EU pályázatok, hitelek, kockázati tőke és egyéb források vállalkozóknak, non-profit szervezeteknek

Mire figyeljünk egy vállalkozás alapításakor

2014. május 29. (csütörtök) Írta: Forrás Centrum

Egy cég megalapítása előtt számos tényezőt kell figyelembe venni, illetve mérlegelni. Az első döntés, melyet a leendő vállalkozónak meg kell hoznia, a vállalkozás jogi formájára vonatkozik. ebben a kérdésben az alábbiak közül választhatunk:

1. Egyéni vállalkozás
2. Közkereseti Társaság
3. Betéti Társaság
4. Korlátolt Felelősségű Társaság
5. Részvénytársaság (nyíltkörűen vagy zártkörűen működő)

Az egyéni vállalkozás esetében az alapító, és egyben egyedüli tulajdonos korlátlanul felel a cégért. Ez azt jelenti, hogy amennyiben végrehajtás, felszámolás stb. indul a vállalkozás ellen, azt nem csak a cégben lévő eszközök, és vagyontárgyakra kiterjedően hajthatja be a hatóság, hanem a vállalkozó, mint magánszemély vagyonát is lefoglalhatja. Ez a vállalkozási formai a fentieken kívül más szempontból is előnytelen, ez pedig az adózás. Mivel a cég a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, a vállalkozói nyereség után 16%-ot, az adózott nyereség után pedig még osztalékadó is fizetendő. Ennek a vállalkozási formának viszont nagy előnye, hogy a megalapítás, illetve a működés egyszerűbb, és átláthatóbb, és nincs minimum törzstőke az alapításkor. Például egy vízszerelő vállalkozás esetén ez a cégforma megfelelő lehet, mivel nem szükséges hozzá hosszadalmas ügyintézés.

Tovább…

Közkereseti Társaság esetén minden tulajdonosnak aktívan részt kell vennie a tevékenységben, valamint pénzügyileg is hozzá kell járulnia a vállalkozás alapításához, működéséhez. Itt, az egyéni vállalkozáshoz hasonlóan fennáll a korlátlan felelősség, azonban itt sincs kötelező minimum a törzstőkére vonatkozóan. Egy vízszerelő vállalkozás esetén például nem javasolt ez a vállalkozási forma, mivel minimum két tagnak kell részt vennie aktívan a tevékenységben.

A Korlátolt Felelősségű Társaságnál már a tagok nem felelnek saját vagyonukkal a cég esetleges adósságaiért, azonban a vállalkozás megalapításához a minimális törzstőke 3 millió forint. A felsoroltak közül ez az első, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely azt jelenti, hogy ez a vállalati forma a tagjaitól elkülönül szervezet, így vagyona is elkülönül, és önálló jogképességekkel rendelkezik (például szerződés kötése, alkalmazottak foglalkoztatása, per indítása stb.). Amennyiben budapesti vízszerelő hálózatot kívánunk létrehozni, abban az esetben megfelelő lehet ez a cégforma, hiszen a korlátolt felelősség mellett egy vezető koordinálni tudja a folyamatokat.

A Részvénytársaságokról elmondható, hogy inkább nagyobb létszám, és cégméret esetén érdemes alapítani. Mivel a cégek minimum alapítási törzstőkéje zártkörűen működő Rt. esetén 5, nyilvánosan működő esetén pedig 20 millió forint, ezért ezek a cégformák komolyabb pénzügyi ráfordítást igényelnek. Ez a cégforma például vízszerelés esetén nem javallott, hiszen rendkívül nagy financiális igénnyel bír.

A második fontos eldöntendő kérdés egy vállalkozás alapításakor a cég profilja. Végig kell gondolni, hogy mi az, amihez megfelelő képzettséggel, és piacismerettel rendelkezünk, hogy a működés során ne okozzon gondot a tevékenység végzése.

Amikor a fenti két kérdésre választ adtunk, el lehet indítani a bejegyzési folyamatot. Egyéni vállalkozás esetén ez a kerületi/városi okmányirodában, egyéb esetekben pedig a cégbíróságon történhet meg. Előbbi esetén csupán személyes okmányainkra, erkölcsi bizonyítványra, illetve az alapításhoz kapcsolódó illeték befizetését igazoló szelvényre van szükség. Utóbbiak esetén a bejegyzést megelőzi a Társasági Szerződés, vagy Alapító Okirat megkötése, és közjegyző általi hitelesítése. Ez a dokumentum tartalmazza többek között a tagok által biztosított tőke nagyságát, a működésre vonatkozó kritériumokat, a dokumentum változtatásának lehetséges menetét, illetve a majdani osztalék kifizetésének módját is. Ehhez javasolt igénybe venni egy ügyvéd segítségét, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen alapokra kerül a vállalkozás. A fentieken kívül le kell ellenőrizni, hogy a tevékenység, amelyet végezni kívánunk, nem engedély köteles-e, illetve a telephelyen, és a székhelyen, ahol a vállalkozásunkat működtetni kívánjuk, nem szükséges-e engedélyt kérni a működésre. Ez például egy óbudai vízszerelő vállalkozás esetén azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni a leendő telep-, illetve székhelyet, abból a szempontból, hogy kinek a tulajdonában van. Minden esetben be kell jegyeztetni az ingatlant a cégkivonatba, vagy a vállalkozói igazolványba, melyhez, amennyiben nem saját tulajdonú az ingatlan, hozzájáruló nyilatkozatra van szükség az összes tulajdonostól.

Egy vízszerelő vállalkozás esetén fontos, hogy megfelelő szerszámokkal rendelkezzünk, de ennél is fontosabb a megfelelő szaktudás. Székhelyet, illetve telephelyet tulajdonképpen csak az adminisztráció, és a munkák során felhasznált anyagok, illetve alkatrészek tárolására szükséges fenntartani. A jelenlegi szabályozás szerint a fenti tevékenység nem tartozik jelenleg az engedélyköteles tevékenység közé, így azt az adózási szabályok szigorú betartása mellett végezhetjük, tehát rendkívül fontos, hogy a budapesti vízszerelés céget bejelentsük a helyi illetékes adókirendeltségre.

A cégbíróságon bejegyzendő cégek esetében az egyéni vállalkozásokhoz hasonlóan illetékfizetési kötelezettség áll fenn, valamint be kell nyújtani az alapításra vonatkozó dokumentumokat (Alapító Okirat/Társasági Szerződés, alapítói határozat), illetve a megfelelően kitöltött formanyomtatványokat.
A bejegyzést követően minden cégforma esetén be kell jelenteni a vállalkozást a Központi Statisztikai Hivatalhoz, az adóhatósághoz, illetve az önkormányzathoz is.

A harmadik, megfontolandó téma a cégalapítás kapcsán nem más, mint a költségek becslése. Fontos számba venni, milyen kiadások merülhetnek fel az alapítás, majd a működés kapcsán.
A bejegyzési illetékek cégformától függően 15-100 ezer forint, melyet, ha megbízunk a bejegyeztetéssel egy ügyvéded, általában megkétszerez az ügyvédi díj. Szintén a választott cégformától, illetve a tevékenységi körtől is függ, hogy mekkora mértékű kezdőtőkére van szükség, például: van-e kötelező minimális törzstőke, milyen eszközök szükségesek a tevékenység elindításához, mennyi készletre van szükség, milyen anyagok kellenek a cég működésének elindításához, felmerül-e bérköltség stb. A vállalkozási tevékenységet azonban nem elegendő elindítani, annak folytatásához is biztosítani kell az erőforrásokat. Ehhez szükség lehet plusz tőke (hitel) bevonására, melyhez szintén költségek párosulnak (például az üzleti terv, költsége, kamat), valamint a cég fenntartásához elengedhetetlenül szükséges egy könyvelő, akinek a díját szintén a költségek között szükséges számon tartani.

Téma: Telephely-engedélyezés, Vállalkozás alapítása |

Szóljon hozzá

Megjegyzés: A hozzászólás moderálható és törölhető.