EU pályázatok, hitelek, kockázati tőke és egyéb források vállalkozóknak, non-profit szervezeteknek

10 végzetes pályázati hiba

2014. december 12. (péntek) Írta: ForrasCentrum

A pályázatok előkészítése, beadása, és az abban foglalt projektek megvalósítása során számos feltételt, és szempontot szükséges figyelembe venni, sok mindenre kell odafigyelni. Az alábbiakban összegezzük, mi az a 10 legnagyobb, támogatott beruházások esetén elkövethető hiba, amely a kérelem elutasítását, vagy a későbbiekben a támogatási összeg visszautalását vonhatja maga után.
1.    A pályázati feltételek nem megfelelő értelmezése: a pályázati felhívás megjelenésekor az első feladat a vállalkozás minősítése az adott konstrukcióra. A gyakorlott pályázatírók számára hamar kiderül egy pályázati felhívásból, hogy abban mik a konkrét indulási feltételek, azonban az avatatlan szem sok mindent figyelmen kívül hagyhat. Ebből eredően komoly idő- és pénzráfordítással kerülhet beadásra egy olyan támogatási kérelem, mely már a bírálat első szakaszában elutasításra kerül.
2.    Túl magas projekt összköltség: habár lehetséges, hogy a pályázati felhívás alapján jogosultak vagyunk egy nagyobb méretű beruházási támogatás elnyerésére, a költségek tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Mivel általánosságban elmondható, hogy a pályázatok utófinanszírozásúak, ezért a teljes összköltség rendelkezésre kell, hogy álljon, mivel a nem megfelelő kalkuláció akár azt is jelentheti, hogy a projektet nem tudjuk megvalósítani.
3.    Az ÁFA figyelmen kívül hagyása: az ÁFA – levonási joggal rendelkező vállalkozások, és főleg a nagyobb projektek esetén súlyos hiba figyelmen kívül hagyni az ÁFA összegét. A megvalósítás során ennek finanszírozását is biztosítani kell, amelynek költsége ráadásul nem számolható el a pályázatban.
4.    A cégkivonatban lévő adatok hiányosságai: minden pályázati kiírásban alapvető feltétel, hogy a fejlesztendő tevékenységnek, és a megvalósítási helynek a beadás időpontjában már bejegyzettnek kell lennie. Ellenkező esetben a pályázat bírálatának korai szakaszában elutasíthatják a kérelmet.
5.    Használt eszközre kért árajánlat: fontos szempont, hogy a támogatott projektekben csak új eszközök beszerzésére van lehetőség, legyen az hardver, vagy akár egy munkagép. Ennek megfelelően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a projekt keretében beszerzésre kerülő eszköz nem új, abban az esetben a támogatási kérelmet elutasíthatják, vagy a támogatás visszafizettetésére kerülhet sor.
6.    Kései pályázatbeadás: a pályázatok megjelenésekor az első megnézendő adatok között szerepel a beadási határidő. Általánosságban elmondható, hogy a beadás időtartamára egy kezdő és egy befejező dátumot is megadnak. Lényeges, hogy igyekezzünk minél előbb beadni a pályázatot, mert általában a rendelkezésre álló keretösszeg nem elég minden beadott támogatási kérelem támogatására, a bírálatnál pedig az számít, hogy melyik támogatható projektjavaslat mikor érkezett be, azok feldolgozása időrendi sorrendben történik.
7.    Határidők be nem tartása: a beadás határidején kívül figyelembe kell venni, hogy a bírálat során kért hiánypótlások, tisztázó kérdések, majd a támogatási döntést követően az elszámolások, kifizetési kérelmek, a projekt lezárása után pedig a fenntartási jelentések is meghatározott határidők betartása mellett nyújthatók be, ellenkező esetben a pályázatot elutasíthatják, a támogatási szerződéstől elállhatnak, vagy kérhetik a kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszafizetését.
8.    Idő előtti megkezdés: általánosságban elmondható a pályázatokról, hogy a beadást követő napon saját felelősségre megkezdhetők. Amennyiben a beadást megelőzően dokumentáltan megkezdett beruházásról van szó, annak támogatása nem lehetséges. Ezen kívül érdemes megfontolni, hogy a beadás és a támogatási szerződés megkötése között érdemes-e megkezdeni a projektet, hiszen ha valamilyen okból kifolyólag elutasítják a pályázatot, és még nyitva áll a konstrukció, a javított kérelem beadása a legkorábbi lehetséges kezdődátum meghatározója.
9.    Készpénzben történő teljesítés: a pályázat keretében megvalósításra kerülő beruházások esetén lényeges, hogy minden 100 000 forint feletti számla átutalás útján kerüljön kifizetésre, mivel a készpénzes teljesítés után a közreműködő szervezet nem folyósítja a támogatást.
10.    Projektdosszié hiánya: Mivel a pályázat során minden dokumentumra megőrzési kötelezettsége áll fenn a pályázónak, ezért érdemes még a beadáskor a projektre egy külön dossziét nyitni, melyben minden, a beruházással kapcsolatos dokumentum lefűzhető, amennyiben releváns, eredeti példányban. Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges ellenőrzés során a dokumentumokat ne találjuk meg, és ezzel esetlegesen egy szabálytalansági eljárás vegye kezdetét.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit tegyünk, hogy mérlegfőösszegünk és árbevételünk alapján pályázóképes legyen vállalkozásunk?

2014. december 8. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv pályázataiban általánosságban elmondható, hogy a projekt összköltség maximuma az utolsó lezárt üzleti év árbevétele, és mérlegfőösszege alapján kerül megállapításra. Ebből következik, hogy mindkét adatot érdemes terveinknek megfelelően lezárni. Minden pénzügyi év végén, mikor közeledik a beszámolók lezárásának ideje, az alábbiakban néhány tanáccsal járulunk hozzá az árbevétel és a mérlegfőösszeg növeléséhez.
Egy cég mérlegfőösszege a vállalkozás közel minden pénzügyi adatával összefügg. Ennek növelésére az alábbiakban találhatók a legnépszerűbb módszerek:
1.    Eszközvásárlás: ez a legegyszerűbb módja a mérlegfőösszeg növelésének, hiszen a megvásárolt eszköz a befektetett eszközök között kerül feltüntetésre a mérlegben.
2.    Hitelfelvétel: mivel a hitel felvétele a mérlegben eszköz oldalon a pénzeszközökben, forrás oldalon pedig a kötelezettségekben jelenik meg, ezért növeli a mérlegfőösszeget.
3.    Készletek növelése: mivel a mérleg eszköz oldalán a készletek is megjelennek, azok növelése is segítheti a mérlegfőösszeg megfelelő értékének elérését.
4.    Mérleg szerinti eredmény: ennek a tételnek a növekedése a mérleg forrás oldalán mutatkozik egyértelműen, azonban az eredmény kimutatásban kerül megállapításra. A fenti eredmény növekedésével nőnek az eszköz oldalon a pénzeszközeink, illetve maga a mérlegfőösszeg is.
5.    Tőkeemelés: a vállalkozás tagjainak utólagos befizetésével nem csak a forrás oldalon lévő saját tőke, de az eszköz oldalon lévő pénzeszközök sor is növekedni fog.
Az árbevétel csak a kibocsátott számlák alapján realizált bevételt tartalmazza, ezért annak növelése csak oly módon lehetséges, hogy valóban magasabb számú, és összegű számla kerül kibocsátásra. Ezt elérhetjük a marketing tevékenység serkentésén keresztül vásárlásösztönzéssel, például kuponok, vagy kedvezmények biztosítása útján, illetve a célcsoportunkhoz illeszkedő keresletnövelő intézkedések foganatosításával. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az árbevétel növekedésével, ha költségeink nem ugyanilyen mértékben növekednek, adózás előtti eredményünk is magasabb lesz, melynek komoly adóvonzatával is számolnunk kell, mely 500 millió forintig 10, a fölött pedig 19 százaléknyi terhet jelent.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit tegyünk, hogy a mérlegben szereplő saját tőke alapján cégünk pályázóképes legyen?

2014. december 4. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum

Ahhoz, hogy egy cég pályázóképesnek minősüljön, az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő saját tőke értéke nem lehet negatív, illetve el kell, hogy érje a jegyzett tőke felét. A negatív, vagy túl alacsony saját tőkével rendelkező társaságok pályázati szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek, így nem részesülhetnek támogatásban. Ennek elkerülése érdekében szükség esetén az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
1.    Gazdálkodás nyereségessége
Természetesen abban az esetben járunk a legjobban, ha az adott üzleti évben gazdálkodásunkat nyereségesen tudtuk végezni, ennek megfelelően a cég adózott eredménye pozitív. Ezt az értéket átvezethetjük az eredménytartalékba, ez egyben azt is jelenti, hogy az adózott eredményből nem, vagy csak csökkentett mértékű osztalékot fizetünk ki a tagok részére. Mivel az eredménytartalék a saját tőke összegét is növeli, ezért ezzel megoldható a probléma.
2.    Tőkeemelés
A második megoldási lehetőség a saját tőke növelésére a tőkeemelés, melyet két módon hajthatunk végre: készpénzben, vagy a meglévő tagi hitel apportálásával. Az első esetben figyelembe kell venni, hogy a készpénzben történő tőkeemelés nem csak a saját tőkét, de a jegyzett tőkét is emeli, így ki kell számolni, milyen mértékű befektetésre van szükség ahhoz, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke felét. A második esetben a tagi kölcsön az adott tag követelése, vagyis vagyoni értékű jogaként jelenik meg. Ezt a követelést, mint apportot, vagyis nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződés módosításával a tag a cég rendelkezésére bocsáthatja, így megemelve annak saját tőkéjét. Fontos, hogy ebben az esetben a kötelezettségeket a tagi kölcsön mértékével csökkentsük, a követeléseket pedig ugyanennyivel növeljük.
3.    Pótbefizetés
A harmadik megoldási lehetőség a tagok pótbefizetésre való kötelezése. Mivel egy cég csak akkor működhet törvényesen, ha a saját tőke eléri a jegyzett tőke felét, ezért a társasági szerződésben rögzíthető a törzsbetétek arányának megfelelő pótbefizetési kötelezettség, mely a jegyzett tőkét nem emeli, de a saját tőke emelésére alkalmas.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Az esélyegyenlőségről

2014. december 3. (szerda) Írta: ForrasCentrum

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.

Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.

Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi  szempontokat:
-    Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
-    Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
-    Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
-     Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
-     Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
-     Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a  2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.

Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.

A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

A szabálytalansági eljárás

2014. november 17. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv lebonyolításáért felelős Közreműködő Szervezetek első számú feladata, hogy a források rendeltetésszerűen, és szabályszerűen kerüljenek felhasználásra.
Az fenti keretek között megvalósuló pályázatok esetén, amennyiben a Kedvezményezett valamilyen szabályt szeg a Támogatási Szerződés megkötését követően, a Közreműködő Szervezet szabálytalansági eljárást indíthat ellene.
A fenti eljárás két módon zárulhat le: a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és jogkövetkezményt elrendelő döntéssel, illetve annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság.
Előbbi esetben az eljáró hatóság 4 féle jogkövetkezményt rendelhet el:
- a projekt költségeinek csökkentése, és ezzel a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (súlyos esetben ez jelentheti a teljes támogatás visszafizetését)
- a támogatási szerződéstől való elállás
- a támogatási rendszerből történő kizárás, melynek maximális időtartama 5 év
- uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény
Ezen kívül a közreműködő szervezet kötelessége, hogy közzétegye a szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a kedvezményezett nevének, és a szabálytalanság leírásának megjelölésével, mely a cég reputációját is nagyban befolyásolhatja.
A Forrás Centrum Kft. munkatársai minden esetben felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a projekt keretében mit, hogyan, és milyen határidők betartásával szükséges megtenni, és dokumentálni a szabálytalanság elkerülése érdekében, ezért Önnek csak annyi a dolga, hogy kövesse munkatársaink több éves szakmai tapasztalaton alapuló útmutatásait.

Téma: Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

A fenntartható fejlődés

2014. november 10. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

“A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta

felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak hosszú távú eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttműködjenek. A fejlődés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelőzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben.

A fenntartható fejlődés tehát azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

A pályázó a környezetvédelmi szempontokat alapvetően két területen tudja erősíteni, illetve megvalósítani; saját menedzsmentjében és a megvalósítani kívánt projekt során. A környezetvédelmi követelményeket két csoportba lehet osztani; általános és speciális követelményeket fogalmaz meg. A legfontosabb általános követelmény, amely a pályázat típusától független, hogy minden projektnek törekednie kell a megjelölt fenntarthatósági szempontok minél erőteljesebb érvényesítésére.

A fenntarthatóság biztosítása lényegében saját érdekünket szolgálja és több szempontból is előnyös és hasznos, illetve már rövidtávon is gyakorlati előnyökhöz juttatja a pályázót.

A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati előnyöket jelenti:

-A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.

- A pályázattal magasabb értékelési pontszám érhető el, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.

- Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, nagy költségráfordítással beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni.

- A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét.

- A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.

- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak az elkövetkezendő projektek megvalósításához és további támogatások megszerzéséhez.

A pályázati projekt adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték illetve a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak a vállalt szempontokat. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben eltérhet a kedvezményezettől vagy a projektgazdától.

A szempontok vállalása esetén az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés illetve csökkenés. Egyes esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelel a célnak.

A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők csak olyan intézkedés fogadnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott.

Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok vállalása, mind a pályázónak, mind a természeti környezetnek, mind pedig a társadalom számára pozitív hátassal van.

Téma: K+F, innováció, ISO pályázatok, Pályázat | Szóljon hozzá!

A projekt megkezdése

2014. november 4. (kedd) Írta: ForrasCentrum

 

Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projekt megkezdésével érdemes megvárni a támogató döntést, ugyanis ha a pályázatot mégsem bírálják el pozitívan, még van lehetőség újra pályázni. Természetesen ez a lehetőség csak akkor használható ki, hogyha a pályázati konstrukció a lehetséges újra beadás időpontjában még nyitva áll. Azonban, ha a támogató döntés előtt megkezdték a projektet és a pályázat nem nyert, akkor nincs lehetőség az újrapályázásra.

 

A megpályázott területtől függően a megkezdés időpontja a következők szerint alakulhat:

 

Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

-          az építési naplóba történt első bejegyzés  időpontja (építési naplóval igazolva)

-          olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői  szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan

 

Gép, berendezés, anyag, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén:

-          az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék stb. írásbeli megrendelése, vagy

-          amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre a megvalósításra megkötött első szerződés megkötésének dátuma, vagy

-          megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszköz, berendezés, termék esetén a számlán feltüntetett gazdasági teljesítés, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi dátum

 

Foglalkoztatásra vonatkozó projektelem esetén:

-          amennyiben új munkahely teremtésére irányul (vagy a projekt új munkavállaló alkalmazásával kezdődik meg), a projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja. A projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja nem lehet korábbi a pályázat benyújtását követő napnál.

-          minden már esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosítási időpontja.

 

Telephelyfejlesztés esetén:

-          a telephelyet kivitelező cég felé adott megrendelés,

-          amennyiben megrendelés nem készült, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződés minősül a projekt megkezdésének.

Téma: Telephely-fejlesztés, Pályázat, Gépvásárlási pályázatok, Ingatlanfejlesztési pályázatok | Szóljon hozzá!

A pályázatok általános életútja

2014. november 3. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Egy pályázati projekt általában úgy kezdődik, hogy a vállalkozóban/a cég vezetőiben felmerül a fejlesztési igény. Ilyenkor a leendő pályázó végiggondolja, hogy milyen eszközökre, milyen jellegű beruházásra lenne szüksége a további fejlődéshez, illetve mi az, amit reálisan meg is tudna valósítani. Ekkor a pályázó felkeresi a Forrás Centrum Kft-t, és a beruházásra vonatkozó elképzeléseket a szakmailag kompetens tanácsadóval egyeztetve megkeresik a megfelelő, és a cég számára legoptimálisabb pályázati forrást.

A konkrét pályázati elképzelés, és a konstrukció tisztázását követően a pályázó a tanácsadó rendelkezésére bocsátja a pályázat benyújtásához, a szükséges adatlapok kitöltéséhez szükséges adatokat, illetve a pályázati felhívásban meghatározott csatolandó dokumentumokat. Ekkor kerülhet beadásra a pályázat.

A benyújtást követően a Közreműködő Szervezet ellenőrzi, hogy minden dokumentumot beadtak-e, illetve, hogy azok a megfelelő formátummal, tartalommal rendelkeznek-e. A dokumentumokon kívül ellenőrzésre kerülnek az adatok, illetve a pályázati adatlapban szereplő szöveges részek. Megvizsgálják, hogy megfelelően kifejtésre kerültek-e a feltett kérdésekre adott válaszok, illetve, hogy az adatok helyesen kerültek-e kitöltésre. Amennyiben bármilyen hiányosságot észlel, és a pályázati felhívás is lehetőséget biztosít rá, hiánypótlást írnak ki.

A hiánypótlás maradéktalan teljesítése esetén, további kérdés merülhet fel, mely tisztázó kérdés keretében kerülhet tisztázásra. Ezt követően a Közreműködő Szervezet újból ellenőrzi a teljes pályázatot, és döntést hoz.

Amennyiben a pályázat sikeresnek bizonyul, a Közreműködő Szervezet támogató döntést, majd Támogatói Okiratot, illetve Támogatási Szerződést bocsát ki, mely alapján megkezdhető a projektben megjelölt beruházás.

Amennyiben a pályázati felhívás megengedi, lehetőség nyílik általában 25-50%-os mértékű támogatási előleg lehívására, mely segítheti a beruházás finanszírozását.

A beruházás befejezését követően a projekttel kapcsolatos dokumentáció benyújtásával van lehetőség a támogatás elszámolására, illetve a kifizetési kérelmek benyújtására, melyet követően a támogatás kiutalásra kerül.

A pályázati keretek között megvalósított beruházások esetén általában 3-5 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalni, melynek során fenn kell tartani a támogatott beruházást (vagyis működtetni kell), és teljesíteni kell a projektben tett vállalásokat. A működtetés és a vállalkozások nem teljesítése szankciókat vonhat maga után, amely a támogatás kamatokkal terhelt visszafizetését is jelentheti.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Egyre népszerűbb a folyószámlahitel a vállalkozások körében

2014. október 6. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Nem csak a magánemberek, hanem sokszor a cégek is ideiglenes pénzügyi zavarba kerülnek. Szerencsére egyre több cég nem csak a csődöt szeretné elkerülni így, hanem különféle fejlesztéseket, innovatív megoldások kivitelezését finanszírozzák hitelből, amelyek pár év alatt megtérülnek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy nagyon gyorsan és kedvező feltételek mellett kapják meg a túléléshez, vagy továbbfejlődésükhöz szükséges pénzforrást.

A hitel-center.hu szakértői szerint a folyószámlahitel rendkívül népszerű a kis és középvállalkozások körében. Ez persze nem véletlen, elég csak átolvasni a bankok által támasztott feltételeket és abból kiderül, hogy aránylag kevés megkötéssel lehet életmentő tőkéhez jutni.

Még a legjobb cégekkel is előfordulhat

Kiváló üzleti terv, megfontolt gazdálkodás mellett is megtörténhet, hogy fizetésképtelenekké válunk. Az élet hozhat olyan fordulatokat, amely során a legfelkészültebb cégvezető is csak tanácstalanul széttárja a karját. Leéghet az üzem, meghibásodhat egy nagyon drága eszköz, nem fizet ki az ügyfél és még annyi minden befolyásolhatja negatívan egy cég életét. Persze lehet, hogy épp valami nagy dobásra készülünk és ahhoz kell a pénz.

Ezek olyan pillanatnyi cash-flow zavart okoznak, amelyek hónapokon belül megszűnhetnek, viszont ha nem kezelik abba az adott cég, vállalkozás bele is bukhat.

A bankok kitesznek magukért

Az összes magára valamit is adó bank rendelkezik erre a helyzetre megoldással és a tapasztalat azt mutatja, hogy nincsenek hatalmas eltérések az ajánlatok között.

A legtöbb folyószámlahitel gyors és egyszerű segítséget nyújt a pénzügyi nehézségek áthidalására.  A hitel-center arra a megállapításra jutott, hogy szinte az összes vállalkozói hitelre jellemzőek az alábbi tulajdonságok.  Rugalmas, szabadon felhasználható, rulírozó (azaz automatikusan feltöltődő) ráadásul 500,000 forinttól akár 50 millió forintig is terjedhet a folyószámlahitel összege. Valamint általában nincsen szükség speciális bankszámlára, üzleti tervre és külön kezesre sem.

A bankok mindent elkövetnek azért, hogy az összeghez tényleg hozzájuthassanak azok, akiknek szükségük van a gyors segítségre, ugyanakkor arra is figyelnek, hogy ne dobálják lyukas zsákokba a milliókat.

Ezért kizárólag olyan vállalkozások folyamodhatnak kölcsönösszegért, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

-          Minimum 1-3 éves vállalkozói múlttal rendelkeznek

-          Nincs lejárt köztartozásuk egyetlen állami szerv felé sem

-          Nincsen hiteltartozásuk egyetlen hitelintézet felé sem

-          éves forgalmuk nem haladja meg a 250-700 milliót (bankja válogatja)

-          saját tőkéjük nem negatív

-          nincsenek most és az előző 3 évben nem is voltak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt

-          nincs végrehajtási eljárás ellenük

Azon vállalkozások viszont, amelyek átmennek a szűrön, igen kedvező kondíciókkal szembesülnek:

-          a kölcsön keretének nagysága a vállalkozás számlaforgalmától függ, de a kérhető kölcsönösszeg 500,000 és általában 20-30 millió forint között mozog, de van olyan bank, amely akár 50 millió forintot is meghitelez

-          kamatot kizárólag az igénybevett összeg után kell fizetni

-          a törlesztés automatikus, nincsen plusz adminisztrációs teher

-          a hitelkeret devizaneme általában forint, de van lehetős euró alapon is szerződni

-          a hitelkamatok és a jutalékok költségként elszámolhatók.

Végül nézzük át, hogy milyen dokumentumokra lesz szükség a folyószámlahitel igénylése során:

-          hiteligénylő lap

-          Cégdokumentumok  úgy mint, társasági szerződés, cégbírósági bejegyzés, vállalkozói igazolvány egyéni vállalkozás esetében)

-          Utolsó 1-2 már lezárt üzleti év pénzügyi beszámolója

-          NAV, VPOP, TB igazolás tartozásmentességről

-          a számlavezető bank igazolása az elmúlt 12 hónap számlaforgalmáról

-          mobiltelefon előfizetői szerződés

A folyószámlahiteltől nem kell félni, mert a legjobbakkal is megesik, hogy a pénzükkel megcsúsznak. Sőt a legjobbak folyamatosan fejlődnek, keresik az innováció lehetőségeit és ezek olykor sok pénzt emészthetnek fel.

Olvassunk csak el néhány ma már multimilliomossal készített interjút. Szinte mindegyikben találunk olyan részt, amelyben arról mesél az interjúalany, hogy a bővítéshez, fejlesztéshez hitelért folyamodtak, amely nagyon rövid időn belül sokszorosan megtérült és ez igazolta azt, hogy akkor ők jó döntést hoztak.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

2014. évi első pályázati konkrétumok

2014. október 3. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Megjelentek a sajtóban a 2014-2020-as pályázati ciklus első pályázatainak feltételei. A már most nagy népszerűségnek örvendő konstrukciókról a mai napon Csepreghy Nándor közölt néhány információt. A keretösszeg elosztása megváltozott, a korábbi 5-5 milliárd forint helyett most a kapacitásbővítésre 8,5 milliárd, piacra jutásra pedig 1,5 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

A kapacitásbővítést célzó pályázaton kizárólag a feldolgozóiparban működő vállalkozások indulhatnak, akiknek a benyújtást megelőző évben legalább 10 fő alkalmazottjuk volt, és teljes árbevételük fele a fejlesztéssel érintett iparágból származott. A projektekhez maximálisan 50%, összegszerűen 10-100 millió forint támogatás igényelhető, a becslések szerint várhatóan 200 vállalkozás pályázata részesülhet támogatásban. Az elszámolható költségek tekintetében önállóan nem támogatható az infrastruktúra fejlesztés, az csak egyéb, önállóan is támogatható fejlesztésekkel együtt valósulhat meg, ilyenek az eszközbeszerzés, és az informatikai fejlesztés.

A kereskedelemfejlesztésre és külpiacra lépésre kiírásra kerülő pályázaton 3-7 millió forint lesz igényelhető 50-70%-os támogatási intenzitás mellett. Ebben a konstrukcióban támogathatók a kiállítási, és regisztrációs díjak, installációk, és a többször használatos marketing eszközök.

Mindkét pályázat esetében fontos, hogy a jövő (október 6-ával kezdődő) heti kiírást követően 30 nappal lehet majd benyújtani a projektjavaslatokat.

Téma: Pályázat, Gépvásárlási pályázatok | Szóljon hozzá!

Általános tudnivalók a Horizon2020 pályázati rendszerről

2014. október 2. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum

A Horizon2020 az az egységes kutatási és innovációs keretprogram, melynek keretében az európai uniós tagállamok közvetlenül Brüsszelből juthatnak innovációs projektjeiket támogató finanszírozási forrásokhoz.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, a fenti keretprogram keretében kiírt konstrukcióra konzorcium keretében van lehetőség pályázni. Ez a Horizon2020 program keretében azt jelenti, hogy három, különböző tagállamból származó független jogalany együtt nyújtja be projektjavaslatát. Ez alól kivételt jelent a KKV-eszköz pályázat, mely során lehetőség nyílik konzorciumban, illetve egyénileg is indulni, feltéve, hogy a pályázó valamely EU-tagországban került megalapításra.

A keretprogram hazánkban talán legnagyobb népszerűségnek örvendő kiírása a KKV-eszköz pályázat. Ebben a konstrukcióban összesen 2,8 milliárd euró forrás áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2014. és 2015. években várhatóan 1310 projektjavaslat támogatására lesz elegendő a keret, melyből a projekteket 70%-os támogatási intenzitás mellett lehet megvalósítani. A kiírásban kiemelten várják az ún. „gazellák”, vagyis az innovatív, gyorsan növekvő kis- és középvállalkozások jelentkezését. Fontos, hogy ebben a konstrukcióban az ún. TRL (technológiai készenléti szint) 1-től 9-ig terjedő skáláján már 6-os szinten álló, azaz nagy skálájú prototípussal rendelkező projektjavaslatok nyújthatók be, kizárólag az alábbi területeken: űrkutatás, infokommunikációs technológia, nanotechnológia, egészségügy, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, energia, közlekedés, klímaváltozás és környezet, biztonság, biotechnológia, és környezetvédelem.

Téma: K+F, innováció, Pályázat | Szóljon hozzá!

Egy jó ötlet önmagában kevés: kezdő vállalkozások indulási nehézségei

2014. szeptember 30. (kedd) Írta: ForrasCentrum

A már évek óta működő cégeket szívesen, a most induló, sokszor mindenféle tőke nélkül rajtoló lelkes vállalkozókat nem szívesen támogatják a bankok. Ám ezért még nem kell a fiókba dobni világmegváltó ötleteinket.

A bankok és a hitelintézetek amióta léteznek, nagyon megnézik, hogy kinek és milyen feltétel mellett adnak hitelt. Általában a már „bejáratott” cégek, akik már letettek valamit az asztalra, jóval nagyobb eséllyel pályáznak hitelre. Pár évvel ezelőtt még a kezdő vállalkozásoknak is csurrant-cseppent valami, de a válság begyűrűzése óta mindenki sokkal óvatosabb lett.

Azért nem kell a falnak szaladni, az innovatív ötletekre, átgondolt üzleti tervre, kristálytiszta jövőképre mindig lesz kereslet, akár önerő nélkül is. A hitelmindenkinek.hu szerkesztői is azért dolgoznak, hogy mindenki időben értesüljön azokról a vállalkozói hitelekről, amelyek speciálisan ennek a körnek szólnak.

A varázsszó: pályázatok

Pályázni nem egyszerű feladat. Azt is mondhatjuk, hogy erőt és idegrendszert próbáló feladat, de ha komolyan gondoljuk az álmaink megvalósítását, akkor nem is lehet kérdés, hogy megéri. A pályázatokat nem elég egyszer átfutni, mint mondjuk a bankok által kínált lehetőségeket. Napi szinten kerülnek fel újabb és újabb európai uniós, vagy épp a magyar állam által támogatott pályázatok, pénzszerzési lehetőségek.

Amennyiben sikeresen szeretnénk pályázni, mindig résen kell lennünk, mert a legtöbbre nem csak mi szeretnénk lecsapni, hanem mellettünk ott van még kismillió másik innovatív, korszakalkotó ötlettel megáldott vállalkozó, aki szintén csak a lehetőségre vár. Ezért a pályázatok keretösszegei pillanatok alatt elfogynak. Sokszor alig van pár napunk, hogy minden kritériumnak eleget téve pályázhassunk.

A pályázatok és hitelekről a forráscentrum oldalán tanácsos talán először körbe nézni. Emellett a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. oldalát is érdemes a könyvjelzők közé tenni. Ugyanakkor az sem haszontalan, ha Google-ba beírjuk a megfelelő kulcsszavakat és mazsolázunk a találatok között.

A pályázatoknak ne egyedül ugorjunk neki, mert akkor szinte biztos, hogy elutasítások sorozatával kell szembenéznünk. Nyugodtan kérjünk segítséget ismerőstől, baráttól, de ha nincs a környezetünkben ilyen ember, akkor egy profi pályázatírót is felkereshetünk, aki pontosan tudja, hogy milyen kulcsszavakra ugranak az elbírálók.

Banki hitel kezdő vállalkozásoknak

Nincs olyan most induló vállalkozás, amelyhez ne kellene tőke. A működési költségek mindenkit érintenek. Járulékot kell fizetni, könyvelőre szükségünk lesz és a különféle kérelmeknek is boros díja van. Ameddig a vállalkozásunk nem termel profitot, addig ezeket a költségeket nekünk kell előteremtenünk.

A hitelmindenkinek szakértői szerint, ha nem sikerül pályázatok, támogatások útján pénzhez jutnunk, akkor a bankokhoz érdemes fordulnunk vállalkozói hitelért.

Ha egyéni vállalkozóként keressük fel a bankot, akkor azzal számoljunk, hogy általában egy év aktív működés és létező árbevétel igazolása után fognak szóba állni velünk. Azért, hogy ezt kikerülhessük, magánemberként is folyamodhatunk kölcsönért. Érdemes a szabad felhasználású vagy privát kölcsönt előnyben részesíteni, amelyek törlesztőrészlete fix és akár több millió forint hitelhez is hozzájuthatunk kezes vagy fedezet nélkül.

Persze olyan hitellehetőség is van, ahol ingatlan, vagy földtulajdont kell felmutatni a sikeres igényléshez.

Az első és legfontosabb mindig a piacképes ötlet. Ha ezzel rendelkezünk, akkor az összes többi, már csak idő kérdése. Amennyiben tényleg eltökéltek vagyunk, akkor megtaláljuk azt a pályázatot, támogatási formát, vagy bank által nyújtott opciót, amelyik segít abban minket, hogy elérjük az álmainkat.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

Hírek a 2015. évi költségvetésről

2014. szeptember 23. (kedd) Írta: ForrasCentrum

2014. május 23-án a Varga Mihály által tett nyilatkozatban számos utalást találhatunk a magyar költségvetés 2015-ös alakulására. Általánosságban elmondta, hogy az Európai Unió figyelmeztetései miatt alacsonyabb költségvetési hiánycélt kell kitűzni, melynek eredményeképpen a kiadási oldalt is csökkenteni kell. Az európai uniós támogatási rendszer átstrukturálását követően 60 %-os gazdaságfejlesztési arányt említett, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióból kapott támogatások 60%-a a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a pályázati rendszer finanszírozására kerül elköltésre. Konkrét adatot a 2015-ös év pályázatairól nem említett, azonban a 2014-2020-as szakaszról elmondta, hogy összesen 450 milliárd forintot kapnak a kis- és középvállalkozások, 500 milliárd forint lesz a K+F+I projektek költségvetése a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Programon belül, 500 milliárd forintot szánnak munkahelyteremtésre, és 700 milliárd forint kedvezményes hitel, tőke, és garanciavállalási keret áll majd a vállalkozások rendelkezésére.

A Kormány főbb feladatait Varga Mihály az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan 5 pontban fejtette ki:

1.       A feketegazdaság visszaszorítása: ezzel nagymértékben növelhetők az adóbevételek, ennek előfutára volt az idén bevezetett online pénztárgép rendszer

2.       A foglalkoztatottság növelése: ennek előkészítéseként került megváltoztatásra a Munka Törvénykönyve, és a közmunkarendszer

3.       A bankszektor helyzete: a bankrendszer támogatása elsősorban a hitelezési rendszer stabilitása miatt lényeges, hiszen az a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez ez elengedhetetlen

4.       Az önkormányzatok helyzete: az adósságok átvállalását követően kívánatos a foglalkoztatási helyzetet javító projektek kialakítása

5.       Demográfiai helyzet: a nyugdíjproblémák, és az alacsony születésszám ellen folytatni kívánják a már elkezdett születésszámot támogató intézkedéseket (például: családi adókedvezmény, Babakötvény)

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/varga_belengette_tenyleg_nagy_dolgokra_keszulnek.1.204010.html

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Kormányhatározatok a 2014. évi pályázatokkal kapcsolatban

2014. szeptember 22. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Magyarország Kormánya 2014. szeptember 16-án két, a pályázati rendszer szempontjából fontos határozatot is hozott.

Az első a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1509/2014. (IX. 16.) kormányhatározat. Ebben a Kormány kijelöli a 2014. II. félévben meghirdetendő pályázatokért felelős minisztereket, illetve a szakmai munka megkezdésének határidejéül a 2014. október 6-ai napot tűzi ki. Szintén a fenti határidővel szükséges a Miniszterelnökségnek a jogi és technikai feltételeket biztosítania. A határozat alapján a 2014. II. félévben igényelhető támogatások az alábbi címen lesznek igényelhetők:

Fiatalok vállalkozóvá válása (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek (keretösszeg: 4 milliárd forint)
Kisgyermekkori nevelés támogatás (keretösszeg: 1,5 milliárd forint)
Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program (keretösszeg: 0,7 milliárd forint)
Ivóvízminőség-javítás (keretösszeg: 8,7 milliárd forint)
Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések (keretösszeg: 50 milliárd forint)

A második határozat az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről született. Ebben a határozatban a Kormány jóváhagyta a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 200 milliárd forint összeggel történő túllépését. A fenti összeget a határozat szerint a kifizetésekhez igazodva szükséges felhasználni.

Az alábbiakban olvashatóak a határozatok teljes terjedelmükben:

A Kormány 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról

A Kormány

1. felhívja az érintett minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak keretében az elsőként meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges szakmai munkát kezdjék meg az 1. melléklet szerint,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

emberi erőforrások minisztere

nemzeti fejlesztési miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsa.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

OP neve     Felelős tárca     Pályázati kiírás címe     Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft)
GINOP     NGM     Fiatalok vállalkozóvá válása     4,0
GINOP     NGM     Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek     4,0
EFOP     EMMI     Kisgyermekkori nevelés támogatása     1,5
EFOP     EMMI     Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program     0,7
KEHOP     NFM     Ivóvízminőség-javítás     8,7
KEHOP     NFM     Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések     50,0

1. melléklet az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozathoz

A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről

A Kormány

1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. melléklet 2. pontja alapján, a strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím 200 000,0 millió forint összeggel történő túllépését az európai uniós támogatások Európai Bizottság általi átutalását követően a beérkező uniós források megfelelő előirányzaton történő bevételi elszámolására és a megnyitott előirányzat-felhasználási keret visszarendezésére vonatkozó kötelezettség mellett,

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: azonnal

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Téma: Pályázat | 1 hozzászólás

Cégfigyelés

2014. szeptember 19. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Minden cég vezetése számára elsődleges fontosságú, hogy azokkal a cégekkel kapcsolatban, akikkel a vállalkozás napi szinten, vagy akár eseti jelleggel kapcsolatban áll, követni tudja a változásokat. Ilyen változások lehetnek például egy esetleges felszámolási-, végelszámolási-, vagy csődeljárás, melynek az együttműködésük láthatja a kárát, hiszen például a követelések behajtása egy ilyen eljárás alatt álló cégtől nehézségekbe ütközhet. Kevésbé nehezen megoldható, azonban szintén kellemetlen problémaként jelentkezhet a székhely-, illetve postázási cím változás, mivel így a kommunikáció nem csak hosszadalmasabbá, de költségesebbé is válhat.

A Forrás Centrum Kft. által nyújtott szolgáltatás a fenti problémákra kínál megoldást. A cégadatok folyamatos monitorozása nagy idő-, és költségráfordítást okozhat, és megfelelő tapasztalat hiányában akár felesleges is lehet, a feltüntetett adatok nem megfelelő módon történő értelmezése miatt.

A http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/  oldalon az alábbi változásokkal kapcsolatban rendelheti meg a fenti szolgáltatást:

1.       Végrehajtási eljárás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az egyéb szervezetek (például önkormányzatok, közjegyzők) által indított végrehajtási eljárások adatai nyomon követhetők a vállalkozás cégkivonatában. Feltüntetésre kerül a végrehajtás elrendelésének időpontja, ügyszáma, a végrehajtást elrendelő megnevezése, és az értesítés kiállításának dátuma. A fentieken kívül, amennyiben a végrehajtási eljárást közjegyző rendelte el, megjelenhet a végrehajtást kérő neve is.

2.       Az adószám érvényessége: Amennyiben egy cégnek tartósan kiegyenlítetlen tartozása van, abban az esetben az adószámát felfüggeszthetik. A fenti változás szintén megjelenik a cégkivonatban, és követése azért rendkívül fontos, mert komoly problémák adódhatnak abból, ha ilyen cégtől számlát fogadunk be, vagy számukra számlát állítunk ki.

3.       Csődeljárás: A cégkivonatból szintén kiolvasható, hogy az adott cég csődeljárási eljárás alatt ál, vagy sem, illetve, hogy az esetlegesen folyó eljárásnak mi az ügyiratszáma, a kezdési, és – amennyiben releváns – a törlési dátuma.

4.       Felszámolási eljárások: Amennyiben egy cégnek olyan kiegyenlítetlen tartozása van, mellyel kapcsolatban a követelés kedvezményezettje a hatóságokhoz fordul, abban az esetben az egyik lehetősége a hatóságnak a felszámolási eljárás indítása, melynek az adatai (ügyiratszám, eljárás kezdete, felszámoló-biztos neve, követelés kedvezményezettje) szintén megjelennek a vállalkozás cégkivonatában.

5.       Végelszámolási eljárások: Ha egy cég jogutód nélkül szűnik meg, és tartozása nincs, abban az esetben a cég végelszámolási eljárás alá kerül. Ennek felelősét, az elrendelés dátumát, és az intézkedés egyéb adatait is megtalálhatjuk a cégkivonatban.

6.       Törölt cégek adatai: Egy már nem működő, a cégbírósági nyilvántartásból törölt vállalkozásokról is megtudhatunk alapvető adatokat, például az adószámot, a tulajdonosok nevét, illetve az alapítási és törlési dátumot.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és szeretné igénybe venni szolgáltatásainkat, kérjük, keresse fel oldalunkat: http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/.

Téma: Céginformáció | Szóljon hozzá!

A pályázatok általános feltételrendszere

2014. augusztus 22. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
-    az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
-    az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
-    az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
-    a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
-    a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
-    a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
-    a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.
Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).
A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
-    a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
-    a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

Téma: Céginformáció, Gépbeszerzési pályázatok, TEÁOR, Pályázat | Szóljon hozzá!

A támogatási intenzitások változása az Új Széchenyi Terv 2014-2020 szakaszára vonatkozóan

2014. július 15. (kedd) Írta: ForrasCentrum

Lezárult az Új Széchenyi Terv 2007-2013-as szakasza, ennek megfelelően átalakításra kerülnek a szabályzatok, melyek meghatározzák többek között a pályázatok keretében igényelhető támogatások mértékét, összegét, és feltételeit. 2014. július 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy melyik régióban, mekkora vállalkozás hány százalék támogatást igényelhet az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott projektjavaslatára.

A maximálisan igényelhető támogatási intenzitás attól függ, hogy mekkora a vállalkozás, és hogy az adott projektet melyik régióban, és azon belül milyen helyzetű településen kívánja megvalósítani. Jellemzően a fejlettebb térségekben kerül alacsonyabb igényelhető támogatási mérték megállapításra, ezzel szemben az elmaradottabbnak ítélt térségekben magasabb százalékban igényelhetünk támogatást az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projektünkhöz.

Az új szabályozás három régióra vonatkozóan tartalmaz az ÚSZT 2007-2013-as szakaszához képest megváltozott maximumokat, ezek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Nyugat-Dunántúl. Mindhárom régióról elmondható, hogy mivel a megítélt fejlettségi szint emelkedett, ezért a támogatási intenzitásuk csökkent. A négy fennmaradó régióra vonatkozóan a szabályozás nem változott az előző ciklushoz képest.

Mikro- és kivállalkozások esetén a fentiek alapján a konvergencia régiókban a legmagasabb, 70%-os támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban érhető el. Alacsonyabb, 55%-os támogatási maximum érhető el Közép-Dunántúl, és 45%-os Nyugat-Dunántúl régióban. Ez például azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintos beruházást kíván az adott vállalkozás megvalósítani, akkor például a dél-alföldi régióban ehhez 7, míg a nyugat-dunántúli régióban csupán 4,5 millió forint támogatást kaphat hozzá.

A legnagyobb változás azonban a közép-magyarországi régióban történt, itt van olyan kategória is, ahol 0% a maximális támogatási intenzitás (ez csak és kizárólag nagyvállalkozásokra vonatkozik). Ebben a régióban három négy fő területi besorolás került meghatározásra, ezek: Budapest, Pest megye, Pest megye hátrányos helyzetű települései (HH), és Pest megyek leghátrányosabb helyzetű települései (LHH). Mikro- és kisvállalkozások esetén, Budapesten és Pest megye nem hátrányos helyzetű településein 20%, a hátrányos helyzetű településeken 40%, a leghátrányosabb helyzetű településeken pedig 55% lehet a maximálisan igényelhető támogatás projekt összköltségre vetített aránya.

A mikro-, kis-és középvállalkozások a továbbra is külön ösztönzésben részesülnek, hiszen az ő esetükben a támogatási intenzitás növelhető mikro- és kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal

Természetesen a fenti értékek a maximálisan meghatározható támogatási intenzitásra vonatkoznak, az egyes felhívások ennél alacsonyabb támogatási mértéket is meghatározhatnak, azonban a projektötletek kidolgozásakor érdemes figyelmet fordítani arra, hogy pályázati szempontból melyik régióban lenne előnyös új beruházást megvalósítani.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit jelentenek az adószám és a cégjegyzékszám számjegyei?

2014. július 10. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum

Az adószám és a cégjegyzékszám a Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytató cégek (cégjegyzékszám csak a gazdasági társaságok, adószám pedig minden vállalkozási tevékenységet folytató magán személy, gazdasági társaság esetén) azonosítására szolgál.

Az adószám 11 számjegyből áll, melyből az első 8 számjegy az ún. törzsszám, mely a cég egyedi azonosítójaként funkcionál. A következő számjegy az ÁFA- kód, mely az ÁFA kezelésében bír kiemelt jelentőséggel. Pályázati szempontból ez azért lényeges, mert amennyiben a vállalkozó vissza tudja igényelni az ÁFÁ - t, abban az esetben csak a nettó projekt összköltség alapján igényelhető támogatás, amennyiben azonban nem tudja visszaigényelni, abban az esetben a bruttó összköltség képezi a támogatás számításának az alapját. Az adószám 9. számjegye 3 féle lehet: 1, 2, vagy 3. Az 1-es ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozások általában nem tudják visszaigényelni az ÁFA-t, a 2, és 3 ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozók azonban igen. Kiemelt jelentőséggel bír a 3-as ÁFA-kód, mely az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) jelölése. Az adószám utolsó két számjegye azt jelöli, hogy az adózó székhelye szerint melyik adóhatóság területi illetékességi körébe tartozik (pl. 41 – Észak-Budapest).

A cégjegyzékszám a vállalkozás egyértelmű beazonosítását szolgáló, 10 számjegyből, és 3 részből álló számsora. Az első, két számjegyből álló rész a céget nyilvántartó bíróságot jelzi (pl. 01 – Budapest). A második, szintén két számjegyből álló rész a cégformára utal. ezek közül a leggyakoribbak: Betéti Társaság (06), Korlátolt Felelősségű Társaság (09), Részvénytársaság (10), Közhasznú Társaság (14). A cégjegyzékszám utolsó 6 számjegye a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám, mely az első két résszel együtt egyértelműen beazonosítja a céget.

A fentieken kívül a vállalkozás azonosítható még a statisztikai számjellel. Ez a számsor 17 számjegyből, és 4 részből áll. Az első 8 számjegy megegyezik az adószám első 8 számjegyével. A második rész a vállalkozás fő tevékenységi körét határozza meg a TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kód alapján. (pl. 7022 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás). A következő 3 számjegy a gazdálkodási formakód, mely a vállalkozás működési formáját jelöli (pl. 113 – Korlátolt Felelősségű Társaság). A statisztikai számjel utolsó két számjegye a vállalkozás székhelyét jelöli. Minden magyarországi megye rendelkezik egy kóddal, ez alapján azonosítható be a vállalkozás működési területe.

Téma: Céginformáció | Szóljon hozzá!

Hitellehetőségek az Új Széchenyi Terv keretein belül

2014. június 30. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Hitel Program célja, hogy azokat a projekteket, melyeket a kereskedelmi bankoktól igényelhető hitelekből nem éri meg, illetve nem lehetséges finanszírozni, a vállalkozások meg tudják valósítani.

Jelenleg Magyarországon számos olyan vállalkozás működik, melyek hitelképesek, azonban a kereskedelmi bankok által felvehető hitelek bonyolultsága, és magas költségei miatt nem kerülnek be a hitellel finanszírozott vállalkozások körébe.

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a hitelképes, és fejlődő vállalkozások hitelek segítségével valósítják meg beruházásaikat, átlagosan a vállalkozások 80-85%-a hitel segítségével gazdálkodik.

Az Új Széchenyi Hitel Programban pénzügyi közvetítő szervezeteken keresztül juthatnak a KKV-k kedvező kamatozású, kezességvállalással könnyített fedezeti elvárásokkal kínált hitelekhez. A pénzügyi közvetítők elvégzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve a hitel és annak kockázatának kezelését.

A hitelt csak és kizárólag mikro- kis és középvállalkozások vehetik fel, gazdasági társaságok esetében általában 50 millió forint összegig. A felvehető összeg természetesen függ a fedezettől, és a vállalkozás hitelképességétől is. Önerőként általánosságban elmondható, hogy a teljes projekt 10-20%-át szükséges bemutatni. A hitel futamideje forgóeszközhitel esetén maximum 3 év, beruházási hitel esetén azonban elérheti a 10 évet is. Fontos időtartam még ezeken kívül, hogy a beruházási hitel esetén lehetőség van türelmi időt kérni, mellyel maximum 2 év időtartamra csak a kamatok törlesztése esedékes, a tőketörlesztés a türelmi idő lejártát követően kezdődik meg.

Fontos, hogy a hitelhez benyújtandó kérelmet megfelelően meg kell alapozni, így például az üzleti terv kidolgozottsága kiemelt fontossággal bír. Ebben nyújt Önnek segítséget a Forrás Centrum Kft. Munkatársaink nagy tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy a pénzügyi közvetítő szervezetek milyen szempontok alapján bírálják el a hitelkérelmeket.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

Mire figyeljünk egy vállalkozás alapításakor

2014. május 29. (csütörtök) Írta: Forrás Centrum

Egy cég megalapítása előtt számos tényezőt kell figyelembe venni, illetve mérlegelni. Az első döntés, melyet a leendő vállalkozónak meg kell hoznia, a vállalkozás jogi formájára vonatkozik. ebben a kérdésben az alábbiak közül választhatunk:

1. Egyéni vállalkozás
2. Közkereseti Társaság
3. Betéti Társaság
4. Korlátolt Felelősségű Társaság
5. Részvénytársaság (nyíltkörűen vagy zártkörűen működő)

Az egyéni vállalkozás esetében az alapító, és egyben egyedüli tulajdonos korlátlanul felel a cégért. Ez azt jelenti, hogy amennyiben végrehajtás, felszámolás stb. indul a vállalkozás ellen, azt nem csak a cégben lévő eszközök, és vagyontárgyakra kiterjedően hajthatja be a hatóság, hanem a vállalkozó, mint magánszemély vagyonát is lefoglalhatja. Ez a vállalkozási formai a fentieken kívül más szempontból is előnytelen, ez pedig az adózás. Mivel a cég a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, a vállalkozói nyereség után 16%-ot, az adózott nyereség után pedig még osztalékadó is fizetendő. Ennek a vállalkozási formának viszont nagy előnye, hogy a megalapítás, illetve a működés egyszerűbb, és átláthatóbb, és nincs minimum törzstőke az alapításkor. Például egy vízszerelő vállalkozás esetén ez a cégforma megfelelő lehet, mivel nem szükséges hozzá hosszadalmas ügyintézés.

Tovább…

Közkereseti Társaság esetén minden tulajdonosnak aktívan részt kell vennie a tevékenységben, valamint pénzügyileg is hozzá kell járulnia a vállalkozás alapításához, működéséhez. Itt, az egyéni vállalkozáshoz hasonlóan fennáll a korlátlan felelősség, azonban itt sincs kötelező minimum a törzstőkére vonatkozóan. Egy vízszerelő vállalkozás esetén például nem javasolt ez a vállalkozási forma, mivel minimum két tagnak kell részt vennie aktívan a tevékenységben.

A Korlátolt Felelősségű Társaságnál már a tagok nem felelnek saját vagyonukkal a cég esetleges adósságaiért, azonban a vállalkozás megalapításához a minimális törzstőke 3 millió forint. A felsoroltak közül ez az első, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely azt jelenti, hogy ez a vállalati forma a tagjaitól elkülönül szervezet, így vagyona is elkülönül, és önálló jogképességekkel rendelkezik (például szerződés kötése, alkalmazottak foglalkoztatása, per indítása stb.). Amennyiben budapesti vízszerelő hálózatot kívánunk létrehozni, abban az esetben megfelelő lehet ez a cégforma, hiszen a korlátolt felelősség mellett egy vezető koordinálni tudja a folyamatokat.

A Részvénytársaságokról elmondható, hogy inkább nagyobb létszám, és cégméret esetén érdemes alapítani. Mivel a cégek minimum alapítási törzstőkéje zártkörűen működő Rt. esetén 5, nyilvánosan működő esetén pedig 20 millió forint, ezért ezek a cégformák komolyabb pénzügyi ráfordítást igényelnek. Ez a cégforma például vízszerelés esetén nem javallott, hiszen rendkívül nagy financiális igénnyel bír.

A második fontos eldöntendő kérdés egy vállalkozás alapításakor a cég profilja. Végig kell gondolni, hogy mi az, amihez megfelelő képzettséggel, és piacismerettel rendelkezünk, hogy a működés során ne okozzon gondot a tevékenység végzése.

Amikor a fenti két kérdésre választ adtunk, el lehet indítani a bejegyzési folyamatot. Egyéni vállalkozás esetén ez a kerületi/városi okmányirodában, egyéb esetekben pedig a cégbíróságon történhet meg. Előbbi esetén csupán személyes okmányainkra, erkölcsi bizonyítványra, illetve az alapításhoz kapcsolódó illeték befizetését igazoló szelvényre van szükség. Utóbbiak esetén a bejegyzést megelőzi a Társasági Szerződés, vagy Alapító Okirat megkötése, és közjegyző általi hitelesítése. Ez a dokumentum tartalmazza többek között a tagok által biztosított tőke nagyságát, a működésre vonatkozó kritériumokat, a dokumentum változtatásának lehetséges menetét, illetve a majdani osztalék kifizetésének módját is. Ehhez javasolt igénybe venni egy ügyvéd segítségét, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen alapokra kerül a vállalkozás. A fentieken kívül le kell ellenőrizni, hogy a tevékenység, amelyet végezni kívánunk, nem engedély köteles-e, illetve a telephelyen, és a székhelyen, ahol a vállalkozásunkat működtetni kívánjuk, nem szükséges-e engedélyt kérni a működésre. Ez például egy óbudai vízszerelő vállalkozás esetén azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni a leendő telep-, illetve székhelyet, abból a szempontból, hogy kinek a tulajdonában van. Minden esetben be kell jegyeztetni az ingatlant a cégkivonatba, vagy a vállalkozói igazolványba, melyhez, amennyiben nem saját tulajdonú az ingatlan, hozzájáruló nyilatkozatra van szükség az összes tulajdonostól.

Egy vízszerelő vállalkozás esetén fontos, hogy megfelelő szerszámokkal rendelkezzünk, de ennél is fontosabb a megfelelő szaktudás. Székhelyet, illetve telephelyet tulajdonképpen csak az adminisztráció, és a munkák során felhasznált anyagok, illetve alkatrészek tárolására szükséges fenntartani. A jelenlegi szabályozás szerint a fenti tevékenység nem tartozik jelenleg az engedélyköteles tevékenység közé, így azt az adózási szabályok szigorú betartása mellett végezhetjük, tehát rendkívül fontos, hogy a budapesti vízszerelés céget bejelentsük a helyi illetékes adókirendeltségre.

A cégbíróságon bejegyzendő cégek esetében az egyéni vállalkozásokhoz hasonlóan illetékfizetési kötelezettség áll fenn, valamint be kell nyújtani az alapításra vonatkozó dokumentumokat (Alapító Okirat/Társasági Szerződés, alapítói határozat), illetve a megfelelően kitöltött formanyomtatványokat.
A bejegyzést követően minden cégforma esetén be kell jelenteni a vállalkozást a Központi Statisztikai Hivatalhoz, az adóhatósághoz, illetve az önkormányzathoz is.

A harmadik, megfontolandó téma a cégalapítás kapcsán nem más, mint a költségek becslése. Fontos számba venni, milyen kiadások merülhetnek fel az alapítás, majd a működés kapcsán.
A bejegyzési illetékek cégformától függően 15-100 ezer forint, melyet, ha megbízunk a bejegyeztetéssel egy ügyvéded, általában megkétszerez az ügyvédi díj. Szintén a választott cégformától, illetve a tevékenységi körtől is függ, hogy mekkora mértékű kezdőtőkére van szükség, például: van-e kötelező minimális törzstőke, milyen eszközök szükségesek a tevékenység elindításához, mennyi készletre van szükség, milyen anyagok kellenek a cég működésének elindításához, felmerül-e bérköltség stb. A vállalkozási tevékenységet azonban nem elegendő elindítani, annak folytatásához is biztosítani kell az erőforrásokat. Ehhez szükség lehet plusz tőke (hitel) bevonására, melyhez szintén költségek párosulnak (például az üzleti terv, költsége, kamat), valamint a cég fenntartásához elengedhetetlenül szükséges egy könyvelő, akinek a díját szintén a költségek között szükséges számon tartani.

Téma: Telephely-engedélyezés, Vállalkozás alapítása | Szóljon hozzá!

« Előző cikkek