Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült. A magyarázat egyszerű: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak pedig ők a címzettjei és őket kell támogatni a munkahelyek megőrzése érdekében.

Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ő érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek első nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot „szabadít fel”.

A válságkezelő átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és nagy lehetőség a magyar kis- és középvállalkozásoknak.

A válságkezelés során a kormány a kezdetektől fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azóta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részéről.

Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfőbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra.

A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, hanem javítja az ország versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez. Az átcsoportosítások legfőbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70%-át biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzetű területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetővé válik, hogy egyre több pályázó részesüljön EU-s támogatásból.

A forrásátcsoportosítás legnagyobb nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, amely a kkv-k komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő hónapokban és években. Ennek megfelelően rövidesen újraindulhat a KKV-k körében népszerű eszközbeszerzési pályázat.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2008-ban a megváltozott körülményekre tekintettel, a gazdasági válság hatásainak enyhítése céljából jogszabály módosításokat hajtott végre, amely a vállalkozások számára kedvezően módosította az elnyert pályázati támogatásokhoz kapcsolódó előleg lehívásának lehetőségét is. A módosítások hatásainak érdemi érzékelhetőségéhez azonban a Kedvezményezetteknek, és a velük szerződésben álló vállalkozók, alvállalkozóknak mielőbb igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez.

1. A projekt megvalósításához nyújtható előleg kifizetése

A gazdasági válság hatásainak, kiemelten a kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött, ennek részeként az igényelhető előleg összege megnövelésre került.

A jogszabály módosítások legfontosabb következménye ugyanis, hogy - általános szabályként - a támogatási szerződés keretében igényelhető előleg legalacsonyabb mértéke megváltozott. A korábbi 0-25%-os előlegnyújtási arány 25-40%-ra növekedett. A megemelt előlegösszeg maximális igénybevételére elsősorban gazdaságfejlesztési, turisztikai és munkahelyi képzést támogató projektek esetében van mód, amennyiben erre a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít. Egyéb esetben (pl. önkormányzati fejlesztések) a kifizethető előleg általában a támogatási összeg 35%-a. Az átutalt előleg kizárólag a projekttel kapcsolatban felmerült kiadásokra fordítható.

Az előleg intézményének, a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételeknek megfelelően a projekt gazdáknak a projekt keretében megvalósított, megkötött szerződés(ek)nek megfelelő szabályszerűen kiállított számlákkal alátámasztott költségeket haladéktalanul ki kell egyenlíteniük. Amennyiben az előleg a jóváhagyott projekttől eltérő módon kerül felhasználására, vagy visszatartásra kerül, akkor az intézményrendszer szabálytalansági eljárás indítására kötelezett, amely súlyosabb esetben a támogatás teljes összegének visszavonását eredményezheti.

2. A jóteljesítési garancia csökkentésének szükségessége

A beruházások kivitelezésekor – elsősorban az építési szerződések esetében – a Projektgazdák igen gyakran alkalmazzák a jóteljesítési garancia intézményét. Ez lényegében pénzügyi visszatartást jelent a számlák végösszegéből, fedezetként szolgálva a később felfedezett hibák kijavítására.
Ennek aránya a tapasztalatok szerint a szerződéses összeg 10-20 %-a, így a Projektgazda biztosítva érzi a szerződéses munkák megfelelő minőségű elvégzését, és fenntartását. A vállalkozók oldaláról nézve azonban ez sok esetben aránytalan többletterhet, - a kialakult válsághelyzetben - likviditási problémákat eredményez. Ugyanakkor a gyakorlatban átlagosan csak a szerződéses összeg maximum 3-5 %-át érinti a garancia érvényesítése.
A gyakorlat okán csak az indokolt, hogy a fentiekkel összhangban álló mértékben kerüljön 3-5%-nál magasabb jóteljesítési garancia előírásra.

3. Közbeszerzési eljárás gyakorlata

A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a Projektgazdák alap esetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára.
A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széleskörű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak.

A cikket Mozsár Gabriella az Art of Progress képző cég munkatársa készítette a blog olvasóinak.

A Piac és Profit Magazin konferenciát szervezett a KKV-k pénzügyi lehetőségeiről. A konferencia első előadását Hajba Attila (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) tartotta “A vállalkozások fejlesztési lehetőségei az operatív programokban címmel.”

A cikk segít kicsit rendszerezni a különböző fejlesztési pályázatokat, illetve rávilágít a jelenlegi támogatási rendszer logikájára, az eddigiektől való eltérésekre. Nézzük, milyen operatív programokon belül van lehetőség fejlesztésre:

(more…)