiírásra olyan Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe pályázhat, amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

Továbbá nem nyújtható támogatás azon pályázó részére aki, vagy amely:

a) nem rendelkezik legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele,

b) nem rendelkezik a 2011. évre vonatkozóan lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott) teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel;

c) jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételét.

d) Nem tett eleget a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben foglaltaknak. A rendeletben foglaltakkal ellentétben a munkabéremelés nem történt meg és a szervezet/vállalkozás az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését
ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerinti munkáltatónak minősül.

A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott munkahelyeket a projekt befejezését követő 3. év végéig fenntartja.

Díjmentes pályázati minősítés! Amennyiben 2012-ben pályázni szeretne kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot.

A pályázat célja újszerű technológiák, eljárások alkalmazásának bevezetése a termelés folyamataiba, az elért innovációs eredmények iparjogvédelme. Pályázni lehet eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, munkatársak alkalmazásának támogatására.

Támogatás mértéke: 5 - 25 millió Ft támogatás, maximum a nettó projektköltség 65%-a.

A pályázók köre:

o Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok
o Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
o szövetkezetek,
o SZJA alá tartozó egyéni vállalkozók

Támogatható tevékenységek köre:

o Munkatársak alkalmazása,
o Eszközbeszerzés;
o Iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenység (hatósági díjak és szolgáltatások díja)

Pályázó lehet:

• Mikro-, kis- és középvállalkozás;
• Legalább 2 teljesen lezárt üzleti évvel rendelkezik;
• Átlagos statisztikai létszám a pályázat benyújtását megelőzően legalább 1 fő volt;
• Nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalat;
• Nem állhat csőd-, vagy végelszámolás alatt;
• Nem lehet olyan vállalkozás, aki ellen a NAV (APEH) eljárást indított (pl. adótartozás)
• A saját tőke nem negatív és eléri legalább a jegyzett tőke felét;
• Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik (nincs munkaügyi bírság),

A pályázat keretében előleg nem igényelhető!

Elszámolható költségek – csekély összegű támogatásként:

o Műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár közép- vagy felsőfokú végzettségű munkatárs(ak) bérköltsége:
 Fejlesztők (maximum 1 700 000 Ft/hó), technikusok, kisegítő személyzet (maximum 600 000 Ft/hó) szerződés szerinti alapbére és járulékai, a projektben foglalkoztatás arányában, végzett tevékenység mértékéig
 Marketing munkatárs munkaszerződés szerinti alapbér és járulékai a foglalkoztatás arányában, amennyiben a tevékenység közvetlenül a projekt végrehajtásához kapcsolódik.

o Új tárgyi eszköz beszerzése, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű új tárgyi eszköz beszerzése, hozzá kapcsolódó szállítási, üzembehelyezési és betanítási költség.

o Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű hardver vételára.
- közvetlenül a projekthez rendelhető hardvereszközök beszerzési költségei
- A GOP Részletes Pályázati Útmutató X. sz. mellékleteként megtalálható az elszámolható eszközök körét meghatározó Vámtarifa Szám (VTSZ) lista alapján

o Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó szoftverek vételára (maximum a projekt összes elszámolható költségének 25%-áig)
- A pályázat keretében csak a TESZOT listán feltüntetett TESZOR szám alá tartozó szoftverek kerülhetnek beszerzésre (az egyedi fejlesztésű szoftver kivételével)

o Iparjogvédelmi tevékenység (iparjogvédelmi szolgáltatások költsége és a kapcsolódó hatósági díjak) maximum 10 millió forint értékben.
- Iparjogvédelemmel kapcsolatos hatósági díjak:
A bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő alábbi hatósági költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megadását követően merültek fel:
1. bejelentési (és kutatási díj)
2. írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés;
3. vizsgálati díj;
4. megadási és kinyomtatási díj;
5. megosztási díj (bejelentési díj);
6. gyorsított eljárás díja (védjegybejelentés)
7. jogutódlás tudomásulvételének díja;
8. jelzálog, licencia tudomásulvételének díja

- Iparjogvédelmi szolgáltatások díja kizárólag abban az esetben számolható el, amennyiben a számla kiállítója szabadalmi ügyvivő vagy ügyvédi iroda

Támogatás mértéke:

o Az igényelhető támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 25 millió Ft.
o A támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 65%-a tevékenységtől függően.

Pályázati fenntartás:
A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámnak átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá, illetve az eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.

Továbbá a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításaink növekednie kell:
- A támogatás 5%-val a bázisévhez képet (beadást megelőző üzleti évhez viszonyítva), vagy
- 5%-kal a bázisévhez képest (beadást megelőző üzleti évhez viszonyítva)

brikett uzem

Annak érdekében, hogy cégünk hatékonyan tudja segíteni ügyfeleit a pályázatírás területén saját maga is pályázott egy brikett üzem felépítésére a Széchenyi Terv keretében. Úgy véljük ez kellő referenciaként szolgál ahhoz, hogy a pályázatokat képesek vagyunk elnyerni, segítséget nyújtani a megvalósítási szakaszban és a támogatást is le tudjuk hívni az ügyfeleink részére.

A Forrás Centrum Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 14 770 000 forint uniós támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Program (továbbiakban: DAOP) keretén belül, a „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése” tárgyú felhíváson, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A 21 100 000 forintos összköltségvetésű beruházásból fa brikettgyártó üzem létesült.

A megvalósult beruházás elsődleges célja – a környezet védelmével egyidejűleg – új tevékenységi körünk, a fa brikett-gyártás fejlesztése. Nagyon fontos kiemelni, hogy a projekt a környezetipar és megújuló energia területén megvalósuló fejlesztést eredményez. A projekt megvalósítási helye a 6760 Kistelek, Ipari Park 2650/41.

A biobrikett és piaca jelenleg szinte korlátlan, hiszen minden hazai brikettáló üzem a termelési kapacitása sokszorosát tudná értékesíteni belföldön és az EU belső piacán egyaránt. Gazdasági számítások szerint a megfelelően száraz alapanyagból készített biobrikett fűtőértéke legalább kétszerese a tűzifáénak, vetekszik a barnaszénével, ráadásul nagyon kevés hamu keletkezik belőle. A különböző hulladékok (faforgács, fűrészpor) ilyen módon történő hasznosítására egyre több kísérlet folyik az országban.

Az üzemben éves szinten minimum 2-300 tonna brikett előállítására leszünk képesek. Gazdasági számítások alapján gyors, 5 éven belüli megtérülésre számítunk.

A beruházás eredményeként új munkahelyeket tudunk teremteni, ezzel is elő tudjuk segíteni a térség fejlődését. A 2008-as átlagos statisztikai állományunk 3 fő volt. Az első fenntartási évben 2 fő alkalmazottat tervezünk felvenni (1 fő műszaki szakmai tapasztalattal rendelkező és 1 fő kereskedelmi végzettségű pályakezdő). A beruházás új, gazdaságos és hatékony technológia kiépítését teszi lehetővé, amellyel növeljük versenyképességünket a térségünkben.

A projekt eredményeként új tevékenységi körünket tudjuk fejleszteni, így vállalkozásunk piaci pozíciója megerősödik, a technológiai és infrastrukturális színvonal emelkedik, javulnak cégünk hatékonysági mutatói, melyek a beruházás megtérülését gyorsítják, illetve megfelelő alapot teremtenek a további fejlesztések megvalósításához.

Amennyiben Ön is szeretne ilyen üzemet építeni, hívja a Forrás Centrum Kft.-t a 06-20-979-9753-as számon, vagy írjon e-mailt az info@forrascentrum.hu címre.