Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.
Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.
Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi szempontokat:
- Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
- Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
- Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon
Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
- Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
- Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.
A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a 2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.
Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben
Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.
A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.
Téma: Pályázat |