Hasznos tanácsok az új pályázati rendszerrel kapcsolatban

2015.03.26-án Kabai Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Világgazdasági konferenciáján számos tudnivalót, és tanácsot osztott meg a nagyközönséggel az új pályázati rendszerrel kapcsolatban.
A 2014-ben kiírt GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében kiírt pályázatok, és a fent említett nyilatkozat számos irányvonalat megmutattak azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani az új pályázati rendszerben, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze.
Mivel a közép-magyarországi régió elérte az európai uniós átlagnak megfelelő fejlettségi szintet, ezért várhatóan kevés forrás kerül majd ezen a területen kiosztásra, ezért ha valaki pályázni szeretne, érdemes lehet a tevékenységét a konvergencia régiókba, ezen belül is a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű besorolással rendelkező településekre fókuszálni.
Azokban a pályázatokban, ahol kapacitás bővítése a projekt cél, az előzetes információk alapján a feldolgozóipar vállalkozásait fogják támogatni, azonban a kereskedelmi, és szolgáltató szektorban tevékenykedő cégeket nem.
Nem csak a pályázatok feltételrendszerében, de az elbírálásban is komoly változások fognak bekövetkezni. Elsőként fontos, hogy a támogatás összegétől függően kétféle eljárásrendet fognak bevezetni. 300 millió forintos támogatási összegig egyszerűsített eljárás keretében bírálják a pályázatokat, melyben kevesebb adat és dokumentum benyújtása szükséges.  A fenti támogatási összeg felett kétlépcsős pályázati értékelés fog életbe lépni. Ez azt jelenti, hogy először a legfontosabb kritériumokat vizsgálják, mint például a takarékos költségvetést, a pályázati célhoz való kapcsolódást, és az időbeli megvalósíthatóságot, a további vizsgálatot pedig csak azokon a projekteken végzik el, amelyek a fentieknek megfeleltek. Az értékelés második szakaszában pontozásos szempontrendszer alapján fogják bírálni a pályázatokat, azonban az eddigiektől eltérően a pályázó már a projekt beadásakor tudni fogja, hogy hány pontja van (ez a pályázati felületen lesz látható).
Új szempont lesz az értékelés során a mérföldkő-rendszer is. Ez azt szolgálja, hogy a pályázati adatlapon megadott beruházási mérföldköveknél mindenképpen kelljen beadni kifizetési kérelmet, így ne essünk késedelembe a projekttel kapcsolatban. Fontos, hogy azok a pályázók, akik kifizetéseikkel késedelembe esnek, azaz vagy nem tartják be az általuk megadott fizetési ütemezést, vagy pedig a 2007-2013-as szakaszról elmaradásuk van, azok nem nyerhetnek el újabb pályázati támogatást.
Fontos változás lesz, hogy minden olyan pályázó, aki biztosítéknyújtásra kötelezett, a köztartozásmentes adózói bázisban való bekerülés esetén mentesül ez alól a kötelezettség alól.
Az eddigiektől szintén eltér, hogy nem egy, hanem három árajánlatot szükséges beadni minden költségtétel vonatkozásában, mely nagymértékben megnehezíti a pályázást, azonban ezzel némileg kiszűrhető a túlárazás a pályázati rendszerből. Folyamatosan dolgoznak azonban az ez alóli kivételeken, mint például, ha egy terméket csak egy cég forgalmaz, vagy ha nem azonos műszaki tartalmú gépekről lehet csak árajánlatot szerezni. Fontos, hogy a piaci ártól eltérő árazás is elfogadható lehet, de csak alapos indoklás esetén.
Az egyik legnagyobb eltérés, hogy amennyiben a pályázat keretében építési engedély köteles tevékenységet szeretnénk végezni, akkor a benyújtáskor már rendelkezni kell a jogerős építési engedéllyel, ami nagyban leszűkíti az ilyen beruházások megvalósításának a valószínűségét.
Pozitívumként jelenik meg azonban, hogy a kommunikációt egyszerűsítették, hiszen mindent az elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani (ez alól csupán néhány kivétel van, mint például a nyilatkozat annak alátámasztására, hogy a pályázatot valóban a pályázó cég adta be). Szintén az elektronikus rendszer előnye, hogy minden ponton van lehetőség kifogás benyújtására, melyet szintén elektronikusan tehetünk meg.