A Horizon2020 az az egységes kutatási és innovációs keretprogram, melynek keretében az európai uniós tagállamok közvetlenül Brüsszelből juthatnak innovációs projektjeiket támogató finanszírozási forrásokhoz.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, a fenti keretprogram keretében kiírt konstrukcióra konzorcium keretében van lehetőség pályázni. Ez a Horizon2020 program keretében azt jelenti, hogy három, különböző tagállamból származó független jogalany együtt nyújtja be projektjavaslatát. Ez alól kivételt jelent a KKV-eszköz pályázat, mely során lehetőség nyílik konzorciumban, illetve egyénileg is indulni, feltéve, hogy a pályázó valamely EU-tagországban került megalapításra.

A keretprogram hazánkban talán legnagyobb népszerűségnek örvendő kiírása a KKV-eszköz pályázat. Ebben a konstrukcióban összesen 2,8 milliárd euró forrás áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2014. és 2015. években várhatóan 1310 projektjavaslat támogatására lesz elegendő a keret, melyből a projekteket 70%-os támogatási intenzitás mellett lehet megvalósítani. A kiírásban kiemelten várják az ún. „gazellák”, vagyis az innovatív, gyorsan növekvő kis- és középvállalkozások jelentkezését. Fontos, hogy ebben a konstrukcióban az ún. TRL (technológiai készenléti szint) 1-től 9-ig terjedő skáláján már 6-os szinten álló, azaz nagy skálájú prototípussal rendelkező projektjavaslatok nyújthatók be, kizárólag az alábbi területeken: űrkutatás, infokommunikációs technológia, nanotechnológia, egészségügy, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, energia, közlekedés, klímaváltozás és környezet, biztonság, biotechnológia, és környezetvédelem.

A már évek óta működő cégeket szívesen, a most induló, sokszor mindenféle tőke nélkül rajtoló lelkes vállalkozókat nem szívesen támogatják a bankok. Ám ezért még nem kell a fiókba dobni világmegváltó ötleteinket.

A bankok és a hitelintézetek amióta léteznek, nagyon megnézik, hogy kinek és milyen feltétel mellett adnak hitelt. Általában a már „bejáratott” cégek, akik már letettek valamit az asztalra, jóval nagyobb eséllyel pályáznak hitelre. Pár évvel ezelőtt még a kezdő vállalkozásoknak is csurrant-cseppent valami, de a válság begyűrűzése óta mindenki sokkal óvatosabb lett.

Azért nem kell a falnak szaladni, az innovatív ötletekre, átgondolt üzleti tervre, kristálytiszta jövőképre mindig lesz kereslet, akár önerő nélkül is. A hitelmindenkinek.hu szerkesztői is azért dolgoznak, hogy mindenki időben értesüljön azokról a vállalkozói hitelekről, amelyek speciálisan ennek a körnek szólnak.

A varázsszó: pályázatok

Pályázni nem egyszerű feladat. Azt is mondhatjuk, hogy erőt és idegrendszert próbáló feladat, de ha komolyan gondoljuk az álmaink megvalósítását, akkor nem is lehet kérdés, hogy megéri. A pályázatokat nem elég egyszer átfutni, mint mondjuk a bankok által kínált lehetőségeket. Napi szinten kerülnek fel újabb és újabb európai uniós, vagy épp a magyar állam által támogatott pályázatok, pénzszerzési lehetőségek.

Amennyiben sikeresen szeretnénk pályázni, mindig résen kell lennünk, mert a legtöbbre nem csak mi szeretnénk lecsapni, hanem mellettünk ott van még kismillió másik innovatív, korszakalkotó ötlettel megáldott vállalkozó, aki szintén csak a lehetőségre vár. Ezért a pályázatok keretösszegei pillanatok alatt elfogynak. Sokszor alig van pár napunk, hogy minden kritériumnak eleget téve pályázhassunk.

A pályázatok és hitelekről a forráscentrum oldalán tanácsos talán először körbe nézni. Emellett a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. oldalát is érdemes a könyvjelzők közé tenni. Ugyanakkor az sem haszontalan, ha Google-ba beírjuk a megfelelő kulcsszavakat és mazsolázunk a találatok között.

A pályázatoknak ne egyedül ugorjunk neki, mert akkor szinte biztos, hogy elutasítások sorozatával kell szembenéznünk. Nyugodtan kérjünk segítséget ismerőstől, baráttól, de ha nincs a környezetünkben ilyen ember, akkor egy profi pályázatírót is felkereshetünk, aki pontosan tudja, hogy milyen kulcsszavakra ugranak az elbírálók.

Banki hitel kezdő vállalkozásoknak

Nincs olyan most induló vállalkozás, amelyhez ne kellene tőke. A működési költségek mindenkit érintenek. Járulékot kell fizetni, könyvelőre szükségünk lesz és a különféle kérelmeknek is boros díja van. Ameddig a vállalkozásunk nem termel profitot, addig ezeket a költségeket nekünk kell előteremtenünk.

A hitelmindenkinek szakértői szerint, ha nem sikerül pályázatok, támogatások útján pénzhez jutnunk, akkor a bankokhoz érdemes fordulnunk vállalkozói hitelért.

Ha egyéni vállalkozóként keressük fel a bankot, akkor azzal számoljunk, hogy általában egy év aktív működés és létező árbevétel igazolása után fognak szóba állni velünk. Azért, hogy ezt kikerülhessük, magánemberként is folyamodhatunk kölcsönért. Érdemes a szabad felhasználású vagy privát kölcsönt előnyben részesíteni, amelyek törlesztőrészlete fix és akár több millió forint hitelhez is hozzájuthatunk kezes vagy fedezet nélkül.

Persze olyan hitellehetőség is van, ahol ingatlan, vagy földtulajdont kell felmutatni a sikeres igényléshez.

Az első és legfontosabb mindig a piacképes ötlet. Ha ezzel rendelkezünk, akkor az összes többi, már csak idő kérdése. Amennyiben tényleg eltökéltek vagyunk, akkor megtaláljuk azt a pályázatot, támogatási formát, vagy bank által nyújtott opciót, amelyik segít abban minket, hogy elérjük az álmainkat.

2014. május 23-án a Varga Mihály által tett nyilatkozatban számos utalást találhatunk a magyar költségvetés 2015-ös alakulására. Általánosságban elmondta, hogy az Európai Unió figyelmeztetései miatt alacsonyabb költségvetési hiánycélt kell kitűzni, melynek eredményeképpen a kiadási oldalt is csökkenteni kell. Az európai uniós támogatási rendszer átstrukturálását követően 60 %-os gazdaságfejlesztési arányt említett, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióból kapott támogatások 60%-a a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a pályázati rendszer finanszírozására kerül elköltésre. Konkrét adatot a 2015-ös év pályázatairól nem említett, azonban a 2014-2020-as szakaszról elmondta, hogy összesen 450 milliárd forintot kapnak a kis- és középvállalkozások, 500 milliárd forint lesz a K+F+I projektek költségvetése a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Programon belül, 500 milliárd forintot szánnak munkahelyteremtésre, és 700 milliárd forint kedvezményes hitel, tőke, és garanciavállalási keret áll majd a vállalkozások rendelkezésére.

A Kormány főbb feladatait Varga Mihály az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan 5 pontban fejtette ki:

1.       A feketegazdaság visszaszorítása: ezzel nagymértékben növelhetők az adóbevételek, ennek előfutára volt az idén bevezetett online pénztárgép rendszer

2.       A foglalkoztatottság növelése: ennek előkészítéseként került megváltoztatásra a Munka Törvénykönyve, és a közmunkarendszer

3.       A bankszektor helyzete: a bankrendszer támogatása elsősorban a hitelezési rendszer stabilitása miatt lényeges, hiszen az a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez ez elengedhetetlen

4.       Az önkormányzatok helyzete: az adósságok átvállalását követően kívánatos a foglalkoztatási helyzetet javító projektek kialakítása

5.       Demográfiai helyzet: a nyugdíjproblémák, és az alacsony születésszám ellen folytatni kívánják a már elkezdett születésszámot támogató intézkedéseket (például: családi adókedvezmény, Babakötvény)

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/varga_belengette_tenyleg_nagy_dolgokra_keszulnek.1.204010.html

Magyarország Kormánya 2014. szeptember 16-án két, a pályázati rendszer szempontjából fontos határozatot is hozott.

Az első a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1509/2014. (IX. 16.) kormányhatározat. Ebben a Kormány kijelöli a 2014. II. félévben meghirdetendő pályázatokért felelős minisztereket, illetve a szakmai munka megkezdésének határidejéül a 2014. október 6-ai napot tűzi ki. Szintén a fenti határidővel szükséges a Miniszterelnökségnek a jogi és technikai feltételeket biztosítania. A határozat alapján a 2014. II. félévben igényelhető támogatások az alábbi címen lesznek igényelhetők:

Fiatalok vállalkozóvá válása (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Kisgyermekkori nevelés támogatás (keretösszeg: 1,5 milliárd forint)
Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program (keretösszeg: 0,7 milliárd forint)
Ivóvízminőség-javítás (keretösszeg: 8,7 milliárd forint)
Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések (keretösszeg: 50 milliárd forint)

A második határozat az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről született. Ebben a határozatban a Kormány jóváhagyta a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 200 milliárd forint összeggel történő túllépését. A fenti összeget a határozat szerint a kifizetésekhez igazodva szükséges felhasználni.

Az alábbiakban olvashatóak a határozatok teljes terjedelmükben:

A Kormány 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról

A Kormány

1. felhívja az érintett minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak keretében az elsőként meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges szakmai munkát kezdjék meg az 1. melléklet szerint,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

emberi erőforrások minisztere

nemzeti fejlesztési miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsa.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

OP neve     Felelős tárca     Pályázati kiírás címe     Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft)
GINOP     NGM     Fiatalok vállalkozóvá válása     4,0
GINOP     NGM     Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek     4,0
EFOP     EMMI     Kisgyermekkori nevelés támogatása     1,5
EFOP     EMMI     Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program     0,7
KEHOP     NFM     Ivóvízminőség-javítás     8,7
KEHOP     NFM     Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések     50,0

1. melléklet az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozathoz

A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről

A Kormány

1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. melléklet 2. pontja alapján, a strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím 200 000,0 millió forint összeggel történő túllépését az európai uniós támogatások Európai Bizottság általi átutalását követően a beérkező uniós források megfelelő előirányzaton történő bevételi elszámolására és a megnyitott előirányzat-felhasználási keret visszarendezésére vonatkozó kötelezettség mellett,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: azonnal

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Minden cég vezetése számára elsődleges fontosságú, hogy azokkal a cégekkel kapcsolatban, akikkel a vállalkozás napi szinten, vagy akár eseti jelleggel kapcsolatban áll, követni tudja a változásokat. Ilyen változások lehetnek például egy esetleges felszámolási-, végelszámolási-, vagy csődeljárás, melynek az együttműködésük láthatja a kárát, hiszen például a követelések behajtása egy ilyen eljárás alatt álló cégtől nehézségekbe ütközhet. Kevésbé nehezen megoldható, azonban szintén kellemetlen problémaként jelentkezhet a székhely-, illetve postázási cím változás, mivel így a kommunikáció nem csak hosszadalmasabbá, de költségesebbé is válhat.

A Forrás Centrum Kft. által nyújtott szolgáltatás a fenti problémákra kínál megoldást. A cégadatok folyamatos monitorozása nagy idő-, és költségráfordítást okozhat, és megfelelő tapasztalat hiányában akár felesleges is lehet, a feltüntetett adatok nem megfelelő módon történő értelmezése miatt.

A http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/  oldalon az alábbi változásokkal kapcsolatban rendelheti meg a fenti szolgáltatást:

1.       Végrehajtási eljárás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az egyéb szervezetek (például önkormányzatok, közjegyzők) által indított végrehajtási eljárások adatai nyomon követhetők a vállalkozás cégkivonatában. Feltüntetésre kerül a végrehajtás elrendelésének időpontja, ügyszáma, a végrehajtást elrendelő megnevezése, és az értesítés kiállításának dátuma. A fentieken kívül, amennyiben a végrehajtási eljárást közjegyző rendelte el, megjelenhet a végrehajtást kérő neve is.

2.       Az adószám érvényessége: Amennyiben egy cégnek tartósan kiegyenlítetlen tartozása van, abban az esetben az adószámát felfüggeszthetik. A fenti változás szintén megjelenik a cégkivonatban, és követése azért rendkívül fontos, mert komoly problémák adódhatnak abból, ha ilyen cégtől számlát fogadunk be, vagy számukra számlát állítunk ki.

3.       Csődeljárás: A cégkivonatból szintén kiolvasható, hogy az adott cég csődeljárási eljárás alatt ál, vagy sem, illetve, hogy az esetlegesen folyó eljárásnak mi az ügyiratszáma, a kezdési, és – amennyiben releváns – a törlési dátuma.

4.       Felszámolási eljárások: Amennyiben egy cégnek olyan kiegyenlítetlen tartozása van, mellyel kapcsolatban a követelés kedvezményezettje a hatóságokhoz fordul, abban az esetben az egyik lehetősége a hatóságnak a felszámolási eljárás indítása, melynek az adatai (ügyiratszám, eljárás kezdete, felszámoló-biztos neve, követelés kedvezményezettje) szintén megjelennek a vállalkozás cégkivonatában.

5.       Végelszámolási eljárások: Ha egy cég jogutód nélkül szűnik meg, és tartozása nincs, abban az esetben a cég végelszámolási eljárás alá kerül. Ennek felelősét, az elrendelés dátumát, és az intézkedés egyéb adatait is megtalálhatjuk a cégkivonatban.

6.       Törölt cégek adatai: Egy már nem működő, a cégbírósági nyilvántartásból törölt vállalkozásokról is megtudhatunk alapvető adatokat, például az adószámot, a tulajdonosok nevét, illetve az alapítási és törlési dátumot.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és szeretné igénybe venni szolgáltatásainkat, kérjük, keresse fel oldalunkat: http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
-    az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
-    az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
-    az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
-    a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
-    a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
-    a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
-    a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.
Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).
A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
-    a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
-    a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

Lezárult az Új Széchenyi Terv 2007-2013-as szakasza, ennek megfelelően átalakításra kerülnek a szabályzatok, melyek meghatározzák többek között a pályázatok keretében igényelhető támogatások mértékét, összegét, és feltételeit. 2014. július 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy melyik régióban, mekkora vállalkozás hány százalék támogatást igényelhet az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott projektjavaslatára.

A maximálisan igényelhető támogatási intenzitás attól függ, hogy mekkora a vállalkozás, és hogy az adott projektet melyik régióban, és azon belül milyen helyzetű településen kívánja megvalósítani. Jellemzően a fejlettebb térségekben kerül alacsonyabb igényelhető támogatási mérték megállapításra, ezzel szemben az elmaradottabbnak ítélt térségekben magasabb százalékban igényelhetünk támogatást az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projektünkhöz.

Az új szabályozás három régióra vonatkozóan tartalmaz az ÚSZT 2007-2013-as szakaszához képest megváltozott maximumokat, ezek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Nyugat-Dunántúl. Mindhárom régióról elmondható, hogy mivel a megítélt fejlettségi szint emelkedett, ezért a támogatási intenzitásuk csökkent. A négy fennmaradó régióra vonatkozóan a szabályozás nem változott az előző ciklushoz képest.

Mikro- és kivállalkozások esetén a fentiek alapján a konvergencia régiókban a legmagasabb, 70%-os támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban érhető el. Alacsonyabb, 55%-os támogatási maximum érhető el Közép-Dunántúl, és 45%-os Nyugat-Dunántúl régióban. Ez például azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintos beruházást kíván az adott vállalkozás megvalósítani, akkor például a dél-alföldi régióban ehhez 7, míg a nyugat-dunántúli régióban csupán 4,5 millió forint támogatást kaphat hozzá.

A legnagyobb változás azonban a közép-magyarországi régióban történt, itt van olyan kategória is, ahol 0% a maximális támogatási intenzitás (ez csak és kizárólag nagyvállalkozásokra vonatkozik). Ebben a régióban három négy fő területi besorolás került meghatározásra, ezek: Budapest, Pest megye, Pest megye hátrányos helyzetű települései (HH), és Pest megyek leghátrányosabb helyzetű települései (LHH). Mikro- és kisvállalkozások esetén, Budapesten és Pest megye nem hátrányos helyzetű településein 20%, a hátrányos helyzetű településeken 40%, a leghátrányosabb helyzetű településeken pedig 55% lehet a maximálisan igényelhető támogatás projekt összköltségre vetített aránya.

A mikro-, kis-és középvállalkozások a továbbra is külön ösztönzésben részesülnek, hiszen az ő esetükben a támogatási intenzitás növelhető mikro- és kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal

Természetesen a fenti értékek a maximálisan meghatározható támogatási intenzitásra vonatkoznak, az egyes felhívások ennél alacsonyabb támogatási mértéket is meghatározhatnak, azonban a projektötletek kidolgozásakor érdemes figyelmet fordítani arra, hogy pályázati szempontból melyik régióban lenne előnyös új beruházást megvalósítani.

Az adószám és a cégjegyzékszám a Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytató cégek (cégjegyzékszám csak a gazdasági társaságok, adószám pedig minden vállalkozási tevékenységet folytató magán személy, gazdasági társaság esetén) azonosítására szolgál.

Az adószám 11 számjegyből áll, melyből az első 8 számjegy az ún. törzsszám, mely a cég egyedi azonosítójaként funkcionál. A következő számjegy az ÁFA- kód, mely az ÁFA kezelésében bír kiemelt jelentőséggel. Pályázati szempontból ez azért lényeges, mert amennyiben a vállalkozó vissza tudja igényelni az ÁFÁ - t, abban az esetben csak a nettó projekt összköltség alapján igényelhető támogatás, amennyiben azonban nem tudja visszaigényelni, abban az esetben a bruttó összköltség képezi a támogatás számításának az alapját. Az adószám 9. számjegye 3 féle lehet: 1, 2, vagy 3. Az 1-es ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozások általában nem tudják visszaigényelni az ÁFA-t, a 2, és 3 ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozók azonban igen. Kiemelt jelentőséggel bír a 3-as ÁFA-kód, mely az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) jelölése. Az adószám utolsó két számjegye azt jelöli, hogy az adózó székhelye szerint melyik adóhatóság területi illetékességi körébe tartozik (pl. 41 – Észak-Budapest).

A cégjegyzékszám a vállalkozás egyértelmű beazonosítását szolgáló, 10 számjegyből, és 3 részből álló számsora. Az első, két számjegyből álló rész a céget nyilvántartó bíróságot jelzi (pl. 01 – Budapest). A második, szintén két számjegyből álló rész a cégformára utal. ezek közül a leggyakoribbak: Betéti Társaság (06), Korlátolt Felelősségű Társaság (09), Részvénytársaság (10), Közhasznú Társaság (14). A cégjegyzékszám utolsó 6 számjegye a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám, mely az első két résszel együtt egyértelműen beazonosítja a céget.

A fentieken kívül a vállalkozás azonosítható még a statisztikai számjellel. Ez a számsor 17 számjegyből, és 4 részből áll. Az első 8 számjegy megegyezik az adószám első 8 számjegyével. A második rész a vállalkozás fő tevékenységi körét határozza meg a TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kód alapján. (pl. 7022 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás). A következő 3 számjegy a gazdálkodási formakód, mely a vállalkozás működési formáját jelöli (pl. 113 – Korlátolt Felelősségű Társaság). A statisztikai számjel utolsó két számjegye a vállalkozás székhelyét jelöli. Minden magyarországi megye rendelkezik egy kóddal, ez alapján azonosítható be a vállalkozás működési területe.

Az Új Széchenyi Hitel Program célja, hogy azokat a projekteket, melyeket a kereskedelmi bankoktól igényelhető hitelekből nem éri meg, illetve nem lehetséges finanszírozni, a vállalkozások meg tudják valósítani.

Jelenleg Magyarországon számos olyan vállalkozás működik, melyek hitelképesek, azonban a kereskedelmi bankok által felvehető hitelek bonyolultsága, és magas költségei miatt nem kerülnek be a hitellel finanszírozott vállalkozások körébe.

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a hitelképes, és fejlődő vállalkozások hitelek segítségével valósítják meg beruházásaikat, átlagosan a vállalkozások 80-85%-a hitel segítségével gazdálkodik.

Az Új Széchenyi Hitel Programban pénzügyi közvetítő szervezeteken keresztül juthatnak a KKV-k kedvező kamatozású, kezességvállalással könnyített fedezeti elvárásokkal kínált hitelekhez. A pénzügyi közvetítők elvégzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve a hitel és annak kockázatának kezelését.

A hitelt csak és kizárólag mikro- kis és középvállalkozások vehetik fel, gazdasági társaságok esetében általában 50 millió forint összegig. A felvehető összeg természetesen függ a fedezettől, és a vállalkozás hitelképességétől is. Önerőként általánosságban elmondható, hogy a teljes projekt 10-20%-át szükséges bemutatni. A hitel futamideje forgóeszközhitel esetén maximum 3 év, beruházási hitel esetén azonban elérheti a 10 évet is. Fontos időtartam még ezeken kívül, hogy a beruházási hitel esetén lehetőség van türelmi időt kérni, mellyel maximum 2 év időtartamra csak a kamatok törlesztése esedékes, a tőketörlesztés a türelmi idő lejártát követően kezdődik meg.

Fontos, hogy a hitelhez benyújtandó kérelmet megfelelően meg kell alapozni, így például az üzleti terv kidolgozottsága kiemelt fontossággal bír. Ebben nyújt Önnek segítséget a Forrás Centrum Kft. Munkatársaink nagy tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy a pénzügyi közvetítő szervezetek milyen szempontok alapján bírálják el a hitelkérelmeket.

Egy cég megalapítása előtt számos tényezőt kell figyelembe venni, illetve mérlegelni. Az első döntés, melyet a leendő vállalkozónak meg kell hoznia, a vállalkozás jogi formájára vonatkozik. ebben a kérdésben az alábbiak közül választhatunk:

1. Egyéni vállalkozás
2. Közkereseti Társaság
3. Betéti Társaság
4. Korlátolt Felelősségű Társaság
5. Részvénytársaság (nyíltkörűen vagy zártkörűen működő)

Az egyéni vállalkozás esetében az alapító, és egyben egyedüli tulajdonos korlátlanul felel a cégért. Ez azt jelenti, hogy amennyiben végrehajtás, felszámolás stb. indul a vállalkozás ellen, azt nem csak a cégben lévő eszközök, és vagyontárgyakra kiterjedően hajthatja be a hatóság, hanem a vállalkozó, mint magánszemély vagyonát is lefoglalhatja. Ez a vállalkozási formai a fentieken kívül más szempontból is előnytelen, ez pedig az adózás. Mivel a cég a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, a vállalkozói nyereség után 16%-ot, az adózott nyereség után pedig még osztalékadó is fizetendő. Ennek a vállalkozási formának viszont nagy előnye, hogy a megalapítás, illetve a működés egyszerűbb, és átláthatóbb, és nincs minimum törzstőke az alapításkor. Például egy vízszerelő vállalkozás esetén ez a cégforma megfelelő lehet, mivel nem szükséges hozzá hosszadalmas ügyintézés.

Tovább…

Közkereseti Társaság esetén minden tulajdonosnak aktívan részt kell vennie a tevékenységben, valamint pénzügyileg is hozzá kell járulnia a vállalkozás alapításához, működéséhez. Itt, az egyéni vállalkozáshoz hasonlóan fennáll a korlátlan felelősség, azonban itt sincs kötelező minimum a törzstőkére vonatkozóan. Egy vízszerelő vállalkozás esetén például nem javasolt ez a vállalkozási forma, mivel minimum két tagnak kell részt vennie aktívan a tevékenységben.

A Korlátolt Felelősségű Társaságnál már a tagok nem felelnek saját vagyonukkal a cég esetleges adósságaiért, azonban a vállalkozás megalapításához a minimális törzstőke 3 millió forint. A felsoroltak közül ez az első, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely azt jelenti, hogy ez a vállalati forma a tagjaitól elkülönül szervezet, így vagyona is elkülönül, és önálló jogképességekkel rendelkezik (például szerződés kötése, alkalmazottak foglalkoztatása, per indítása stb.). Amennyiben budapesti vízszerelő hálózatot kívánunk létrehozni, abban az esetben megfelelő lehet ez a cégforma, hiszen a korlátolt felelősség mellett egy vezető koordinálni tudja a folyamatokat.

A Részvénytársaságokról elmondható, hogy inkább nagyobb létszám, és cégméret esetén érdemes alapítani. Mivel a cégek minimum alapítási törzstőkéje zártkörűen működő Rt. esetén 5, nyilvánosan működő esetén pedig 20 millió forint, ezért ezek a cégformák komolyabb pénzügyi ráfordítást igényelnek. Ez a cégforma például vízszerelés esetén nem javallott, hiszen rendkívül nagy financiális igénnyel bír.

A második fontos eldöntendő kérdés egy vállalkozás alapításakor a cég profilja. Végig kell gondolni, hogy mi az, amihez megfelelő képzettséggel, és piacismerettel rendelkezünk, hogy a működés során ne okozzon gondot a tevékenység végzése.

Amikor a fenti két kérdésre választ adtunk, el lehet indítani a bejegyzési folyamatot. Egyéni vállalkozás esetén ez a kerületi/városi okmányirodában, egyéb esetekben pedig a cégbíróságon történhet meg. Előbbi esetén csupán személyes okmányainkra, erkölcsi bizonyítványra, illetve az alapításhoz kapcsolódó illeték befizetését igazoló szelvényre van szükség. Utóbbiak esetén a bejegyzést megelőzi a Társasági Szerződés, vagy Alapító Okirat megkötése, és közjegyző általi hitelesítése. Ez a dokumentum tartalmazza többek között a tagok által biztosított tőke nagyságát, a működésre vonatkozó kritériumokat, a dokumentum változtatásának lehetséges menetét, illetve a majdani osztalék kifizetésének módját is. Ehhez javasolt igénybe venni egy ügyvéd segítségét, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen alapokra kerül a vállalkozás. A fentieken kívül le kell ellenőrizni, hogy a tevékenység, amelyet végezni kívánunk, nem engedély köteles-e, illetve a telephelyen, és a székhelyen, ahol a vállalkozásunkat működtetni kívánjuk, nem szükséges-e engedélyt kérni a működésre. Ez például egy óbudai vízszerelő vállalkozás esetén azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni a leendő telep-, illetve székhelyet, abból a szempontból, hogy kinek a tulajdonában van. Minden esetben be kell jegyeztetni az ingatlant a cégkivonatba, vagy a vállalkozói igazolványba, melyhez, amennyiben nem saját tulajdonú az ingatlan, hozzájáruló nyilatkozatra van szükség az összes tulajdonostól.

Egy vízszerelő vállalkozás esetén fontos, hogy megfelelő szerszámokkal rendelkezzünk, de ennél is fontosabb a megfelelő szaktudás. Székhelyet, illetve telephelyet tulajdonképpen csak az adminisztráció, és a munkák során felhasznált anyagok, illetve alkatrészek tárolására szükséges fenntartani. A jelenlegi szabályozás szerint a fenti tevékenység nem tartozik jelenleg az engedélyköteles tevékenység közé, így azt az adózási szabályok szigorú betartása mellett végezhetjük, tehát rendkívül fontos, hogy a budapesti vízszerelés céget bejelentsük a helyi illetékes adókirendeltségre.

A cégbíróságon bejegyzendő cégek esetében az egyéni vállalkozásokhoz hasonlóan illetékfizetési kötelezettség áll fenn, valamint be kell nyújtani az alapításra vonatkozó dokumentumokat (Alapító Okirat/Társasági Szerződés, alapítói határozat), illetve a megfelelően kitöltött formanyomtatványokat.
A bejegyzést követően minden cégforma esetén be kell jelenteni a vállalkozást a Központi Statisztikai Hivatalhoz, az adóhatósághoz, illetve az önkormányzathoz is.

A harmadik, megfontolandó téma a cégalapítás kapcsán nem más, mint a költségek becslése. Fontos számba venni, milyen kiadások merülhetnek fel az alapítás, majd a működés kapcsán.
A bejegyzési illetékek cégformától függően 15-100 ezer forint, melyet, ha megbízunk a bejegyeztetéssel egy ügyvéded, általában megkétszerez az ügyvédi díj. Szintén a választott cégformától, illetve a tevékenységi körtől is függ, hogy mekkora mértékű kezdőtőkére van szükség, például: van-e kötelező minimális törzstőke, milyen eszközök szükségesek a tevékenység elindításához, mennyi készletre van szükség, milyen anyagok kellenek a cég működésének elindításához, felmerül-e bérköltség stb. A vállalkozási tevékenységet azonban nem elegendő elindítani, annak folytatásához is biztosítani kell az erőforrásokat. Ehhez szükség lehet plusz tőke (hitel) bevonására, melyhez szintén költségek párosulnak (például az üzleti terv, költsége, kamat), valamint a cég fenntartásához elengedhetetlenül szükséges egy könyvelő, akinek a díját szintén a költségek között szükséges számon tartani.

A pályázati kiírás célja

Az IKT szektorban működő vállalkozások esetében az innovációnak, és a K+F programokban való részvételnek kiemelkedő jelentősége van, ezért ezeknek a vállalkozásoknak mind szakmailag, mind vállalati kultúrájukban alkalmassá kell válniuk arra, hogy nemzetközi együttműködésben szerepet vállalhassanak.

A pályázati kiírás célja, hogy az IKT, vagy informatikai témájú K+F+I projekteket fejlesztő vállalkozások – elsősorban KKV-k – nemzetközi piaci lehetőségei bővüljenek, és az Európai Unió Horizon 2020 programjában való aktív részvételük növekedjen.

A pályázat keretében vállalkozások számára a Horizon 2020 program megismerésére, innovációs tanácsadás igénybevételére és marketing tevékenység támogatására nyílik lehetőség.

A támogatás mértéke és összege

A pályázatok keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft.
Az elnyerhető támogatás mértéke az összes elszámolhatón költség 75%-a.

Kötelező vállalások

• Tagság az Informatikai Vállalkozások Szövetségében
• A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt fenntartási időszakának végéig folyamatos tagsági jogviszonyt tart fenn az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségében.

Az Európai Unió H2020 programjába való bekapcsolódás
A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt keretében a megvalósítási időszakban részt vesz az Európai Unió Horizon 2020 programjáról szóló képzések, valamint rendelkeznie kell PIC (Participant Identification Code) kóddal az EU Horizon 2020 partnerkereső rendszerében a fenntartási időszak végéig.
A pályázó vállalja, hogy a fenntartási időszak végéig folyamatosan rendelkezik:
a)    a Magyar Külgazdasági Hivatal (HITA) ICT export adatbázisában feltöltött profillal
b)    saját domainnel és honlappal, amelyen van angol nyelvű tájékoztatás
Innovációs tevékenység
A pályázó vállalja, hogy a projekt keretében a megvalósítási időszakban az alábbi feltételek közül legalább 1 teljesül:
a)    részt vesz Horizon 2020 pályázatban önálló pályázóként vagy konzorciumban partnerként, illetve vezető partnerként (a feltétel teljesüléséhez beadott pályázat szükséges)
b)    részt vesz valamely IKT és/vagy innovációs szakmai kiállításon/vásáron/networking konferencián (beleértve a NIH, HITA, egyéb Kormányzati támogatással megvalósuló vagy informatikai szakmai szervezet által szervezett rendezvényeket)
c)    részt vesz start-up versenyen (NIH, IVSZ vagy bármilyen hazai vagy uniós társfinanszírozott megvalósuló start-up verseny pl. akkreditált technológiai inkubátor által szervezett verseny)
Pályázók köre:

Jogi forma, méret, székhely:
a) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok,
b) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
c) akiknek az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt
d) akik mikro- kis vagy középvállalkozásnak minősülnek

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
A 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján partner vagy kapcsolt vállalkozások külön nyújthatnak be pályázatot.

Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére aki, vagy amely:
a)    nem rendelkezik legalább egy lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, és
b)    jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét
c)    nem rendelkezik a Horizon 2020 partnerkereső rendszerében való regisztrációt igazoló PIC kóddal
d)    nem rendelkezik a Magyar Külgazdasági Hivatal (HITA) ICT export adatbázisában feltöltött profillal
e)    nem rendelkezik saját domainnel és honlappal, amelyen van angol nyelvű tájékoztató is
Támogatható tevékenységek köre
1)    Innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásként:
a)    Horizon 2020 program ismeretek bővítése: képzéseken, workshopokon való részvétel
b)    Képzési/tanácsadási szolgáltatás igénybevétele: a Horizon 2020 programon való induláshoz és piacra jutáshoz kapcsolódó piackutatás, adatbázisok, marketing ismeretek- és termékfejlesztési képzés/tanácsadás
c)    IVSZ Szoftverfejlesztési Tanúsítvány megszerzése: projekt előminősítési szolgáltatás igénybevétele az IVSZ által felállított innovatív know-how alapú minőségbiztosítási rendszernek megfelelően a Horizon 2020 programban való részvétel feltételeinek vizsgálatával
2)    Csekély összegű támogatásként:
a)    projekt partner keresés ill. kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele
b)    piacra jutás támogatása (piaci megjelenés, marketing eszközök)

Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés.

Milyen pályázatok várhatók 2014-ben?

A Világgazdaság Cséfalvay Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkárával 2014. március 20-án készített egy interjút a várható pályázatokról. Ez alapján új információk állnak rendelkezésre a jövőbeni pályázati rendszer felépítését illetően:
A KKV-k helyzetének javítását minden kormány célul tűzi ki, azonban az eddigiektől eltérően a 2014-2020-as programozási időszakban az általános vállalkozásfejlesztés többnyire adó- és adminisztrációs könnyítéseken keresztül fog megvalósulni, az uniós támogatások pedig sokkal célzottabban kerülnek kiosztásra.

Március 7-én az Európai Bizottság felé továbbításra került az uniós források kihelyezésének alapstratégiája, amely meghatározza, hogy mennyi forrást, és mire költ el Magyarország a 2014-2020-as időszak alatt. Az összes, mintegy 7500 milliárd forintból 4431 milliárd forint fordítható gazdaságfejlesztésre. Ebben a vállalkozásfejlesztés, illetve a foglalkoztatáspolitika, az energiahatékonyság növelése, és a kutatás-fejlesztés támogatása is forráshoz jut, a KKV-k várhatóan az összköltségvetés 15%-ának megfelelő összeget (1 125 milliárd forint) nyerhetnek el a különböző pályázati kiírásokon.

„A vállalkozások számára ez egy nagy újdonság lesz, de azt gondolom, az nem vállalkozó, aki reggel úgy kel föl, hogy körbenéz, na ma milyen vissza nem térítendő pályázatot írtak ki? Az hozamvadász. Az igazi vállalkozónak van egy elképzelése, amit szeretne megvalósítani, és ehhez keres finanszírozási megoldást. Annak az időszaknak vége lesz, amikor valaki csak azért hozott létre egy vállalatot, azért kezdett bele valamibe, mert valahol kiírtak egy pályázatot vissza nem térítendő forrásra.”

Az Új Széchenyi Tervben rendelkezésre álló források hatékony felhasználása érdekében magasabb arányt fognak képviselni a visszatérítendő támogatások (kedvezményes hitel, lízing, garancia, tőkejuttatás). „Az újdonság, hogy sokkal jobban támaszkodunk a visszatérítendő támogatásokra, nevezetesen: kedvezményes hitelre, lízingre, garanciára, tőkejuttatásra. A logika a következő: minden olyan támogatás, amely a vállalkozói szektor egészét segíti, az vissza nem térítendő formában jut el a pályázókhoz: ilyen lehet például egy turisztikai attrakció, amely előnyökkel jár az egész turizmus számára. Ezzel szemben az egyszerű, piaci érdekeltségű beruházásokat, mondjuk egy szálloda korszerűsítését, pénzügyi eszközökön keresztül, visszatérítendő forrásokból (például kedvezményes hitellel) támogatjuk. Vége lesz annak az időszaknak, amikor egy közvetlen piaci fejlesztésre is vissza nem térítendő támogatás járt, és azt gondolom, az országnak is ez az érdeke.”

A pályázati rendszer várhatóan 2014. szeptemberében indul, előzetes információk alapján ekkor fognak megjelenni az első pályázati kiírások.

Forrás: Cséfalvay Zoltánnal készült interjú: http://www.vg.hu/velemeny/interju/csefalvay-vege-az-ingyen-penz-korszakanak-423851

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
- az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
- az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
- az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
- a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
- a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
- a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
- a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.

Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).

A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
- a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
- a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
- a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
- a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

Jelen pályázat keretein belül új munkahelyek létesíthetők, továbbá már meglévő munkahely megőrzése is segíthető azáltal, hogy a pályázat benyújtása előtti létszámra és az új létszámra együttvéve kell legalább két évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget vállalni. A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható.

Pályázó lehet:

• a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti gazdasági társaságok,
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-a szerinti egyes jogi személyek vállalatai,
• a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerinti fióktelepek,
• a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti szövetkezetek,
• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti vállalkozók.

Nem vehet részt a pályázaton:
• aki ellen felszámolási, csőd, végelszámolási vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló eljárás folyik
• a beruházást a támogatásra való jogosultságról szóló írásbeli tájékoztatást megelőzően megkezdte
• lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van
• az NFA foglalkoztatási laprészéből korábbi támogatásból adódó kötelezettségét megszegve még nem számolt el
• az NFA-ból a benyújtás hónapját megelőző 3 évben munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült
• az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette
• nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak
• a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban csoportos létszámcsökkentést hajtott végre

Pályázás feltételei:
• beruházásban érintett telephely szerepel a cégnyilvántartásban, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványban
• bővítésre kerülő tevékenység a tevékenységei között szerepel (cégnyilvántartás vagy vállalkozói igazolvány szerint)
• a beruházást legkésőbb 2014. november 30-ig be kell fejezni
• legalább két fő teljes munkaidőben foglalkoztatott számára létesít új munkahelyet (a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányos tört részének felelnek meg)
• építési beruházás esetén rendelkezik a beruházáshoz szükséges elvi hatósági engedélyekkel
• a beruházást a támogatási igény benyújtását követően kezdi meg
• üzleti tervében kellően bemutatja a tervezett tevékenység során bevezetésre kerülő technika, technológia korszerűségét, a szolgáltatás hasznosságát
• meggyőzően bemutatja a tervezett tevékenység során bevezetésre kerülő technika, technológia korszerűségét, a szolgáltatás hasznosságát
• 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat
• 90 napon belül a tervezett létszámbővítést megvalósítja a fejlesztéssel érintett telephelyen
• 2 éves folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal (éves átlagos statisztikai állományi létszámát megtartva)
• a beruházás 25%-át saját forrásból biztosítja
• megfelelő fedezetet ajánl fel (amennyiben az szükséges)

Elszámolható költségek:
új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülő - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 47-48. § és 51. §-a alapján elszámolható és igazolt - azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő „A. Befektetett eszközök” mérlegsoron belüli „I. Immateriális javak” 2. és 4., valamint „II. Tárgyi eszközök” 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel.

Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

A II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körében az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített (víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) hozzájárulások vehetők figyelembe. Más építési költség nem számolható el.

A támogatás mértéke:
Alaptámogatásként, nem regisztrált álláskereső személy esetén 1,5 millió Ft/új munkahely. Az alaptámogatáson kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan:
a) amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, vagy
b) amennyiben a beruházás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településeken valósul meg, új munkahelyenként 300 ezer Ft,
c) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 500 ezer Ft,
d) amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 300 ezer Ft,
e) amennyiben a beruházás szabad vállalkozási zónában valósul meg, új munkahelyenként 400 ezer Ft.

A pályázatban szereplő beruházási projekthez legfeljebb 120 millió Ft, a hátrányos/leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz legfeljebb 240 millió Ft támogatás igényelhető. A projektenkénti támogatás összege a legalább 300 új munkahelyet eredményező beruházás esetén legfeljebb további 100 millió Ft-tal növelhető.
A támogatási intenzitás mértéke:
A támogatás intenzitása - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségeknek a Kormányrendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott, régiónként eltérő 10-50 %-os mértékét.
• Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl: 50%
• Közép-Dunántúl: 40%
• Nyugat-Dunántúl és Pest megye: 30%
• Budapest: 10%

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eszközbeszerzési pályázatot indított a mikro-, kis-, és középvállalkozások részére Budapesten és Pest megyében.

A pályázat keretében 3-20 millió Ft, 10-35% mértékű vissza nem térítendő állami támogatás nyerhető el a megvalósítás helyszínétől és a vállalkozási formától függően, technológiai fejlesztést eredményező beruházások, eszközbeszerzések megvalósítására. Hardver és szoftverfejlesztésre támogatás nem igényelhető. A pályázat a források kimerüléséig lesz nyitva, ami becsléseink szerint maximum 4-5 nap.

Pályázó lehet:

•    aki, mikro-, kis-, és középvállalkozás;
•    akinek az átlagos statisztikai létszáma a legutolsó lezárt üzleti évben minimum egy fő volt;
•    aki legalább két lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezik;
•    akinek a saját tőkéje nem negatív, illetve eléri a jegyzett tőke felét,
•    aki nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt,
•    rendezett munkaügyi feltételekkel rendelkeznek (pl. nincs munkaügyi bírság),
•    akivel, vagy amellyel szemben nincs a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárási folyamat a pályázat benyújtásának időpontjában.

A pályázónak az alábbi kötelezettségek kell vállalnia:

A pályázónak vállalni kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámnak átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá, vagyis a negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5. (Bázislétszám a pályázat beadását megelőző év éves átlagos statisztikai állományi létszáma).

Ezen felül a projekt befejezési évét követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak növekednie kell a támogatási összeg 5%-val a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest, vagy 5%-kal a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.

Cím és kódszám: Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára; GOP-2012-2.1.1/B

A pályázatok benyújtása 2012. december 15-től   2013. február 28-ig lehetséges.

A pályázati kiírás célja

Jelen pályázati kiírás célja kis-és középvállalkozások különféle belső fejlesztéseinek (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogatása egy pályázati projekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, és új piacokat szerezhessenek.

Támogatás mértéke:

Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség
a)  40%-a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében,
b) 50%-a azon mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, amelyek érvényes (le nem járt határidejű) akkreditációval rendelkező, akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszternek tagvállalatai;

Támogatás összege:

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 150 millió Ft, akkreditációval rendelkező, akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszternek tagvállalatai esetében maximum 250 m Ft.

Támogatható tevékenységek köre:

A Pályázati Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:
a) Regionális beruházási támogatásként
aa) Eszközbeszerzés
ab) Infrastrukturális és ingatlan beruházás
ac) Információs technológiafejlesztés
ad) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
b) Csekély összegű támogatásként
ba) Piacra jutás
bb) Vállalati HR fejlesztés
bc) Tanácsadás igénybevétele
bd) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása
Elszámolható költségek köre:

A Pályázati Felhívás keretében az alábbi költségek számolhatóak el:
a) Regionális beruházási támogatásként
aa) Új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű tárgyi eszköz beszerzése
ab) Infrastrukturális és ingatlan beruházás
ac) Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó, egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű hardver beszerzése
ad) eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig)
ae) Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó szoftverek beszerzésének költségei

b) Csekély összegű támogatásként
ba) Piacra jutás (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bb) Vállalati HR fejlesztés (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bc) Tanácsadás igénybevétele (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)
bd) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok
bevezetése (maximum a projekt összes elszámolható költségének 5%-áig)

Nem elszámolható építési költségek:

Infrastrukturális és ingatlan beruházás esetében nem elszámolható költségtételnek minősülnek a bontási, deponálási, takarítási, kertépítési, a bontási törmelék elszállítási, anyagigazgatási költségek (ingatlan bővítése, átalakítása esetén sem elszámolható), valamint az árkockázati fedezet, saját kivitelezésre fordított összeg.
Kötelező vállalások:

1) Létszámtartás

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.)

Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző üzleti év1 éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

2) Személyi jellegű ráfordítás

a) A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (egyéni vállalkozók esetén az alkalmazottak részére kifizetett bér, megbízási díj, alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás SZJA bevallás szerinti vonatkozó sora) növekednie kell a támogatási összeg 5 %-ával a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.
Vagy
b) A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (egyéni vállalkozók esetén az alkalmazottak részére kifizetett bér, megbízási díj, alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás SZJA bevallás szerinti vonatkozó sora) növekednie kell 5 %-kal a bázisévhez (beadást megelőző üzleti év) képest.

Pályázók köre:
Jogi forma, méret, székhely:
Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak:
aa) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok,
ab) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
ac) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók,
ad) szövetkezetek.

b) A pályázati kiírásra olyan Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt
vezető gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe pályázhat, amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.
c) A pályázati kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek:
ca) a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro- kis –és középvállalkozásnak minősülnek,
cb) illetve azon vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:

a) nem felel meg a GOP Részletes Pályázati Útmutató B.3.1. „Adminisztratív korlátozások” és B.3.3. „Kockázati szempontok” fejezeteiben foglaltaknak.
b) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP)
ba) GOP-2012-2.1.1/B, pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban, vagy amelynek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása ezen pályázati kiírás keretében már részesült támogatásban. A 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján partner vagy kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak minősülnek.
c) A pályázónak a fenntartható termelés kialakítása érdekében rendelkeznie kell az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Tanácsa által védnökölt energiahatékonysági program (a továbbiakban Program) keretében végzett térítésmentes önértékeléssel, vagy vállalnia kell, hogy a pályázat beadását követő 12 hónapon belül elvégzi.

Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére:

a) aki, vagy amely nem rendelkezik legalább kettő lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az elő társaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, és;
b) aki vagy amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt,
c) amelynek mérleg-főösszege a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év (365 napot jelentő) éves beszámolója alapján nem éri el legalább a projekt összes elszámolható költségének összegét.

Jelen pályázati kiírás keretében legfeljebb 50 % előleg igényelhető.

Díjmentes pályázati minősítés! Amennyiben pályázni szeretne kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot. Ha ezekkel nem rendelkezik, akkor küldje el üzleti elképzelését.

Amennyiben kérdése van, kérem, szíveskedjék irodánkat a 06-1-786-0183 vagy a 06-20-979-9763 vagy a 06-20-979-9753 számon hívni, vagy írjon emailt az info@forrascentrum.hu címre.

A pályázatok kódja: DAOP-1.1.1/E-12, ÉAOP-1.1.1/D-12, KDOP-1.1.1/C-12, DDOP-1.1.1/D-12

A pályázatok benyújtása 2012. december 10-től    2013. január 28-ig lehetséges

Cél: A pályázati kiírás közvetett célja a KKV-k tevékenységének erősítése, a régiós kis- és
középvállalkozások tőkeellátottságának növelése, továbbá annak előmozdítása, hogy a
telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régió foglalkoztatottsági
szintjének növeléséhez.

A pályázati kiírás céljának teljesítéséhez a termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket
fejleszteni kívánó vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeik kialakításával és
fejlesztésével járulnak hozzá.

Önállóan támogatható tevékenységek:

Támogatás igényelhető a következő tevékenységekre:

1. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése,
a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.

2. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek
átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges
épületgépészeti beruházások végrehajtása.
Önállóan nem, csak az előző pontban felsorolt tevékenységekkel
együtt támogathatók az alábbi tevékenységek:

1. Alapinfrastruktúra kiépítése, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, ahol
az alapinfrastruktúra hiánya, illetve nem megfelelő állapota akadálya a vállalkozás
betelepülésének, működésének, illetve továbbfejlődésének.

2. Eszközbeszerzés, eszköz lízing.

3. Projekt előkészítés.
Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek

1. Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása
2. Projekt szintű könyvvizsgálat

Amennyiben a projektre vonatkozóan megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió Ft-ot, a projektszintű könyvvizsgálat
Elszámolható költségek típusai

Jelen pályázat keretében a projekt előkészítés költségei kivételével csak a pályázat benyújtását követően felmerülő megvalósításhoz kapcsolódó alábbi költségek számolhatók el.

I. Előkészítési költségek

Projekt –előkészítés költségei

Kizárólag a pályázati projekthez közvetlenül kapcsolódó, szükséges engedélyezési,
kivitelezési dokumentumok elkészítésének költségei, és csak akkor számolhatóak el, ha
a projekt építési engedély köteles.

II. Megvalósítási költségek

1. Épület építés, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, helyreállítás, felújítás
Az építési költségek alatt kell érteni:

• komplex terület-előkészítés, területrendezés: megelőző mentő régészeti feltárás,
falkutatás, egyéb örökségvédelmi előkészítési tevékenység, irtási munkák, tényfeltárás, környezeti kármentesítés, lőszermentesítés, rekultiváció, műszaki beavatkozás, tereprendezés, talajmunka költsége;
• bontás, törmelék elhordás költsége;
• termelő és/vagy szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épületek építésének, a
meglévő épületek átalakításának, bővítésének, korszerűsítésének, helyreállításának,
felújításának költsége (ideértve deponálás, takarítás, építéshez szükséges ideiglenes
létesítmények, kútfúrás, kútépítés);
• technológiai szerelés (gépészet, villamosság stb.) költsége;
• a fejlesztés tárgyára aktiválható műszaki ellenőrzés költsége;
• akadálymentesítés (pl. rámpa, lépcsőjáró berendezés, lift, piktogramok, Braille-írásos
táblák) költsége;
• az épületre aktiválható technológiafejlesztés költsége.

2. Alapinfrastrukturális beruházások költségei

Az infrastrukturális beruházások esetében a következő rendszerek kiépítésével, bővítésével,
átalakításával, korszerűsítésével, helyreállításával, felújításával kapcsolatos költségek
számolhatóak el:

• ivó-, ipari- és tűzi-víz hálózat és tárolók, korszerű tűzvédelmi hálózat;
• őrző-védelmi hálózat;
• gázhálózat, gázfogadó állomás;
• távhővezeték, egyéb fűtési, hűtési rendszerek;
• elektromos energiaellátás hálózata, transzformátor-állomás, közvilágítás;
• eső- és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító;
• hulladékkezelő létesítmények;
• átereszek, vízi létesítmények;
• informatikai és telekommunikációs alaphálózat, a hálózat csatlakozási pontjai,
valamint az aktív hálózati eszközök;
• a projekt által érintett terület szükség szerinti leválasztása, bekerítése, egyéb célú
térburkolat;
• a terület használatához szükséges járdák, utak, parkolók;
• parkosítás, kertépítés;
• vasúti vágány;
• vonalas közmű kiépítése esetén, a közüzemi szolgáltatónak jogszabály vagy megállapodás alapján fizetendő közműfejlesztési hozzájárulás, illetve azzal analóg
díjak (pl. csatlakozási díj);
• a fejlesztés tárgyára aktiválható műszaki ellenőrzés.

3. Eszközbeszerzés

A működést és termelést elősegítő funkciók ellátásához, valamint új funkció kialakításához,
indításához szükséges új, egyenként minimum nettó 100.000 Ft értékű eszközök beszerzése (zárt végű pénzügyi lízing formájában is). Nettó 100.000 Ft alatti beszerzési értékű eszköz csak akkor támogatható, ha az a nettó 100.000 Ft feletti beszerzési értékű eszköz tartozéka. Eszközbeszerzésként az alábbi költségek számolhatók el:

• a tevékenységek végzéséhez szükséges új eszközök és berendezések vételára,
• szállítás és üzembe helyezés beruházási költsége, beleértve az első minősítés, hitelesítés költségét is,
• betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett eszközhöz kapcsolódva),
• az eszközök első felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége,
• eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára az eszközbeszerzésre érvényes %-os korlátozáson belül.

Lízing esetén a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó eszköz - a maximum 24 havi megvalósítási időszakra eső - zárt végű pénzügyi lízing díjának elszámolására van lehetőség. Az eszköznek a projekt megvalósítási idejének végéig a pályázó tulajdonába kell kerülnie. A lízing szerződés kezdete egyben a projekt megkezdését is jelenti.
4. Szolgáltatások igénybevétele

• Nyilvánosság biztosítása
• Projektszintű könyvvizsgálat abban az esetben, ha a projekt igényelt támogatása meghaladja az 50 millió Ft-ot

Támogatás összege:

minimum 10 millió forint, maximum 100 millió forint

dél-dunántúli projekt esetén: minimum 10 millió forint, maximum 50 millió forint

Előleg:

A felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású projektelemekre igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 50%-a.

Pályázó lehet:

 aki, mikro-, kis-, és középvállalkozás;
 akinek az átlagos statisztikai létszáma a legutolsó lezárt üzleti évben minimum egy fő volt;
 aki legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezik;
 akinek a legutolsó lezárt üzleti évének beszámolója alapján meghatározott nettó árbevételének kevesebb, mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki. (TEÁOR ’08 0111-0322)
 akinek a saját tőkéje nem negatív, illetve eléri a jegyzett tőke felét,
 a cég nem állhat csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.
 aki rendelkezik Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel.
 A projekt során minimum 1 munkahelyet teremt;
 Pályázni gazdasági területen, vagy barnamezős projekt megvalósítási helyszínen van lehetőség.
Díjmentes pályázati minősítés! Amennyiben pályázni szeretne kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot. Ha ezekkel nem rendelkezik, akkor küldje el üzleti elképzelését.

Amennyiben kérdése van, kérem, szíveskedjék irodánkat a 06-1-786-0183 vagy a 06-20-979-9763 vagy a 06-20-979-9753 számon hívni, vagy írjon emailt az info@forrascentrum.hu címre.

Az Új Széchenyi Terv keretében elindult egy speciális konstrukció a Mikrovállalkozások technológiai fejlesztése (GOP-2011-2.1.1/M és KMOP-2011-1.2.1/M) címmel. A támogatás mértéke minimum 1 millió Ft, maximum 10 millió Ft, ami mellé maximum 20 millió Ft kedvezményes mikrohitel igényelhető. A pályázaton induló vállalkozások is részt vehetnek!

Beadási határidő:

2011. március 1-től 2013. február 28-ig

A jelen pályázati kiírás célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén segítse a mikrovállalkozásokat, hogy kis lépéssel fejlesszék a vállalkozásukat technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és saját forrásból tevődik össze, amelyek összesen meghatározzák a Pályázati Projektértéket.

Jelen pályázati kiírás alapján kizárólag abban az esetben hozható pozitív pályázati döntés, amennyiben a pályázó mind a vissza nem térítendő támogatás mind pedig a visszatérítendő támogatás (hitel) megszerzésére jogosultságot szerez.

Tovább »

Az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) a mikrovállalkozások támogatása kiemelt célkitűzés. Ennek megfelelően több konstrukció is indult kifejezetten ezen célcsoport megsegítése érdekében. Ezek közül is kiemelendő és a legnépszerűbb a pályázattal kombinált mikrohitel vagyis a Mikrovállalkozások technológiai fejlesztése (GOP-2011-2.1.1/M és KMOP-2011-1.2.1/M) című konstrukció, amely keretében akár 10 % önerővel is megvalósítható egy fejlesztési elképzelés. A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból (max. 45 %), mikrohitel részből (max. 60%), továbbá saját forrásból (min. 10 %) adódik össze. A pályázat keretében min. 1 millió Ft, max. 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető 45 % mértékben. E mellé igényelhető max. 20 millió Ft kedvezményes mikrohitel. Fontos kikötés, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg az igényelt mikrohitel összegét.

A mikrohitel kamata rendkívül kedvező, mivel forint alapon 5 %-8,5 %. A mikrohitel maximum 10 év futamidőre igényelhető és a mikrohitel tőkerészének törlesztésére két év türelmi idő kérhető. Nagyon fontos, hogy amennyiben csak a támogatást kívánjuk igénybe venni, akkor a mikrohitel lényegében a folyósítást követő 15. napot követően visszafizethető büntető költségek nélkül.

A pályázat keretében ingatlan is vásárolható (akár lakás minősítésű ingatlan is). A mikrohitel és pályázat kombinációját induló vállalkozások is igényelhetik. Így akár a jelenlegi vagy jövőbeli telephely/iroda is megvásárolható 10 % önerővel. Természetesen az ingatlanvásárlás mellett megvalósítható még eszközbeszerzés, szoftverfejlesztés, ingatlan építés és korszerűsítés a mikrohiteles támogatásból.

Minden egyes pályázatnál a legfontosabb az, hogy az előírt kötelezettségek teljesíthetőek-e. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a projekt keretében beszerzett eszközöket három évig nem lehet értékesíteni. Továbbá a pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezését követő 2 üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének 50%-át.

Konkrét példán levezetve az alábbi módon vásárolhatunk meg egy telephelyet vagy irodát a pályázattal kombinált mikrohitel segítségével:

Tegyük fel, hogy az általunk eddig bérelt ingatlan vagy iroda az egyszerűség kedvéért 10 millió Ft összegért megvásárolható. A pályázattal kombinált mikrohitel esetén ekkor 4,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást és 4,5 millió Ft mikrohitelt igényelhetünk és 1 millió Ft önerőt szükséges biztosítani. A mikrohitel havi törlesztő részlete 4,9 % kamat mellett havi 55.000 forint, amennyiben a tőkerészre nem kérünk türelmi időt. Két év türelmi idő igénylése esetén az első 24 hónapban 21.000 Ft, míg ezt követően 65.000 Ft a havi törlesztő részlet.

Díjmentesen beminősítjük a pályázati és mikrohitel alkalmasságát! Amennyiben 2013-ban a pályázattal kombinált mikrohitel igényelni szeretné kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot. Amennyiben ezekkel nem rendelkezik, akkor küldje el üzleti elképzelését.

Az Új Széchenyi Terv célja a magyar gazdaság és a vállalkozások támogatása egy növekedésre épülő gazdaságpolitika megteremtésével, közvetlenül elősegítve a foglalkoztatás kiugró növekedését Magyarországon. Mindezek alapján a GOP-2012-2.2.4  pályázati kiírás célja a mikro-, kis és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása, ösztönzése oly módon, hogy a pályázók az új munkavállalók foglalkoztatására igényelhetnek támogatást. A kontrukció kerete 9 milliárd forint. Támogatás igényelhető az újonnan felvett munkavállalók alapbérére és járulékaira az első 12 hónapra.

A pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió Ft, maximum 20 millió Ft. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 %-a. Amennyiben a projekt keretében teremtett munkahelyek legalább 50 %-a fiatal álláskeresőkkel kerül betöltésre további 20% bónusz érhető el, azaz ebben az esetben az
elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 70 %-a. Új munkahelynek számít azon munkahely, amely a projekt megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónapon belül jön létre a projekt keretében. Az új munkahelyek számításánál a megtartott munkahelyek figyelmen kívül maradnak.A pályázati kiírásra olyan Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe pályázhat, amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.

Továbbá nem nyújtható támogatás azon pályázó részére aki, vagy amely:

a) nem rendelkezik legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele,

b) nem rendelkezik a 2011. évre vonatkozóan lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott) teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel;

c) jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételét.

d) Nem tett eleget a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben foglaltaknak. A rendeletben foglaltakkal ellentétben a munkabéremelés nem történt meg és a szervezet/vállalkozás az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését
ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerinti munkáltatónak minősül.

A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott munkahelyeket a projekt befejezését követő 3. év végéig fenntartja.

Díjmentes pályázati minősítés! Amennyiben 2012-ben pályázni szeretne kérem, szíveskedjék cége utolsó lezárt évének mérlegét (egyéni vállalkozók esetén előző év SZJA-bevallását) faxon a 06-1-700-1911 számra, vagy e-mailen az info@forrascentrum.hu címre elküldeni és díjmentesen beminősítjük a pályázati alkalmasságot.