Lezárult az Új Széchenyi Terv 2007-2013-as szakasza, ennek megfelelően átalakításra kerülnek a szabályzatok, melyek meghatározzák többek között a pályázatok keretében igényelhető támogatások mértékét, összegét, és feltételeit. 2014. július 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy melyik régióban, mekkora vállalkozás hány százalék támogatást igényelhet az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott projektjavaslatára.

A maximálisan igényelhető támogatási intenzitás attól függ, hogy mekkora a vállalkozás, és hogy az adott projektet melyik régióban, és azon belül milyen helyzetű településen kívánja megvalósítani. Jellemzően a fejlettebb térségekben kerül alacsonyabb igényelhető támogatási mérték megállapításra, ezzel szemben az elmaradottabbnak ítélt térségekben magasabb százalékban igényelhetünk támogatást az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projektünkhöz.

Az új szabályozás három régióra vonatkozóan tartalmaz az ÚSZT 2007-2013-as szakaszához képest megváltozott maximumokat, ezek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Nyugat-Dunántúl. Mindhárom régióról elmondható, hogy mivel a megítélt fejlettségi szint emelkedett, ezért a támogatási intenzitásuk csökkent. A négy fennmaradó régióra vonatkozóan a szabályozás nem változott az előző ciklushoz képest.

Mikro- és kivállalkozások esetén a fentiek alapján a konvergencia régiókban a legmagasabb, 70%-os támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban érhető el. Alacsonyabb, 55%-os támogatási maximum érhető el Közép-Dunántúl, és 45%-os Nyugat-Dunántúl régióban. Ez például azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintos beruházást kíván az adott vállalkozás megvalósítani, akkor például a dél-alföldi régióban ehhez 7, míg a nyugat-dunántúli régióban csupán 4,5 millió forint támogatást kaphat hozzá.

A legnagyobb változás azonban a közép-magyarországi régióban történt, itt van olyan kategória is, ahol 0% a maximális támogatási intenzitás (ez csak és kizárólag nagyvállalkozásokra vonatkozik). Ebben a régióban három négy fő területi besorolás került meghatározásra, ezek: Budapest, Pest megye, Pest megye hátrányos helyzetű települései (HH), és Pest megyek leghátrányosabb helyzetű települései (LHH). Mikro- és kisvállalkozások esetén, Budapesten és Pest megye nem hátrányos helyzetű településein 20%, a hátrányos helyzetű településeken 40%, a leghátrányosabb helyzetű településeken pedig 55% lehet a maximálisan igényelhető támogatás projekt összköltségre vetített aránya.

A mikro-, kis-és középvállalkozások a továbbra is külön ösztönzésben részesülnek, hiszen az ő esetükben a támogatási intenzitás növelhető mikro- és kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal

Természetesen a fenti értékek a maximálisan meghatározható támogatási intenzitásra vonatkoznak, az egyes felhívások ennél alacsonyabb támogatási mértéket is meghatározhatnak, azonban a projektötletek kidolgozásakor érdemes figyelmet fordítani arra, hogy pályázati szempontból melyik régióban lenne előnyös új beruházást megvalósítani.

Az adószám és a cégjegyzékszám a Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytató cégek (cégjegyzékszám csak a gazdasági társaságok, adószám pedig minden vállalkozási tevékenységet folytató magán személy, gazdasági társaság esetén) azonosítására szolgál.

Az adószám 11 számjegyből áll, melyből az első 8 számjegy az ún. törzsszám, mely a cég egyedi azonosítójaként funkcionál. A következő számjegy az ÁFA- kód, mely az ÁFA kezelésében bír kiemelt jelentőséggel. Pályázati szempontból ez azért lényeges, mert amennyiben a vállalkozó vissza tudja igényelni az ÁFÁ - t, abban az esetben csak a nettó projekt összköltség alapján igényelhető támogatás, amennyiben azonban nem tudja visszaigényelni, abban az esetben a bruttó összköltség képezi a támogatás számításának az alapját. Az adószám 9. számjegye 3 féle lehet: 1, 2, vagy 3. Az 1-es ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozások általában nem tudják visszaigényelni az ÁFA-t, a 2, és 3 ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozók azonban igen. Kiemelt jelentőséggel bír a 3-as ÁFA-kód, mely az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) jelölése. Az adószám utolsó két számjegye azt jelöli, hogy az adózó székhelye szerint melyik adóhatóság területi illetékességi körébe tartozik (pl. 41 – Észak-Budapest).

A cégjegyzékszám a vállalkozás egyértelmű beazonosítását szolgáló, 10 számjegyből, és 3 részből álló számsora. Az első, két számjegyből álló rész a céget nyilvántartó bíróságot jelzi (pl. 01 – Budapest). A második, szintén két számjegyből álló rész a cégformára utal. ezek közül a leggyakoribbak: Betéti Társaság (06), Korlátolt Felelősségű Társaság (09), Részvénytársaság (10), Közhasznú Társaság (14). A cégjegyzékszám utolsó 6 számjegye a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám, mely az első két résszel együtt egyértelműen beazonosítja a céget.

A fentieken kívül a vállalkozás azonosítható még a statisztikai számjellel. Ez a számsor 17 számjegyből, és 4 részből áll. Az első 8 számjegy megegyezik az adószám első 8 számjegyével. A második rész a vállalkozás fő tevékenységi körét határozza meg a TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kód alapján. (pl. 7022 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás). A következő 3 számjegy a gazdálkodási formakód, mely a vállalkozás működési formáját jelöli (pl. 113 – Korlátolt Felelősségű Társaság). A statisztikai számjel utolsó két számjegye a vállalkozás székhelyét jelöli. Minden magyarországi megye rendelkezik egy kóddal, ez alapján azonosítható be a vállalkozás működési területe.