A következő bejegyzésben esettanulmányszerűen a sajtóban közzétett -  nyilvános - vagyonosodási vizsgálatok  tapasztalataiból készítettünk lényegretörő kivonatot, így nyújtva áttekintést az eljáráshoz kapcsolódó kétfokú adóhatósági és egyfokú bírósági gyakorlathoz.

Az adóhatósági becslés indoka:

A saját cégnek nyújtott tagi hiteleket az adózó bevallásában feltűntetett jövedelmek nem fedezték.

Az ellenőrzés alá vont adózó hivatkozása:

Az adózó tagi hiteleinek fedezet baráti kölcsön volt, melyet tanúvallomással igazolt. Ezzel természetesen a barát is megnyert egy vagyonosodási vizsgálatot.

A bíróság értékelése:

“A bíróság álláspontja szerint - mivel adóügyekben az adókötelezettség teljesítése okirati szemléletű, elsődleges bizonyító ereje az okiratnak van. A kölcsönről szóló okirat hiánya az, ami a bizonyítást nem teszi kellő súlyúvá.”

Forrás:
Ferenczy Judit: “Hiteles” tagi hitel, ADÓ 2006/7.

Kiegészítés:

Ha az adózó bizonyítási indítványa az adóigazgatási eljárás keretében bukik el, 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (2006. évi LXI. törvény 128.§-a az Art. 172.§/1/bekezdése 1. pontja kiegészítésének következményeként). A más adózót is érintő ügyletre való hivatkozással - a bizonyítás módjától és idejétől függetlenül - nagy valószínűséggel a baráti kölcsönt nyújtó félnek is tisztáznia kell a kölcsön forrását a saját vagyonosodási vizsgálata folyamán, mely eljárás időtartalma nem számít bele az eredeti eljárás ellenőrzési határidejébe.
Összetettebb a helyzet az adóigazgatási eljárást követő bírósági eljárás esetén. (Ekkor már az adózó a vitatott összeg nagyságától függően kifizetett 5000 és 500.000 Ft közötti fellebezési illetéket, és minimum 6+6 órányi ügyvédi munkadíjat) A kijelölt esetben az adozót terheli - keresete elutasítása esetén - a peréréték 6%-nak megfelelő kereseti illeték, újabb néhány órányi ügyvédi munkadíj és az adóhatóság jogtanácsosa részére megállapított szakértői díj is. Továbbá az eljárás menetétől függően a barát büntető perben tisztázhatja magát a hamis tanúzás vádja alól.
A cikket Képes György adószakértő úr készítette. Amennyiben kérdése van a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban tegye fel a blogban és az adószakértő úr válaszol. Ha úgy érzi, hogy személyesen szeretne felvilágosítást kérni, akkor kérjen időpontot egy ingyenes konzultációra a 06-20-979-9763-as számon, vagy az info@forrascentrum.hu e-mail címen.

A vagyonosodási vizsgálatok története

A 2006. év óta a vállalkozások, a vállalkozások alkalmazottai és tulajdonosai érdeklődésére fokozottan tartanak számot az APEH által megindított vagyonosodási vizsgálatok. Az elhúzódó ellenőrzési eljárások következményei lehetnek a munkából történő tartós kiesés, a vagyoni helyzetben megállapítások esetén bekövetkező erőteljes változások, a vállalkozói kedv és a tulajdonosi elkötelezettség megcsappanása.

Mindenkinek van története, közvetett vagy közvetlen élménye a vagyonosodási vizsgálatok menetét illetően, de arról hogy pontosan hogyan zajlik le egy vagyonosodási vizsgálat korrekt és pontos jogi, adóigazgatási és gyakorlati ismeretekkel kevesen rendelkeznek.

A vagyonosodási vizsgálatokról számokban:

A 2007. évben az APEH 11.025 vagyonosodási vizsgálatot zárt le. A vizsgálatok eredményességéről annyi tudható, hogy a lezárt ügyekben összességében csaknem 43 milliárd forintnyi adóhiányt tártak fel átlagosan 3,9 millió Ft-ot (Az 50%-os adóbírság és a késedelmi kamat tovább gyarapítja a fizetendő összeget).

A 2008-as féléves mérleg alapján a jogerősen befejezett vizsgálatok száma 5430. A jogerősen lezárt vagyonosodási vizsgálatok megállapítási értéke 19 milliárd 560 millió forint, ellenőrzésenként átlagosan 3,6 millió Ft késedelmi kamat és adóbírság nélkül. 2009-ben államigazgatási források szerint az áthúzódó ügyeket is figyelembe véve elérheti a 12.000-et a vagyonosodási vizsgálatok száma.

A vagyonosodási vizsgálat célja:

A kiugróan magas megállapított adóhiány összeg ellenére APEH oldalról is - más adónemek ellenőrzési hatékonyságát csökkentve - komoly kapacitásokat emésztenek föl a vagyonosodási vizsgálatok. Ezen adóigazgatási eljárás igazi célja nem is az adóhiány ‘termelése’, hanem a terelő-hatás révén az adófizető társadalom adózói magatartásának javítása, egy olyan országban, ahol a külföldi összehasonlításokban is kirívóan rossz az adómorál és az adóelkerülés egyenesen nemzeti sport.

Az adóalany célja vagyonosodási vizsgálat előtt/alatt:

Akit személyében érint, érinthet, nem társadalmi hasznosságról és nemzetgazdasági adótömeg növekedésről elmélkedik, ösztönszerűen a veszteségminimalizálás stratégiáját követi. Megfelelő jogi, számviteli, adóigazgatási ismeretek nélkül nehézkes a célra tartás; az adózói igazságért keményen meg kell küzdeni a vagyonosodási vizsgálat során. (Különösen igaz a fenti megállapítás annak a ténynek a tükrében, hogy az ellenőrzés szakmai és az ellenőrök felkészültségbeli színvonal messze az adóalanyok felkészültségbeli színvonala fölött áll.)

A cikket Képes György adószakértő úr készítette. Amennyiben kérdése van a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban tegye fel a blogban és az adószakértő úr válaszol. Ha úgy érzi, hogy személyesen szeretne felvilágosítást kérni, akkor kérjen időpontot egy ingyenes konzultációra a 06-20-979-9763-as számon, vagy az info@forrascentrum.hu e-mail címen.