EU pályázatok, hitelek, kockázati tőke és egyéb források vállalkozóknak, non-profit szervezeteknek

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

2015. június 10. (szerda) Írta: ForrasCentrum

A pályázatok benyújtása 2015. július 8-tól 2017. július 7-ig lehetséges.

Nem támogathatók a Közép-Magyarországon megvalósuló fejlesztések.

A pályázati kiírás célja

A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor hagyományos tőkehiánya, valamint az ebből adódó elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága. A felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése.

Támogatás mértéke:

35-70%-ig, attól függően, hogy milyen településen, és milyen tevékenységet kíván fejleszteni.

Támogatás összege:

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
Az egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén a támogatás összege maximum 10 millió Ft lehet.

Támogatható tevékenységek köre:

• Önállóan támogatható tevékenységek:
o Új eszköz beszerzése – kötelező projekt elem a projekt összköltség minimum 50%-ában
• Önállóan nem támogatható tevékenységek
o Az anyagmozgatáshoz és raktározáshoz/csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése
o Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás
o Információs technológia-fejlesztés, kizárólag a gyártó berendezéshez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek
o Online megjelenés – domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés
o A termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
o Amennyiben a beruházás révén megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására kerül sor:
A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeit segítő új eszközök beszerzése
A létesítmény akadálymentesítése (infrastrukturális beruházás)
Az akadálymentes munkavégzés szolgáló információ technológia fejlesztés

Kötelező vállalások

1) Létszámtartás

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.)

Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

2) Személyi jellegű ráfordítás

A projekt befejezési évét közvetlenül követő két teljes üzleti év személyi jellegű ráfordítása: A HÁROM KÖZÜL EGY SZEMPONT VÁLLALÁSA KÖTELEZŐ!
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább 5%-kal növekszik a bázisévhez képest
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben legalább a támogatási összeg 5%-ával növekszik a bázisévhez képest
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben eléri összesen a legalább a támogatási összeg 50%-át

3) Nettó árbevétel növelése

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba számított bevétel) növekménye: A HÁROM KÖZÜL EGY SZEMPONT VÁLLALÁSA KÖTELEZŐ!
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két év alatt összesen eléri a támogatási összeget
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő második üzleti év végére eléri az 5%-ot
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két év átlagában eléri az 5%-ot

Pályázók köre:
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:
• mikro-, kis-, és középvállalkozások
• melyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel
• VAGY amelyek nem rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel, de a projektjük a felhívás mellékletét képező TEÁOR lista alapján feldolgozóipari tevékenység fejlesztésére irányul
• melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt (egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező pályázók esetén nem érvényes)
• feldolgozóipari tevékenység fejlesztése esetén a projekt összköltsége nem haladja meg az utolsó lezárt üzleti év árbevételének, és mérlegfőösszegének összegét
• nem feldolgozóipari tevékenység fejlesztése esetén a projekt összköltsége nem haladja meg az utolsó lezárt üzleti év árbevételének 50%-át és a mérlegfőösszegét
• amennyiben nem teljesít legalább egy szempontot a tartalmi értékelési kritériumokból abban az esetben, ha nem feldolgozó iparban fejleszt, vagy nem szabad vállalkozási zónában valósul meg a projekt

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:

• amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban
• amely nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül
• amely a pontozási rendszerben nem éri el az 50 pontot (szabad vállalkozási zónák esetén ez a pontszám 40 pont)
• amellyel szemben a NAV, illetve az elő szervezete által indított végrehajtási eljárás folyamatban van a támogatási kérelem benyújtásának az időpontjában

Jelen pályázati kiírás keretében legalább 20 000 000 forint támogatási összeg megítélése esetén előleg igényelhető.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben a támogatás összege meghaladja a 20 000 000 forintot, a Pályázót biztosítékadási kötelezettség terheli.

Részletesebb pályázati tájékoztatást személyes megbeszélés keretében tudunk nyújtani, ezért kérjük, szíveskedjék hívni cégünk vezetőjét:

Pigniczki Sándor: 06-20-979-9753

Téma: Gépbeszerzési pályázatok, Pályázat, Gépvásárlási pályázatok, Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása

2015. május 22. (péntek) Írta: ForrasCentrum

A pályázatok benyújtása 2015. június 22-től 2017. június 22-ig lehetséges.

Nem támogathatók a Közép-Magyarországon megvalósuló fejlesztések.

A pályázati kiírás célja

A vállalkozások külföldi piacokra kijutását célzó felhívás célja a mikro-, kis- s középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében. A kiírás célcsoportját azok a vállalkozások képezik, amelyek magasan feldolgozott, végfogyasztásra szánt termékekkel kívánnak megjelenni a külpiacokon.
A jelen felhívás célcsoportjába azon vállalkozások és vállalkozók tartoznak, amelyek hozzáadott érték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi,l nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatás mértéke:

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

Támogatás összege:

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1,5 millió Ft, maximum 20 millió Ft.

Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 forinttal szorzott összegét.

Támogatható tevékenységek köre:

•    Önállóan támogatható tevékenységek:
o    Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel
o    Külföldi árubemutató szervezése
•    Önállóan nem támogatható tevékenységek
o    Piacra jutás támogatása
o    Információs-technológia fejlesztés
o    Tanácsadás igénybevétele
o    Piackutatás elkészítésének költsége
o    Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége
o    Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

Kötelező vállalások

1)    Létszámtartás

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.)

Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző üzleti év1 éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

2)    Külkereskedelmi felelős kijelölése

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a megvalósítási időszak végére kialakítja a vállalaton belüli, a vállalat külkereskedelmi tevékenységéért felelős alkalmazott munkakörét és biztosítja annak betöltését. A munkakört a fenntartási időszak végéig a kedvezményezettnek fenn kell tartania.

3)    Piackutatás elkészítése

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a piacra juttatni kívánt termék tekintetében a megcélozni kívánt országra vonatkozó piackutatást végez a projekt keretében megvalósuló tevékenységet (kiállítás, vásár, cégbemutató) megelőzően.

4)    Idegen nyelvű honlap kialakítása

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a megvalósítási időszak végére honlapja két idegen nyelven is elérhetővé válik.

5)    Amennyiben a támogatást igénylő jelen felhívás keretében második alkalommal nyújt be támogatási kérelmet, és a két támogatási kérelem alapján a részére összesen megítélhető támogatási összeg a 20 millió forintot meghaladná, vállalnia kell, hogy 1 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet, legkésőbb a projekt befejezését követő 60 napon belül, és azt fenntartja a befejezéstől számított három évig.

Pályázók köre:
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:
•    mikro-, kis-, és középvállalkozások
•    melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt
•    magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai, amelyek hozzáadott érték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, és a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik

Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:

•    amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban
•    amely, vagy amelynek 100%-os tulajdonrésszel rendelkező anyavállalata nem rendelkezik legalább két teljes, lezárt üzleti évvel
•    amely jelent projektjének igényelt támogatása meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott beszámoló szerinti mérleg főösszegét
•    amely jelent projektjének igényelt támogatása meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott beszámoló szerinti árbevétel 50%-át
•    amelynek nem volt export árbevétele az előző két lezárt üzleti év beszámolói alapján
•    amely a támogatást harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez kívánja felhasználni, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységekkel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek a fentiek szerinti exporttámogatást
•    amellyel szemben a NAV, illetve az elő szervezete által indított végrehajtási eljárás folyamatban van a támogatási kérelem benyújtásának az időpontjában

Jelen pályázati kiírás keretében előleg nem igényelhető.

Részletesebb pályázati tájékoztatást személyes megbeszélés keretében tudunk nyújtani, ezért kérjük, szíveskedjék hívni cégünk vezetőjét:

Pigniczki Sándor: 06-20-979-9753

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Sajtóközlemény

2015. április 7. (kedd) Írta: ForrasCentrum

2015. március 12.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

KOMPLEX TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS A FORRÁS-CENTRUM KFT-NÉL

A Forrás Centrum Kft. 39 799 729 forint uniós támogatást nyert a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: GOP) keretén belül Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára tárgyú pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat keretein belül új eszközök megvásárlására került sor.

A Forrás Centrum Kft. egy jelen pályázattal egy új tevékenységi kört valósított meg, az egyedi gyártású gépjárművek gyártása, karbantartása.

Jelen pályázat keretében ezt az iparágat fejlesztettük megfelelő eszközök beszerzésével.

A projekt keretén belül 5db notebook, 5db Microsoft Office 2013, 4db Microsoft Win 8, 2db Samsung nyomtató, 1db futómű állító, 1db automata kerékszerelő, 1db féktárcsa eszterga, 1db kenéstechnikai rendszer, 1db vibrációdiagnosztikai és kiegyensúlyozó gép, 2db elszívó tömlőtömb, 1db Leitenberger teszt eszköz, 1db felnijavító gép, 1db tartályos olajleeresztő és leszívó, 1db diagnosztikai egység, 1db hidraulikus műhelyprés, 1db rugóösszehúzó, 1db kétoszlopos emlőgép, 1db automata klímatöltő, 1db telepített porszívó, 1db fényszóróállító, 1db hibakódolvasó, 1db mobil húzatópad, 1db telepített mosó és 1db Drop System szoftver került megvásárolásra.

A projekt összköltsége 79 794 979 Ft volt, az támogatás összege 39 794 979 Ft.

A megvásárolt eszközökkel teljes körűen el tudjuk látni feladatainkat, a bízunk a gyors fejlődésben, ügyfélkör növekedésben és az ezzel járó árbevétel növekedésben is.

További információ kérhető:

Pigniczki Sándor

info@forrascentrum.hu

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Hasznos tanácsok az új pályázati rendszerrel kapcsolatban

2015. március 27. (péntek) Írta: ForrasCentrum

2015.03.26-án Kabai Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Világgazdasági konferenciáján számos tudnivalót, és tanácsot osztott meg a nagyközönséggel az új pályázati rendszerrel kapcsolatban.
A 2014-ben kiírt GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében kiírt pályázatok, és a fent említett nyilatkozat számos irányvonalat megmutattak azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani az új pályázati rendszerben, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze.
Mivel a közép-magyarországi régió elérte az európai uniós átlagnak megfelelő fejlettségi szintet, ezért várhatóan kevés forrás kerül majd ezen a területen kiosztásra, ezért ha valaki pályázni szeretne, érdemes lehet a tevékenységét a konvergencia régiókba, ezen belül is a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű besorolással rendelkező településekre fókuszálni.
Azokban a pályázatokban, ahol kapacitás bővítése a projekt cél, az előzetes információk alapján a feldolgozóipar vállalkozásait fogják támogatni, azonban a kereskedelmi, és szolgáltató szektorban tevékenykedő cégeket nem.
Nem csak a pályázatok feltételrendszerében, de az elbírálásban is komoly változások fognak bekövetkezni. Elsőként fontos, hogy a támogatás összegétől függően kétféle eljárásrendet fognak bevezetni. 300 millió forintos támogatási összegig egyszerűsített eljárás keretében bírálják a pályázatokat, melyben kevesebb adat és dokumentum benyújtása szükséges.  A fenti támogatási összeg felett kétlépcsős pályázati értékelés fog életbe lépni. Ez azt jelenti, hogy először a legfontosabb kritériumokat vizsgálják, mint például a takarékos költségvetést, a pályázati célhoz való kapcsolódást, és az időbeli megvalósíthatóságot, a további vizsgálatot pedig csak azokon a projekteken végzik el, amelyek a fentieknek megfeleltek. Az értékelés második szakaszában pontozásos szempontrendszer alapján fogják bírálni a pályázatokat, azonban az eddigiektől eltérően a pályázó már a projekt beadásakor tudni fogja, hogy hány pontja van (ez a pályázati felületen lesz látható).
Új szempont lesz az értékelés során a mérföldkő-rendszer is. Ez azt szolgálja, hogy a pályázati adatlapon megadott beruházási mérföldköveknél mindenképpen kelljen beadni kifizetési kérelmet, így ne essünk késedelembe a projekttel kapcsolatban. Fontos, hogy azok a pályázók, akik kifizetéseikkel késedelembe esnek, azaz vagy nem tartják be az általuk megadott fizetési ütemezést, vagy pedig a 2007-2013-as szakaszról elmaradásuk van, azok nem nyerhetnek el újabb pályázati támogatást.
Fontos változás lesz, hogy minden olyan pályázó, aki biztosítéknyújtásra kötelezett, a köztartozásmentes adózói bázisban való bekerülés esetén mentesül ez alól a kötelezettség alól.
Az eddigiektől szintén eltér, hogy nem egy, hanem három árajánlatot szükséges beadni minden költségtétel vonatkozásában, mely nagymértékben megnehezíti a pályázást, azonban ezzel némileg kiszűrhető a túlárazás a pályázati rendszerből. Folyamatosan dolgoznak azonban az ez alóli kivételeken, mint például, ha egy terméket csak egy cég forgalmaz, vagy ha nem azonos műszaki tartalmú gépekről lehet csak árajánlatot szerezni. Fontos, hogy a piaci ártól eltérő árazás is elfogadható lehet, de csak alapos indoklás esetén.
Az egyik legnagyobb eltérés, hogy amennyiben a pályázat keretében építési engedély köteles tevékenységet szeretnénk végezni, akkor a benyújtáskor már rendelkezni kell a jogerős építési engedéllyel, ami nagyban leszűkíti az ilyen beruházások megvalósításának a valószínűségét.
Pozitívumként jelenik meg azonban, hogy a kommunikációt egyszerűsítették, hiszen mindent az elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani (ez alól csupán néhány kivétel van, mint például a nyilatkozat annak alátámasztására, hogy a pályázatot valóban a pályázó cég adta be). Szintén az elektronikus rendszer előnye, hogy minden ponton van lehetőség kifogás benyújtására, melyet szintén elektronikusan tehetünk meg.

Téma: Gépbeszerzési pályázatok, Pályázati biztosíték, Pályázat, Gépvásárlási pályázatok, Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

Milyen költségekkel számoljunk egy SEO kampány során?

2015. március 10. (kedd) Írta: ForrasCentrum

A kérdés, jogos hogy egy KKV milyen költségekre számíthat egy keresőoptimalizálási kampány alkalmával. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Evenich Andrást a kulcsszo.hu SEO szakértőjét aki már 2005 óta van a szakmában, hogy szerinte milyen anyagi ráfordítás az amivel,  a Google keresőben jó helyezéseket és kellő számú látogatói forgalmat tudunk elérni egy közepesen nehéz témakörben.

Mielőtt a részletekbe mennénk érdemes a költségek oldaláról másképpen nézni azokat. A hosszú évek alatt azt látom, hogy a keresőoptimalizálás mint folyamat egy olyan része az internetes jelenlétnek mely az egyik legjobb vevő és bevétel szerző forrás. Befektetés és nem költség ami hosszútávon képes a sokszorosát visszahozni egy KKV vállalkozás számára. Természetesen ehhez az is kell, hogy az elvégzett keresőoptimalizálás szakszerű legyen és jól felépített, és célzott az adott területre.

Vannak feladatok melyeket csupán 1-2szer szükséges elvégeznünk és vannak amiket havi rendszerességgel ajánlatos megtennünk.

Szerencsére egy pl: 12 hónapos SEO kampány jól megtervezhető és azok díjazása is pontosan kiszámítható. Így a vállalkozások számára is könnyen beépíthető az egyéb marketing pénzügyi részébe.

A következő kalkulációk abban az esetben érvényesek ha valamennyi munkafolyamatot egy keresőoptimalizálással foglalkozó céget bízunk meg.

SEO audit
Az egyik legfontosabb lépés, a jelen helyzet felmérése, a weboldalunk állapota a Google és a felhasználók szempontjából. Itt technikai és tartalmi felmérés történik, amivel felszínre jönnek azok a hiányosságok, esetleg veszély források melyekről a vállalkozó nem is tudott. Általában egy ilyen elemzés legalább 4-5 A4-s oldalt jelent de nem is a terjedelem számít ha nem annak tartalma.
Díja: 20.000,-Ft-tól kezdődik. Az ár függvénye az oldal jellegéből adódik, pl: csak egy kis vállalkozás aki villanyszereléssel foglalkozik akkor, kb. ebből az összegből meg is kaphatja ezt a szolgáltatást, de egy webáruház vagy egy ingatlan értékesítéssel foglalkozó rendszer már jóval e feletti árral kalkulálhat. A díjban csak elemzés és nagyon jó esetben a megoldási javaslatok is szerepelnek de a weboldal módosításért külön kell fizetni a fejlesztőknek.
Ezt a holnap elemzést elég egyszer elvégezni, ezért ez egy egyszeri költség Önnek.

Link audit
Ez is egy egyszeri szolgáltatás mely a weboldalunkra mutató linkek elemzéséből áll. Linkprofil elemzésnek is szoktuk nevezni, aminek az elsődleges célja a kártékony linkek kiszűrése, mivel azok veszélyt jelentenek a weboldalunk számára és jó tőlük minél hamarabb megszabadulni.
Az árazásnál leginkább a weboldalunkra mutató linkek száma határozza meg mert ez egy majdnem manuális munkát jelent.
A piaci ára 10.000,-Ft -tól indul (egyszeri költségnek felel meg)

Most azok SEO szolgáltatások következnek amit folyamatosan havonta célszerű végezni

Link fejlesztés ismertebb néven linképítés
Talán ez a része a holnapok keresőoptimalizálásának ahol nem biztos, hogy kellene spórolunk. Mivel a nem szakszerű módon végzett munkával nagyobb kárt lehet végezni, mint azt hinnénk. Gondolom senki sem szeretné elveszíteni azokat már megszervezz pozíciókat a Google-ból amikkel rendelkezett? Az olcsó és fekete kalapos linképítési módszerekkel sajnos ez benne van, hogy a Google Pingvin algoritmusa büntetni fogja holnapunkat. Itt arra ajánlatos figyelnie, hogy a Google irányelvek szerint történjen a link gyarapodása, amivel a vállalkozásának jó hírnevét a Brand-jét is képes lesz növelni.
Egy ilyen linképítési kampány legalább havi 40.000,-Ft -os tételtől kezdődnek.

Tartalom fejlesztés
Ezt a részt több részre bontanám, mivel nem csak blog cikkek írásából állhat mint azt sokan gondolják. Új tartalmak létrehozásával az elsődleges cél a relevancia a weboldalunk témájának erősítése, hogy a Google azt mondhassa, hogy igen ez a weboldal pl: ingatlan értékesítéssel foglalkozik és nem cipő eladással. A tartalom lehet egy új termék oldal vagy értékesítési oldal, esetleg szolgáltatásunk landing page, de lehet egy jól megírt blog bejegyzés is.
Itt most csak egy blog bejegyzés díját tudunk kb. meghatározni mely 0,6 – 1,-Ft /karakterrel számolhatunk. Egy cikk általában 2500 karaktert tartalmaz. A havi cikkek szám legalább 4-8db-ot érdemes számolnunk.

Közösségi oldalak kezelése
Ma már a közösségi oldalakon való jelenlét is fontos része a keresőoptimalizálásnak. A napi rendszerességű postolás szükséges a rajongóinkkal való kapcsolat tartáshoz, szakértő státuszunk erősítéséhez. Magyarországon a Facebook az ahol igazán nagy tömegeket tudunk elérni de azért a Google plus-t és a Twittert sem hagynám ki ebből csak kevesebb időt és pénzt szánnák rá. Vannak olyan témakörök amiben még a Pinteres oldal is kiváló látogatói forrásunk lehet, főleg női témakörökben és ott ahol portékánk vizuálisan jól bemutatható, pl. lakberendezés, utazás.
Havi 20 post elhelyezés esetében / közösségi oldal, olyan 30-40.000,-Ft körüli összeggel számolhatunk.

Mit csináljunk ha nem szeretnénk havonta ennyit fizetni?
Nincsen más hátra magunknak kell elvégezni a fenti feladatokat. Igen és ehhez szükséges az a tudás ami nélkül nem kezdhetünk hozzá. Vannak tanfolyamok ahol az alapokat megtanulhatjuk vagy SEO blogok ahol keresőoptimalizálási tippeket olvashatunk, a kulcsszó blogja is ezek közé tartozik ahol gyakorlati tudást kaphatunk. A tapasztalatot sajnos mindenkinek magának kell megszereznie. A kérdés az, hogy Önnek erre van-e ideje és kedve vagy inkább kiadja ezeket a feladatokat szakértő SEO-s számára.

Téma: Céginformáció, Webáruház | Szóljon hozzá!

Helyszíni ellenőrzés

2015. január 16. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott pályázatokkal kapcsolatban a Közreműködő Szervezetnek lehetősége van helyszíni szemle, vagy helyszíni ellenőrzés lefolytatására. Előbbire a támogatási döntést megelőzően, utóbbira a támogatás igénybevételekor, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve a lezáráskor, vagy azt követően kerülhet sor.
A projekt életciklusa alapján a helyszíni ellenőrzés/szemle más-más céllal folytatható le, ezek pedig az alábbiak:
Támogatási döntést megelőző helyszíni szemle: a pályázat tartalmi elemeinek összevetése a helyszínen tapasztaltakkal, illetve kiegészítő információk szerzése az értékeléshez. Itt fontos szempont a szabálytalanságok, és visszaélések megelőzése.
Támogatási szerződés kibocsátását megelőző helyszíni szemle: ebben az esetben fontos, hogy a szemle kiértékelését megelőzően nem bocsátható ki a támogatási szerződés. Erre általában akkor kerül sor, ha a támogató döntésben hozott feltételeket/a támogatási szerződés megkötésének a feltételeit a helyszínen szükséges ellenőrizni.
Megvalósítási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt időbeli/műszaki/pénzügyi megvalósításának vizsgálata a cél. Fontos, hogy ekkorra az engedélyek már rendelkezésre álljanak, a projektnek pedig elkülönített nyilvántartása legyen, mivel itt a pályázat kapcsán tett, a már a megvalósítási időszakban is releváns vállalások ellenőrzésre kerülnek.
Fenntartási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt fenntartásának/működtetésének vizsgálata, a pályázatban tett vállalások teljesítésének ellenőrzése zajlik le ilyenkor.
Projekt lezárását megelőző helyszíni ellenőrzés: a projekt megvalósítás támogatási szerződés szerinti teljesítésének ellenőrzése, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.
Rendkívüli ellenőrzés: ezt abban az esetben rendelik el, ha a projekt megvalósításának nyomon követése során felmerülő információk indokolják (pl. hiánypótlást követően is hiányos dokumentáció, ellentmondásos dokumentumok, pontatlan, vagy hiányos információnyújtás, szabálytalansági gyanú felmerülése)
A helyszíni szemle/ellenőrzés során azokról jegyzőkönyv készül, melyet mind az ellenőrök, mint a pályázó cég képviselője aláír. Ezt követően lehetőség nyílik hiánypótlásra, melynek tartalmát és határidejét a jegyzőkönyvben rögzítik.
A helyszíni ellenőrzés során az alábbiakra fordítanak nagy hangsúlyt:
a projekt támogatási szerződésnek megfelelő megvalósítása
a projekt elemeinek helyszíni megtekintése (fényképfelvételekkel való dokumentálása)
a kifizetési igénylésekhez benyújtott dokumentumok, és igazolások eredeti példányának megtekintése, az egyezőség vizsgálata
a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok egyezősége a bizonylatokkal
termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangja
a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek betartásának vizsgálata
projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás ellenőrzése
A helyszíni szemle/ellenőrzés időpontjára elsősorban az alábbi dokumentumokat szükséges előkészíteni, illetve a projekt fizikai teljesítésének vizsgálatát lehetővé tenni:
Előzetes helyszíni szemle esetén:
aktuális cégkivonat/egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számra vonatkozó igazolás
aláírási címpéldány
a fő- és fejlesztendő tevékenységhez kapcsolódó jogerős engedélyek (telep- és működési engedély)
a projekt megvalósításához szükséges engedélyek
az elszámolható költségeket alátámasztó dokumentumok (pl. árajánlat)
tulajdoni lap, továbbá bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés, hozzájáruló nyilatkozat
éves átlagos statisztikai létszámra vonatkozó dokumentumok
amennyiben a projekt a szemle időpontjában megkezdődött, minden a projekt megvalósításával kapcsolatos további dokumentum szükséges (pl. megrendelés, szerződések, számla, szállítólevél, bankszámla kivonatok a pénzügyi teljesítés igazolása)
a projekt költségek elkülönített könyvelése
Megvalósítási/fenntartási/zár helyszíni ellenőrzések esetén a fentieken túl:
üzembe helyezéssel, használatba vétellel kapcsolatos dokumentumok
a támogatási összeg beérkezésének a bankszámlakivonata
főkönyvi kartonok a támogatás elkülönített könyvelésének alátámasztására
a támogatás biztosítékának dokumentumai
a projekt forrásait igazoló dokumentumok
az esetleges közbeszerzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok
időszakos jelentéstételi kötelezettség dokumentálása
a nyilvánosságra és a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó alátámasztó dokumentáció
a projekt számszerűsíthető eredményeit alátámasztó dokumentumok

Fontos, hogy az ellenőrök a pályázattal és a támogatással összefüggően bármilyen dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, arról információt kérhetnek. A Forrás Centrum Kft. munkatársai egy esetleges ellenőrzés során segítenek a dokumentáció összeállításában, illetve szükség esetén személyesen is részt vesznek az ellenőrzéseken.

Téma: K+F, innováció, Gépbeszerzési pályázatok, ISO pályázatok, Pályázat, Gépvásárlási pályázatok, Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

A pénzügyi év lezárása

2015. január 5. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Elérkezett a 2014-es év vége, mely magával hozza a pénzügyi év zárását azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek a mérlegforduló napja december 31-ére esik. A zárást igazoló beszámoló elkészülésére, és nyilvánosságra hozására a törvényben meghatározott határidő ezeknél a vállalkozásoknál az adott pénzügyi évet követő év május 31-e.
Ezt a dátumot mindenképpen be szükséges tartani, azonban amennyiben vállalkozásunk még nem rendelkezik legalább két-három lezárt üzleti évvel, abban az esetben érdemes lehet a beszámolót előbb lezárni, mivel a pályázati kiírások gyakran tartalmaznak olyan indulási feltételt, miszerint a pályázónak kettő, esetleg három lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie.
Pályázati szempontból fontos, hogy az üzleti év zárásakor figyelembe vegyünk néhány tényezőt, melyek meghatározhatják, hogy milyen pályázatokon, és mekkora összegben pályázhatunk állami támogatásra.
A mérleg elkészítésénél a legfontosabb szempont, hogy a vállalkozás saját tőkéje az támogatási kérelem beadását megelőző utolsó, lezárt üzleti évben nem lehet negatív, és el kell, hogy érje legalább a jegyzett tőke felét. Ennek a nem teljesítésével a pályázó teljes mértékben kizárja magát a pályázatok köréből.
A másik, mérleggel kapcsolatos fontos adat a mérleg főösszeg. Nem minden pályázatnál, de egyre többnél meghatározza a maximális projekt összköltséget a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt év mérleg főösszege, ezért érdemes ezt az adatot is a terveknek megfelelően alakítani.
A fenti megfontolásból szintén érdemes a lehetséges beruházásokra figyelemmel meghatározni az árbevétel összegét.
Számos pályázatban indulási feltétel, hogy a cég utolsó lezárt évében legalább egy alkalmazottal rendelkezzen, ezért erre is érdemes odafigyelni a beszámoló elkészítésekor.
A fentieken kívül továbbra is fontos, hogy kizáró tényezőként jelennek meg a pályázatokban a munkaügyi bírságok, illetve adótartozások, ezért ezeket folyamatosan figyelni kell, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

10 végzetes pályázati hiba

2014. december 12. (péntek) Írta: ForrasCentrum

A pályázatok előkészítése, beadása, és az abban foglalt projektek megvalósítása során számos feltételt, és szempontot szükséges figyelembe venni, sok mindenre kell odafigyelni. Az alábbiakban összegezzük, mi az a 10 legnagyobb, támogatott beruházások esetén elkövethető hiba, amely a kérelem elutasítását, vagy a későbbiekben a támogatási összeg visszautalását vonhatja maga után.
1.    A pályázati feltételek nem megfelelő értelmezése: a pályázati felhívás megjelenésekor az első feladat a vállalkozás minősítése az adott konstrukcióra. A gyakorlott pályázatírók számára hamar kiderül egy pályázati felhívásból, hogy abban mik a konkrét indulási feltételek, azonban az avatatlan szem sok mindent figyelmen kívül hagyhat. Ebből eredően komoly idő- és pénzráfordítással kerülhet beadásra egy olyan támogatási kérelem, mely már a bírálat első szakaszában elutasításra kerül.
2.    Túl magas projekt összköltség: habár lehetséges, hogy a pályázati felhívás alapján jogosultak vagyunk egy nagyobb méretű beruházási támogatás elnyerésére, a költségek tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Mivel általánosságban elmondható, hogy a pályázatok utófinanszírozásúak, ezért a teljes összköltség rendelkezésre kell, hogy álljon, mivel a nem megfelelő kalkuláció akár azt is jelentheti, hogy a projektet nem tudjuk megvalósítani.
3.    Az ÁFA figyelmen kívül hagyása: az ÁFA – levonási joggal rendelkező vállalkozások, és főleg a nagyobb projektek esetén súlyos hiba figyelmen kívül hagyni az ÁFA összegét. A megvalósítás során ennek finanszírozását is biztosítani kell, amelynek költsége ráadásul nem számolható el a pályázatban.
4.    A cégkivonatban lévő adatok hiányosságai: minden pályázati kiírásban alapvető feltétel, hogy a fejlesztendő tevékenységnek, és a megvalósítási helynek a beadás időpontjában már bejegyzettnek kell lennie. Ellenkező esetben a pályázat bírálatának korai szakaszában elutasíthatják a kérelmet.
5.    Használt eszközre kért árajánlat: fontos szempont, hogy a támogatott projektekben csak új eszközök beszerzésére van lehetőség, legyen az hardver, vagy akár egy munkagép. Ennek megfelelően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a projekt keretében beszerzésre kerülő eszköz nem új, abban az esetben a támogatási kérelmet elutasíthatják, vagy a támogatás visszafizettetésére kerülhet sor.
6.    Kései pályázatbeadás: a pályázatok megjelenésekor az első megnézendő adatok között szerepel a beadási határidő. Általánosságban elmondható, hogy a beadás időtartamára egy kezdő és egy befejező dátumot is megadnak. Lényeges, hogy igyekezzünk minél előbb beadni a pályázatot, mert általában a rendelkezésre álló keretösszeg nem elég minden beadott támogatási kérelem támogatására, a bírálatnál pedig az számít, hogy melyik támogatható projektjavaslat mikor érkezett be, azok feldolgozása időrendi sorrendben történik.
7.    Határidők be nem tartása: a beadás határidején kívül figyelembe kell venni, hogy a bírálat során kért hiánypótlások, tisztázó kérdések, majd a támogatási döntést követően az elszámolások, kifizetési kérelmek, a projekt lezárása után pedig a fenntartási jelentések is meghatározott határidők betartása mellett nyújthatók be, ellenkező esetben a pályázatot elutasíthatják, a támogatási szerződéstől elállhatnak, vagy kérhetik a kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszafizetését.
8.    Idő előtti megkezdés: általánosságban elmondható a pályázatokról, hogy a beadást követő napon saját felelősségre megkezdhetők. Amennyiben a beadást megelőzően dokumentáltan megkezdett beruházásról van szó, annak támogatása nem lehetséges. Ezen kívül érdemes megfontolni, hogy a beadás és a támogatási szerződés megkötése között érdemes-e megkezdeni a projektet, hiszen ha valamilyen okból kifolyólag elutasítják a pályázatot, és még nyitva áll a konstrukció, a javított kérelem beadása a legkorábbi lehetséges kezdődátum meghatározója.
9.    Készpénzben történő teljesítés: a pályázat keretében megvalósításra kerülő beruházások esetén lényeges, hogy minden 100 000 forint feletti számla átutalás útján kerüljön kifizetésre, mivel a készpénzes teljesítés után a közreműködő szervezet nem folyósítja a támogatást.
10.    Projektdosszié hiánya: Mivel a pályázat során minden dokumentumra megőrzési kötelezettsége áll fenn a pályázónak, ezért érdemes még a beadáskor a projektre egy külön dossziét nyitni, melyben minden, a beruházással kapcsolatos dokumentum lefűzhető, amennyiben releváns, eredeti példányban. Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges ellenőrzés során a dokumentumokat ne találjuk meg, és ezzel esetlegesen egy szabálytalansági eljárás vegye kezdetét.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit tegyünk, hogy mérlegfőösszegünk és árbevételünk alapján pályázóképes legyen vállalkozásunk?

2014. december 8. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv pályázataiban általánosságban elmondható, hogy a projekt összköltség maximuma az utolsó lezárt üzleti év árbevétele, és mérlegfőösszege alapján kerül megállapításra. Ebből következik, hogy mindkét adatot érdemes terveinknek megfelelően lezárni. Minden pénzügyi év végén, mikor közeledik a beszámolók lezárásának ideje, az alábbiakban néhány tanáccsal járulunk hozzá az árbevétel és a mérlegfőösszeg növeléséhez.
Egy cég mérlegfőösszege a vállalkozás közel minden pénzügyi adatával összefügg. Ennek növelésére az alábbiakban találhatók a legnépszerűbb módszerek:
1.    Eszközvásárlás: ez a legegyszerűbb módja a mérlegfőösszeg növelésének, hiszen a megvásárolt eszköz a befektetett eszközök között kerül feltüntetésre a mérlegben.
2.    Hitelfelvétel: mivel a hitel felvétele a mérlegben eszköz oldalon a pénzeszközökben, forrás oldalon pedig a kötelezettségekben jelenik meg, ezért növeli a mérlegfőösszeget.
3.    Készletek növelése: mivel a mérleg eszköz oldalán a készletek is megjelennek, azok növelése is segítheti a mérlegfőösszeg megfelelő értékének elérését.
4.    Mérleg szerinti eredmény: ennek a tételnek a növekedése a mérleg forrás oldalán mutatkozik egyértelműen, azonban az eredmény kimutatásban kerül megállapításra. A fenti eredmény növekedésével nőnek az eszköz oldalon a pénzeszközeink, illetve maga a mérlegfőösszeg is.
5.    Tőkeemelés: a vállalkozás tagjainak utólagos befizetésével nem csak a forrás oldalon lévő saját tőke, de az eszköz oldalon lévő pénzeszközök sor is növekedni fog.
Az árbevétel csak a kibocsátott számlák alapján realizált bevételt tartalmazza, ezért annak növelése csak oly módon lehetséges, hogy valóban magasabb számú, és összegű számla kerül kibocsátásra. Ezt elérhetjük a marketing tevékenység serkentésén keresztül vásárlásösztönzéssel, például kuponok, vagy kedvezmények biztosítása útján, illetve a célcsoportunkhoz illeszkedő keresletnövelő intézkedések foganatosításával. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az árbevétel növekedésével, ha költségeink nem ugyanilyen mértékben növekednek, adózás előtti eredményünk is magasabb lesz, melynek komoly adóvonzatával is számolnunk kell, mely 500 millió forintig 10, a fölött pedig 19 százaléknyi terhet jelent.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit tegyünk, hogy a mérlegben szereplő saját tőke alapján cégünk pályázóképes legyen?

2014. december 4. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum

Ahhoz, hogy egy cég pályázóképesnek minősüljön, az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő saját tőke értéke nem lehet negatív, illetve el kell, hogy érje a jegyzett tőke felét. A negatív, vagy túl alacsony saját tőkével rendelkező társaságok pályázati szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek, így nem részesülhetnek támogatásban. Ennek elkerülése érdekében szükség esetén az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
1.    Gazdálkodás nyereségessége
Természetesen abban az esetben járunk a legjobban, ha az adott üzleti évben gazdálkodásunkat nyereségesen tudtuk végezni, ennek megfelelően a cég adózott eredménye pozitív. Ezt az értéket átvezethetjük az eredménytartalékba, ez egyben azt is jelenti, hogy az adózott eredményből nem, vagy csak csökkentett mértékű osztalékot fizetünk ki a tagok részére. Mivel az eredménytartalék a saját tőke összegét is növeli, ezért ezzel megoldható a probléma.
2.    Tőkeemelés
A második megoldási lehetőség a saját tőke növelésére a tőkeemelés, melyet két módon hajthatunk végre: készpénzben, vagy a meglévő tagi hitel apportálásával. Az első esetben figyelembe kell venni, hogy a készpénzben történő tőkeemelés nem csak a saját tőkét, de a jegyzett tőkét is emeli, így ki kell számolni, milyen mértékű befektetésre van szükség ahhoz, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke felét. A második esetben a tagi kölcsön az adott tag követelése, vagyis vagyoni értékű jogaként jelenik meg. Ezt a követelést, mint apportot, vagyis nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződés módosításával a tag a cég rendelkezésére bocsáthatja, így megemelve annak saját tőkéjét. Fontos, hogy ebben az esetben a kötelezettségeket a tagi kölcsön mértékével csökkentsük, a követeléseket pedig ugyanennyivel növeljük.
3.    Pótbefizetés
A harmadik megoldási lehetőség a tagok pótbefizetésre való kötelezése. Mivel egy cég csak akkor működhet törvényesen, ha a saját tőke eléri a jegyzett tőke felét, ezért a társasági szerződésben rögzíthető a törzsbetétek arányának megfelelő pótbefizetési kötelezettség, mely a jegyzett tőkét nem emeli, de a saját tőke emelésére alkalmas.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Az esélyegyenlőségről

2014. december 3. (szerda) Írta: ForrasCentrum

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.

Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.

Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi  szempontokat:
-    Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
-    Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
-    Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
-     Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
-     Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
-     Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a  2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.

Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.

A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

A szabálytalansági eljárás

2014. november 17. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv lebonyolításáért felelős Közreműködő Szervezetek első számú feladata, hogy a források rendeltetésszerűen, és szabályszerűen kerüljenek felhasználásra.
Az fenti keretek között megvalósuló pályázatok esetén, amennyiben a Kedvezményezett valamilyen szabályt szeg a Támogatási Szerződés megkötését követően, a Közreműködő Szervezet szabálytalansági eljárást indíthat ellene.
A fenti eljárás két módon zárulhat le: a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és jogkövetkezményt elrendelő döntéssel, illetve annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság.
Előbbi esetben az eljáró hatóság 4 féle jogkövetkezményt rendelhet el:
- a projekt költségeinek csökkentése, és ezzel a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (súlyos esetben ez jelentheti a teljes támogatás visszafizetését)
- a támogatási szerződéstől való elállás
- a támogatási rendszerből történő kizárás, melynek maximális időtartama 5 év
- uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény
Ezen kívül a közreműködő szervezet kötelessége, hogy közzétegye a szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a kedvezményezett nevének, és a szabálytalanság leírásának megjelölésével, mely a cég reputációját is nagyban befolyásolhatja.
A Forrás Centrum Kft. munkatársai minden esetben felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a projekt keretében mit, hogyan, és milyen határidők betartásával szükséges megtenni, és dokumentálni a szabálytalanság elkerülése érdekében, ezért Önnek csak annyi a dolga, hogy kövesse munkatársaink több éves szakmai tapasztalaton alapuló útmutatásait.

Téma: Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

A fenntartható fejlődés

2014. november 10. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

“A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta

felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak hosszú távú eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttműködjenek. A fejlődés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelőzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben.

A fenntartható fejlődés tehát azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

A pályázó a környezetvédelmi szempontokat alapvetően két területen tudja erősíteni, illetve megvalósítani; saját menedzsmentjében és a megvalósítani kívánt projekt során. A környezetvédelmi követelményeket két csoportba lehet osztani; általános és speciális követelményeket fogalmaz meg. A legfontosabb általános követelmény, amely a pályázat típusától független, hogy minden projektnek törekednie kell a megjelölt fenntarthatósági szempontok minél erőteljesebb érvényesítésére.

A fenntarthatóság biztosítása lényegében saját érdekünket szolgálja és több szempontból is előnyös és hasznos, illetve már rövidtávon is gyakorlati előnyökhöz juttatja a pályázót.

A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati előnyöket jelenti:

-A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.

- A pályázattal magasabb értékelési pontszám érhető el, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.

- Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, nagy költségráfordítással beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni.

- A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét.

- A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.

- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak az elkövetkezendő projektek megvalósításához és további támogatások megszerzéséhez.

A pályázati projekt adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték illetve a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak a vállalt szempontokat. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben eltérhet a kedvezményezettől vagy a projektgazdától.

A szempontok vállalása esetén az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés illetve csökkenés. Egyes esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelel a célnak.

A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők csak olyan intézkedés fogadnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott.

Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok vállalása, mind a pályázónak, mind a természeti környezetnek, mind pedig a társadalom számára pozitív hátassal van.

Téma: K+F, innováció, ISO pályázatok, Pályázat | Szóljon hozzá!

A projekt megkezdése

2014. november 4. (kedd) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projekt megkezdésével érdemes megvárni a támogató döntést, ugyanis ha a pályázatot mégsem bírálják el pozitívan, még van lehetőség újra pályázni. Természetesen ez a lehetőség csak akkor használható ki, hogyha a pályázati konstrukció a lehetséges újra beadás időpontjában még nyitva áll. Azonban, ha a támogató döntés előtt megkezdték a projektet és a pályázat nem nyert, akkor nincs lehetőség az újrapályázásra.

A megpályázott területtől függően a megkezdés időpontja a következők szerint alakulhat:

Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

- az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva)
- olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan

Gép, berendezés, anyag, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén:

- az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék stb. írásbeli megrendelése, vagy
- amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre a megvalósításra megkötött első szerződés megkötésének dátuma, vagy
- megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszköz, berendezés, termék esetén a számlán feltüntetett gazdasági teljesítés, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi dátum

Foglalkoztatásra vonatkozó projektelem esetén:

- amennyiben új munkahely teremtésére irányul (vagy a projekt új munkavállaló alkalmazásával kezdődik meg), a projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja. A projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja nem lehet korábbi a pályázat benyújtását követő napnál.
- minden már esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosítási időpontja.

Telephelyfejlesztés esetén:

- a telephelyet kivitelező cég felé adott megrendelés,
- amennyiben megrendelés nem készült, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződés minősül a projekt megkezdésének.

Téma: Telephely-fejlesztés, Pályázat, Gépvásárlási pályázatok, Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

A pályázatok általános életútja

2014. november 3. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Egy pályázati projekt általában úgy kezdődik, hogy a vállalkozóban/a cég vezetőiben felmerül a fejlesztési igény. Ilyenkor a leendő pályázó végiggondolja, hogy milyen eszközökre, milyen jellegű beruházásra lenne szüksége a további fejlődéshez, illetve mi az, amit reálisan meg is tudna valósítani. Ekkor a pályázó felkeresi a Forrás Centrum Kft-t, és a beruházásra vonatkozó elképzeléseket a szakmailag kompetens tanácsadóval egyeztetve megkeresik a megfelelő, és a cég számára legoptimálisabb pályázati forrást.

A konkrét pályázati elképzelés, és a konstrukció tisztázását követően a pályázó a tanácsadó rendelkezésére bocsátja a pályázat benyújtásához, a szükséges adatlapok kitöltéséhez szükséges adatokat, illetve a pályázati felhívásban meghatározott csatolandó dokumentumokat. Ekkor kerülhet beadásra a pályázat.

A benyújtást követően a Közreműködő Szervezet ellenőrzi, hogy minden dokumentumot beadtak-e, illetve, hogy azok a megfelelő formátummal, tartalommal rendelkeznek-e. A dokumentumokon kívül ellenőrzésre kerülnek az adatok, illetve a pályázati adatlapban szereplő szöveges részek. Megvizsgálják, hogy megfelelően kifejtésre kerültek-e a feltett kérdésekre adott válaszok, illetve, hogy az adatok helyesen kerültek-e kitöltésre. Amennyiben bármilyen hiányosságot észlel, és a pályázati felhívás is lehetőséget biztosít rá, hiánypótlást írnak ki.

A hiánypótlás maradéktalan teljesítése esetén, további kérdés merülhet fel, mely tisztázó kérdés keretében kerülhet tisztázásra. Ezt követően a Közreműködő Szervezet újból ellenőrzi a teljes pályázatot, és döntést hoz.

Amennyiben a pályázat sikeresnek bizonyul, a Közreműködő Szervezet támogató döntést, majd Támogatói Okiratot, illetve Támogatási Szerződést bocsát ki, mely alapján megkezdhető a projektben megjelölt beruházás.

Amennyiben a pályázati felhívás megengedi, lehetőség nyílik általában 25-50%-os mértékű támogatási előleg lehívására, mely segítheti a beruházás finanszírozását.

A beruházás befejezését követően a projekttel kapcsolatos dokumentáció benyújtásával van lehetőség a támogatás elszámolására, illetve a kifizetési kérelmek benyújtására, melyet követően a támogatás kiutalásra kerül.

A pályázati keretek között megvalósított beruházások esetén általában 3-5 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalni, melynek során fenn kell tartani a támogatott beruházást (vagyis működtetni kell), és teljesíteni kell a projektben tett vállalásokat. A működtetés és a vállalkozások nem teljesítése szankciókat vonhat maga után, amely a támogatás kamatokkal terhelt visszafizetését is jelentheti.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Egyre népszerűbb a folyószámlahitel a vállalkozások körében

2014. október 6. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Nem csak a magánemberek, hanem sokszor a cégek is ideiglenes pénzügyi zavarba kerülnek. Szerencsére egyre több cég nem csak a csődöt szeretné elkerülni így, hanem különféle fejlesztéseket, innovatív megoldások kivitelezését finanszírozzák hitelből, amelyek pár év alatt megtérülnek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy nagyon gyorsan és kedvező feltételek mellett kapják meg a túléléshez, vagy továbbfejlődésükhöz szükséges pénzforrást.

A hitel-center.hu szakértői szerint a folyószámlahitel rendkívül népszerű a kis és középvállalkozások körében. Ez persze nem véletlen, elég csak átolvasni a bankok által támasztott feltételeket és abból kiderül, hogy aránylag kevés megkötéssel lehet életmentő tőkéhez jutni.

Még a legjobb cégekkel is előfordulhat

Kiváló üzleti terv, megfontolt gazdálkodás mellett is megtörténhet, hogy fizetésképtelenekké válunk. Az élet hozhat olyan fordulatokat, amely során a legfelkészültebb cégvezető is csak tanácstalanul széttárja a karját. Leéghet az üzem, meghibásodhat egy nagyon drága eszköz, nem fizet ki az ügyfél és még annyi minden befolyásolhatja negatívan egy cég életét. Persze lehet, hogy épp valami nagy dobásra készülünk és ahhoz kell a pénz.

Ezek olyan pillanatnyi cash-flow zavart okoznak, amelyek hónapokon belül megszűnhetnek, viszont ha nem kezelik abba az adott cég, vállalkozás bele is bukhat.

A bankok kitesznek magukért

Az összes magára valamit is adó bank rendelkezik erre a helyzetre megoldással és a tapasztalat azt mutatja, hogy nincsenek hatalmas eltérések az ajánlatok között.

A legtöbb folyószámlahitel gyors és egyszerű segítséget nyújt a pénzügyi nehézségek áthidalására.  A hitel-center arra a megállapításra jutott, hogy szinte az összes vállalkozói hitelre jellemzőek az alábbi tulajdonságok.  Rugalmas, szabadon felhasználható, rulírozó (azaz automatikusan feltöltődő) ráadásul 500,000 forinttól akár 50 millió forintig is terjedhet a folyószámlahitel összege. Valamint általában nincsen szükség speciális bankszámlára, üzleti tervre és külön kezesre sem.

A bankok mindent elkövetnek azért, hogy az összeghez tényleg hozzájuthassanak azok, akiknek szükségük van a gyors segítségre, ugyanakkor arra is figyelnek, hogy ne dobálják lyukas zsákokba a milliókat.

Ezért kizárólag olyan vállalkozások folyamodhatnak kölcsönösszegért, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

-          Minimum 1-3 éves vállalkozói múlttal rendelkeznek

-          Nincs lejárt köztartozásuk egyetlen állami szerv felé sem

-          Nincsen hiteltartozásuk egyetlen hitelintézet felé sem

-          éves forgalmuk nem haladja meg a 250-700 milliót (bankja válogatja)

-          saját tőkéjük nem negatív

-          nincsenek most és az előző 3 évben nem is voltak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt

-          nincs végrehajtási eljárás ellenük

Azon vállalkozások viszont, amelyek átmennek a szűrön, igen kedvező kondíciókkal szembesülnek:

-          a kölcsön keretének nagysága a vállalkozás számlaforgalmától függ, de a kérhető kölcsönösszeg 500,000 és általában 20-30 millió forint között mozog, de van olyan bank, amely akár 50 millió forintot is meghitelez

-          kamatot kizárólag az igénybevett összeg után kell fizetni

-          a törlesztés automatikus, nincsen plusz adminisztrációs teher

-          a hitelkeret devizaneme általában forint, de van lehetős euró alapon is szerződni

-          a hitelkamatok és a jutalékok költségként elszámolhatók.

Végül nézzük át, hogy milyen dokumentumokra lesz szükség a folyószámlahitel igénylése során:

-          hiteligénylő lap

-          Cégdokumentumok  úgy mint, társasági szerződés, cégbírósági bejegyzés, vállalkozói igazolvány egyéni vállalkozás esetében)

-          Utolsó 1-2 már lezárt üzleti év pénzügyi beszámolója

-          NAV, VPOP, TB igazolás tartozásmentességről

-          a számlavezető bank igazolása az elmúlt 12 hónap számlaforgalmáról

-          mobiltelefon előfizetői szerződés

A folyószámlahiteltől nem kell félni, mert a legjobbakkal is megesik, hogy a pénzükkel megcsúsznak. Sőt a legjobbak folyamatosan fejlődnek, keresik az innováció lehetőségeit és ezek olykor sok pénzt emészthetnek fel.

Olvassunk csak el néhány ma már multimilliomossal készített interjút. Szinte mindegyikben találunk olyan részt, amelyben arról mesél az interjúalany, hogy a bővítéshez, fejlesztéshez hitelért folyamodtak, amely nagyon rövid időn belül sokszorosan megtérült és ez igazolta azt, hogy akkor ők jó döntést hoztak.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

2014. évi első pályázati konkrétumok

2014. október 3. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Megjelentek a sajtóban a 2014-2020-as pályázati ciklus első pályázatainak feltételei. A már most nagy népszerűségnek örvendő konstrukciókról a mai napon Csepreghy Nándor közölt néhány információt. A keretösszeg elosztása megváltozott, a korábbi 5-5 milliárd forint helyett most a kapacitásbővítésre 8,5 milliárd, piacra jutásra pedig 1,5 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

A kapacitásbővítést célzó pályázaton kizárólag a feldolgozóiparban működő vállalkozások indulhatnak, akiknek a benyújtást megelőző évben legalább 10 fő alkalmazottjuk volt, és teljes árbevételük fele a fejlesztéssel érintett iparágból származott. A projektekhez maximálisan 50%, összegszerűen 10-100 millió forint támogatás igényelhető, a becslések szerint várhatóan 200 vállalkozás pályázata részesülhet támogatásban. Az elszámolható költségek tekintetében önállóan nem támogatható az infrastruktúra fejlesztés, az csak egyéb, önállóan is támogatható fejlesztésekkel együtt valósulhat meg, ilyenek az eszközbeszerzés, és az informatikai fejlesztés.

A kereskedelemfejlesztésre és külpiacra lépésre kiírásra kerülő pályázaton 3-7 millió forint lesz igényelhető 50-70%-os támogatási intenzitás mellett. Ebben a konstrukcióban támogathatók a kiállítási, és regisztrációs díjak, installációk, és a többször használatos marketing eszközök.

Mindkét pályázat esetében fontos, hogy a jövő (október 6-ával kezdődő) heti kiírást követően 30 nappal lehet majd benyújtani a projektjavaslatokat.

Téma: Pályázat, Gépvásárlási pályázatok | Szóljon hozzá!

Általános tudnivalók a Horizon2020 pályázati rendszerről

2014. október 2. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum

A Horizon2020 az az egységes kutatási és innovációs keretprogram, melynek keretében az európai uniós tagállamok közvetlenül Brüsszelből juthatnak innovációs projektjeiket támogató finanszírozási forrásokhoz.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, a fenti keretprogram keretében kiírt konstrukcióra konzorcium keretében van lehetőség pályázni. Ez a Horizon2020 program keretében azt jelenti, hogy három, különböző tagállamból származó független jogalany együtt nyújtja be projektjavaslatát. Ez alól kivételt jelent a KKV-eszköz pályázat, mely során lehetőség nyílik konzorciumban, illetve egyénileg is indulni, feltéve, hogy a pályázó valamely EU-tagországban került megalapításra.

A keretprogram hazánkban talán legnagyobb népszerűségnek örvendő kiírása a KKV-eszköz pályázat. Ebben a konstrukcióban összesen 2,8 milliárd euró forrás áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2014. és 2015. években várhatóan 1310 projektjavaslat támogatására lesz elegendő a keret, melyből a projekteket 70%-os támogatási intenzitás mellett lehet megvalósítani. A kiírásban kiemelten várják az ún. „gazellák”, vagyis az innovatív, gyorsan növekvő kis- és középvállalkozások jelentkezését. Fontos, hogy ebben a konstrukcióban az ún. TRL (technológiai készenléti szint) 1-től 9-ig terjedő skáláján már 6-os szinten álló, azaz nagy skálájú prototípussal rendelkező projektjavaslatok nyújthatók be, kizárólag az alábbi területeken: űrkutatás, infokommunikációs technológia, nanotechnológia, egészségügy, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, energia, közlekedés, klímaváltozás és környezet, biztonság, biotechnológia, és környezetvédelem.

Téma: K+F, innováció, Pályázat | Szóljon hozzá!

Egy jó ötlet önmagában kevés: kezdő vállalkozások indulási nehézségei

2014. szeptember 30. (kedd) Írta: ForrasCentrum

A már évek óta működő cégeket szívesen, a most induló, sokszor mindenféle tőke nélkül rajtoló lelkes vállalkozókat nem szívesen támogatják a bankok. Ám ezért még nem kell a fiókba dobni világmegváltó ötleteinket.

A bankok és a hitelintézetek amióta léteznek, nagyon megnézik, hogy kinek és milyen feltétel mellett adnak hitelt. Általában a már „bejáratott” cégek, akik már letettek valamit az asztalra, jóval nagyobb eséllyel pályáznak hitelre. Pár évvel ezelőtt még a kezdő vállalkozásoknak is csurrant-cseppent valami, de a válság begyűrűzése óta mindenki sokkal óvatosabb lett.

Azért nem kell a falnak szaladni, az innovatív ötletekre, átgondolt üzleti tervre, kristálytiszta jövőképre mindig lesz kereslet, akár önerő nélkül is. A hitelmindenkinek.hu szerkesztői is azért dolgoznak, hogy mindenki időben értesüljön azokról a vállalkozói hitelekről, amelyek speciálisan ennek a körnek szólnak.

A varázsszó: pályázatok

Pályázni nem egyszerű feladat. Azt is mondhatjuk, hogy erőt és idegrendszert próbáló feladat, de ha komolyan gondoljuk az álmaink megvalósítását, akkor nem is lehet kérdés, hogy megéri. A pályázatokat nem elég egyszer átfutni, mint mondjuk a bankok által kínált lehetőségeket. Napi szinten kerülnek fel újabb és újabb európai uniós, vagy épp a magyar állam által támogatott pályázatok, pénzszerzési lehetőségek.

Amennyiben sikeresen szeretnénk pályázni, mindig résen kell lennünk, mert a legtöbbre nem csak mi szeretnénk lecsapni, hanem mellettünk ott van még kismillió másik innovatív, korszakalkotó ötlettel megáldott vállalkozó, aki szintén csak a lehetőségre vár. Ezért a pályázatok keretösszegei pillanatok alatt elfogynak. Sokszor alig van pár napunk, hogy minden kritériumnak eleget téve pályázhassunk.

A pályázatok és hitelekről a forráscentrum oldalán tanácsos talán először körbe nézni. Emellett a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. oldalát is érdemes a könyvjelzők közé tenni. Ugyanakkor az sem haszontalan, ha Google-ba beírjuk a megfelelő kulcsszavakat és mazsolázunk a találatok között.

A pályázatoknak ne egyedül ugorjunk neki, mert akkor szinte biztos, hogy elutasítások sorozatával kell szembenéznünk. Nyugodtan kérjünk segítséget ismerőstől, baráttól, de ha nincs a környezetünkben ilyen ember, akkor egy profi pályázatírót is felkereshetünk, aki pontosan tudja, hogy milyen kulcsszavakra ugranak az elbírálók.

Banki hitel kezdő vállalkozásoknak

Nincs olyan most induló vállalkozás, amelyhez ne kellene tőke. A működési költségek mindenkit érintenek. Járulékot kell fizetni, könyvelőre szükségünk lesz és a különféle kérelmeknek is boros díja van. Ameddig a vállalkozásunk nem termel profitot, addig ezeket a költségeket nekünk kell előteremtenünk.

A hitelmindenkinek szakértői szerint, ha nem sikerül pályázatok, támogatások útján pénzhez jutnunk, akkor a bankokhoz érdemes fordulnunk vállalkozói hitelért.

Ha egyéni vállalkozóként keressük fel a bankot, akkor azzal számoljunk, hogy általában egy év aktív működés és létező árbevétel igazolása után fognak szóba állni velünk. Azért, hogy ezt kikerülhessük, magánemberként is folyamodhatunk kölcsönért. Érdemes a szabad felhasználású vagy privát kölcsönt előnyben részesíteni, amelyek törlesztőrészlete fix és akár több millió forint hitelhez is hozzájuthatunk kezes vagy fedezet nélkül.

Persze olyan hitellehetőség is van, ahol ingatlan, vagy földtulajdont kell felmutatni a sikeres igényléshez.

Az első és legfontosabb mindig a piacképes ötlet. Ha ezzel rendelkezünk, akkor az összes többi, már csak idő kérdése. Amennyiben tényleg eltökéltek vagyunk, akkor megtaláljuk azt a pályázatot, támogatási formát, vagy bank által nyújtott opciót, amelyik segít abban minket, hogy elérjük az álmainkat.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

Hírek a 2015. évi költségvetésről

2014. szeptember 23. (kedd) Írta: ForrasCentrum

2014. május 23-án a Varga Mihály által tett nyilatkozatban számos utalást találhatunk a magyar költségvetés 2015-ös alakulására. Általánosságban elmondta, hogy az Európai Unió figyelmeztetései miatt alacsonyabb költségvetési hiánycélt kell kitűzni, melynek eredményeképpen a kiadási oldalt is csökkenteni kell. Az európai uniós támogatási rendszer átstrukturálását követően 60 %-os gazdaságfejlesztési arányt említett, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióból kapott támogatások 60%-a a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a pályázati rendszer finanszírozására kerül elköltésre. Konkrét adatot a 2015-ös év pályázatairól nem említett, azonban a 2014-2020-as szakaszról elmondta, hogy összesen 450 milliárd forintot kapnak a kis- és középvállalkozások, 500 milliárd forint lesz a K+F+I projektek költségvetése a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Programon belül, 500 milliárd forintot szánnak munkahelyteremtésre, és 700 milliárd forint kedvezményes hitel, tőke, és garanciavállalási keret áll majd a vállalkozások rendelkezésére.

A Kormány főbb feladatait Varga Mihály az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan 5 pontban fejtette ki:

1.       A feketegazdaság visszaszorítása: ezzel nagymértékben növelhetők az adóbevételek, ennek előfutára volt az idén bevezetett online pénztárgép rendszer

2.       A foglalkoztatottság növelése: ennek előkészítéseként került megváltoztatásra a Munka Törvénykönyve, és a közmunkarendszer

3.       A bankszektor helyzete: a bankrendszer támogatása elsősorban a hitelezési rendszer stabilitása miatt lényeges, hiszen az a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez ez elengedhetetlen

4.       Az önkormányzatok helyzete: az adósságok átvállalását követően kívánatos a foglalkoztatási helyzetet javító projektek kialakítása

5.       Demográfiai helyzet: a nyugdíjproblémák, és az alacsony születésszám ellen folytatni kívánják a már elkezdett születésszámot támogató intézkedéseket (például: családi adókedvezmény, Babakötvény)

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/varga_belengette_tenyleg_nagy_dolgokra_keszulnek.1.204010.html

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

« Előző cikkek