EU pályázatok, hitelek, kockázati tőke és egyéb források vállalkozóknak, non-profit szervezeteknek

Egy jó ötlet önmagában kevés: kezdő vállalkozások indulási nehézségei

2014. szeptember 30. (kedd) Írta: ForrasCentrum

A már évek óta működő cégeket szívesen, a most induló, sokszor mindenféle tőke nélkül rajtoló lelkes vállalkozókat nem szívesen támogatják a bankok. Ám ezért még nem kell a fiókba dobni világmegváltó ötleteinket.

A bankok és a hitelintézetek amióta léteznek, nagyon megnézik, hogy kinek és milyen feltétel mellett adnak hitelt. Általában a már „bejáratott” cégek, akik már letettek valamit az asztalra, jóval nagyobb eséllyel pályáznak hitelre. Pár évvel ezelőtt még a kezdő vállalkozásoknak is csurrant-cseppent valami, de a válság begyűrűzése óta mindenki sokkal óvatosabb lett.

Azért nem kell a falnak szaladni, az innovatív ötletekre, átgondolt üzleti tervre, kristálytiszta jövőképre mindig lesz kereslet, akár önerő nélkül is. A hitelmindenkinek.hu szerkesztői is azért dolgoznak, hogy mindenki időben értesüljön azokról a vállalkozói hitelekről, amelyek speciálisan ennek a körnek szólnak.

 

A varázsszó: pályázatok

Pályázni nem egyszerű feladat. Azt is mondhatjuk, hogy erőt és idegrendszert próbáló feladat, de ha komolyan gondoljuk az álmaink megvalósítását, akkor nem is lehet kérdés, hogy megéri. A pályázatokat nem elég egyszer átfutni, mint mondjuk a bankok által kínált lehetőségeket. Napi szinten kerülnek fel újabb és újabb európai uniós, vagy épp a magyar állam által támogatott pályázatok, pénzszerzési lehetőségek.

 

Amennyiben sikeresen szeretnénk pályázni, mindig résen kell lennünk, mert a legtöbbre nem csak mi szeretnénk lecsapni, hanem mellettünk ott van még kismillió másik innovatív, korszakalkotó ötlettel megáldott vállalkozó, aki szintén csak a lehetőségre vár. Ezért a pályázatok keretösszegei pillanatok alatt elfogynak. Sokszor alig van pár napunk, hogy minden kritériumnak eleget téve pályázhassunk.

 

A pályázatok és hitelekről a forráscentrum oldalán tanácsos talán először körbe nézni. Emellett a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. oldalát is érdemes a könyvjelzők közé tenni. Ugyanakkor az sem haszontalan, ha Google-ba beírjuk a megfelelő kulcsszavakat és mazsolázunk a találatok között.

 

A pályázatoknak ne egyedül ugorjunk neki, mert akkor szinte biztos, hogy elutasítások sorozatával kell szembenéznünk. Nyugodtan kérjünk segítséget ismerőstől, baráttól, de ha nincs a környezetünkben ilyen ember, akkor egy profi pályázatírót is felkereshetünk, aki pontosan tudja, hogy milyen kulcsszavakra ugranak az elbírálók.

 

Banki hitel kezdő vállalkozásoknak

Nincs olyan most induló vállalkozás, amelyhez ne kellene tőke. A működési költségek mindenkit érintenek. Járulékot kell fizetni, könyvelőre szükségünk lesz és a különféle kérelmeknek is boros díja van. Ameddig a vállalkozásunk nem termel profitot, addig ezeket a költségeket nekünk kell előteremtenünk.

 

A hitelmindenkinek szakértői szerint, ha nem sikerül pályázatok, támogatások útján pénzhez jutnunk, akkor a bankokhoz érdemes fordulnunk vállalkozói hitelért.

Ha egyéni vállalkozóként keressük fel a bankot, akkor azzal számoljunk, hogy általában egy év aktív működés és létező árbevétel igazolása után fognak szóba állni velünk. Azért, hogy ezt kikerülhessük, magánemberként is folyamodhatunk kölcsönért. Érdemes a szabad felhasználású vagy privát kölcsönt előnyben részesíteni, amelyek törlesztőrészlete fix és akár több millió forint hitelhez is hozzájuthatunk kezes vagy fedezet nélkül.

 

Persze olyan hitellehetőség is van, ahol ingatlan, vagy földtulajdont kell felmutatni a sikeres igényléshez.

 

Az első és legfontosabb mindig a piacképes ötlet. Ha ezzel rendelkezünk, akkor az összes többi, már csak idő kérdése. Amennyiben tényleg eltökéltek vagyunk, akkor megtaláljuk azt a pályázatot, támogatási formát, vagy bank által nyújtott opciót, amelyik segít abban minket, hogy elérjük az álmainkat.

Téma: Hitel | Szóljon hozzá!

Hírek a 2015. évi költségvetésről

2014. szeptember 23. (kedd) Írta: ForrasCentrum

014. május 23-án a Varga Mihály által tett nyilatkozatban számos utalást találhatunk a magyar költségvetés 2015-ös alakulására. Általánosságban elmondta, hogy az Európai Unió figyelmeztetései miatt alacsonyabb költségvetési hiánycélt kell kitűzni, melynek eredményeképpen a kiadási oldalt is csökkenteni kell. Az európai uniós támogatási rendszer átstrukturálását követően 60 %-os gazdaságfejlesztési arányt említett, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióból kapott támogatások 60%-a a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a pályázati rendszer finanszírozására kerül elköltésre. Konkrét adatot a 2015-ös év pályázatairól nem említett, azonban a 2014-2020-as szakaszról elmondta, hogy összesen 450 milliárd forintot kapnak a kis- és középvállalkozások, 500 milliárd forint lesz a K+F+I projektek költségvetése a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Programon belül, 500 milliárd forintot szánnak munkahelyteremtésre, és 700 milliárd forint kedvezményes hitel, tőke, és garanciavállalási keret áll majd a vállalkozások rendelkezésére.

A Kormány főbb feladatait Varga Mihály az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan 5 pontban fejtette ki:

.       A feketegazdaság visszaszorítása: ezzel nagymértékben növelhetők az adóbevételek, ennek előfutára volt az idén bevezetett online pénztárgép rendszer

.       A foglalkoztatottság növelése: ennek előkészítéseként került megváltoztatásra a Munka Törvénykönyve, és a közmunkarendszer

.       A bankszektor helyzete: a bankrendszer támogatása elsősorban a hitelezési rendszer stabilitása miatt lényeges, hiszen az a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez ez elengedhetetlen

.       Az önkormányzatok helyzete: az adósságok átvállalását követően kívánatos a foglalkoztatási helyzetet javító projektek kialakítása

.       Demográfiai helyzet: a nyugdíjproblémák, és az alacsony születésszám ellen folytatni kívánják a már elkezdett születésszámot támogató intézkedéseket (például: családi adókedvezmény, Babakötvény)

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/varga_belengette_tenyleg_nagy_dolgokra_keszulnek.1.204010.html

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Kormányhatározatok a 2014. évi pályázatokkal kapcsolatban

2014. szeptember 22. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Magyarország Kormánya 2014. szeptember 16-án két, a pályázati rendszer szempontjából fontos határozatot is hozott.

Az első a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1509/2014. (IX. 16.) kormányhatározat. Ebben a Kormány kijelöli a 2014. II. félévben meghirdetendő pályázatokért felelős minisztereket, illetve a szakmai munka megkezdésének határidejéül a 2014. október 6-ai napot tűzi ki. Szintén a fenti határidővel szükséges a Miniszterelnökségnek a jogi és technikai feltételeket biztosítania. A határozat alapján a 2014. II. félévben igényelhető támogatások az alábbi címen lesznek igényelhetők:

  • Fiatalok vállalkozóvá válása (keretösszeg: 4 milliárd forint)
  • Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek (keretösszeg: 4 milliárd forint)
  • Kisgyermekkori nevelés támogatás (keretösszeg: 1,5 milliárd forint)
  • Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program (keretösszeg: 0,7 milliárd forint)
  • Ivóvízminőség-javítás (keretösszeg: 8,7 milliárd forint)
  • Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések (keretösszeg: 50 milliárd forint) 

A második határozat az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről született. Ebben a határozatban a Kormány jóváhagyta a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 200 milliárd forint összeggel történő túllépését. A fenti összeget a határozat szerint a kifizetésekhez igazodva szükséges felhasználni.

 

Az alábbiakban olvashatóak a határozatok teljes terjedelmükben:

 

A Kormány 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

a 2014. II. félévben meghirdetni tervezett európai uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó feladatokról

A Kormány

1. felhívja az érintett minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak keretében az elsőként meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges szakmai munkát kezdjék meg az 1. melléklet szerint,

 

Felelős:

nemzetgazdasági miniszter

emberi erőforrások minisztere

nemzeti fejlesztési miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

 

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázatok megjelentetéséhez szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsa.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2014. október 6.

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

 

OP neve Felelős tárca Pályázati kiírás címe Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft)
GINOP NGM Fiatalok vállalkozóvá válása 4,0
GINOP NGM Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek 4,0
EFOP EMMI Kisgyermekkori nevelés támogatása 1,5
EFOP EMMI Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program 0,7
KEHOP NFM Ivóvízminőség-javítás 8,7
KEHOP NFM Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések 50,0

 

1. melléklet az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. határozathoz

                                                                                                                                                                                                           

 

A Kormány 1510/2014. (IX. 16.) Korm. határozata

az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről

 

A Kormány

1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. melléklet 2. pontja alapján, a strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím 200 000,0 millió forint összeggel történő túllépését az európai uniós támogatások Európai Bizottság általi átutalását követően a beérkező uniós források megfelelő előirányzaton történő bevételi elszámolására és a megnyitott előirányzat-felhasználási keret visszarendezésére vonatkozó kötelezettség mellett,

 

 

Felelős: 

nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: azonnal

 

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel.

 

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: folyamatos

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Téma: Pályázat | 1 hozzászólás

Cégfigyelés

2014. szeptember 19. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Minden cég vezetése számára elsődleges fontosságú, hogy azokkal a cégekkel kapcsolatban, akikkel a vállalkozás napi szinten, vagy akár eseti jelleggel kapcsolatban áll, követni tudja a változásokat. Ilyen változások lehetnek például egy esetleges felszámolási-, végelszámolási-, vagy csődeljárás, melynek az együttműködésük láthatja a kárát, hiszen például a követelések behajtása egy ilyen eljárás alatt álló cégtől nehézségekbe ütközhet. Kevésbé nehezen megoldható, azonban szintén kellemetlen problémaként jelentkezhet a székhely-, illetve postázási cím változás, mivel így a kommunikáció nem csak hosszadalmasabbá, de költségesebbé is válhat.

A Forrás Centrum Kft. által nyújtott szolgáltatás a fenti problémákra kínál megoldást. A cégadatok folyamatos monitorozása nagy idő-, és költségráfordítást okozhat, és megfelelő tapasztalat hiányában akár felesleges is lehet, a feltüntetett adatok nem megfelelő módon történő értelmezése miatt.

A http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/  oldalon az alábbi változásokkal kapcsolatban rendelheti meg a fenti szolgáltatást:

.       Végrehajtási eljárás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az egyéb szervezetek (például önkormányzatok, közjegyzők) által indított végrehajtási eljárások adatai nyomon követhetők a vállalkozás cégkivonatában. Feltüntetésre kerül a végrehajtás elrendelésének időpontja, ügyszáma, a végrehajtást elrendelő megnevezése, és az értesítés kiállításának dátuma. A fentieken kívül, amennyiben a végrehajtási eljárást közjegyző rendelte el, megjelenhet a végrehajtást kérő neve is.

.       Az adószám érvényessége: Amennyiben egy cégnek tartósan kiegyenlítetlen tartozása van, abban az esetben az adószámát felfüggeszthetik. A fenti változás szintén megjelenik a cégkivonatban, és követése azért rendkívül fontos, mert komoly problémák adódhatnak abból, ha ilyen cégtől számlát fogadunk be, vagy számukra számlát állítunk ki.

.       Csődeljárás: A cégkivonatból szintén kiolvasható, hogy az adott cég csődeljárási eljárás alatt ál, vagy sem, illetve, hogy az esetlegesen folyó eljárásnak mi az ügyiratszáma, a kezdési, és – amennyiben releváns – a törlési dátuma.

.       Felszámolási eljárások: Amennyiben egy cégnek olyan kiegyenlítetlen tartozása van, mellyel kapcsolatban a követelés kedvezményezettje a hatóságokhoz fordul, abban az esetben az egyik lehetősége a hatóságnak a felszámolási eljárás indítása, melynek az adatai (ügyiratszám, eljárás kezdete, felszámoló-biztos neve, követelés kedvezményezettje) szintén megjelennek a vállalkozás cégkivonatában.

.       Végelszámolási eljárások: Ha egy cég jogutód nélkül szűnik meg, és tartozása nincs, abban az esetben a cég végelszámolási eljárás alá kerül. Ennek felelősét, az elrendelés dátumát, és az intézkedés egyéb adatait is megtalálhatjuk a cégkivonatban.

.       Törölt cégek adatai: Egy már nem működő, a cégbírósági nyilvántartásból törölt vállalkozásokról is megtudhatunk alapvető adatokat, például az adószámot, a tulajdonosok nevét, illetve az alapítási és törlési dátumot.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és szeretné igénybe venni szolgáltatásainkat, kérjük, keresse fel oldalunkat: http://cegfigyelo.forrascentrum.hu/.

Téma: Céginformáció | Szóljon hozzá!

A pályázatok általános feltételrendszere

2014. augusztus 22. (péntek) Írta: ForrasCentrum

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelenő pályázatokon való elindulásnak számos feltétele van, ezek közül léteznek általános, illetve a pályázati kiírásra specifikált kritériumok.
Ezek a pályázatok általában kis- és középvállalkozások, röviden KKV-k számára kerülnek kiírásra. KKV-nak minősülnek azok a vállalkozások, melyeknek a pályázat beadását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évében (ha volt ilyen):
-    az átlagos statisztikai állományi létszáma (a Társasági Adóbevallás szerint) nem haladta meg a 250 főt
-    az éves beszámoló mérlegében szereplő mérlegfőösszege nem haladta meg a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget
-    az éves beszámoló eredmény kimutatásában szereplő éves nettó árbevétel nem haladta meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az ÚSZT keretében megjelenő pályázatokra kivétel nélkül igaz, hogy a konstrukció keretében pályázó cég nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Egy cég akkor minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak ha:
-    a pályázat beadását megelőző években munkaügyi bírsága volt
-    a pályázat beadásának időpontjában adótartozása áll fenn
-    a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt üzleti évben a mérleg forrás oldalán található saját tőke nem érte el a jegyzett tőke felét
-    a pályázat beadásának időpontjában csőd- felszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll.
Általánosságban elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv technológia fejlesztésre kiírt pályázatai nem támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek legutolsó lezárt teljes üzleti évében az éves nettó árbevétele több, mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott (TEÁOR 01.11-03.22).
A pályázatok többségénél elmondható, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok keretösszege magasabb a Pest megyén kívüli régiókban, ezért fontos, hogy a vállalkozó rendelkezzen Pest megyén kívül is telephellyel, ahol a fejlesztéseket meg tudja valósítani.
Néhány konstrukció esetében további korlátozások is hatályosak lehetnek, ezek az alábbiak:
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi eredmény kimutatásban szereplő éves nettó árbevétel összegét
-    a projekt összköltsége nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő mérlegfőösszeg összegét
-    a pályázónak rendelkeznie kell egy, vagy két teljes lezárt üzleti évvel (a szükséges lezárt teljes üzleti évek száma a pályázati konstrukciótól függ)
-    a pályázónak a pályázat beadását megelőző utolsó teljes, lezárt üzleti évben rendelkeznie kell 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal
A pályázati kiírástól függően felmerülhetnek egyéb korlátozások, a fentiek az általános korlátozások az Új Széchenyi Terv pályázataira vonatkozóan.

Téma: Céginformáció, Gépbeszerzési pályázatok, TEÁOR, Pályázat | Szóljon hozzá!

A támogatási intenzitások változása az Új Széchenyi Terv 20014-2020 szakaszára vonatkozóan

2014. július 15. (kedd) Írta: ForrasCentrum

Lezárult az Új Széchenyi Terv 2007-2013-as szakasza, ennek megfelelően átalakításra kerülnek a szabályzatok, melyek meghatározzák többek között a pályázatok keretében igényelhető támogatások mértékét, összegét, és feltételeit. 2014. július 1-én lépett hatályba az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy melyik régióban, mekkora vállalkozás hány százalék támogatást igényelhet az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott projektjavaslatára.

A maximálisan igényelhető támogatási intenzitás attól függ, hogy mekkora a vállalkozás, és hogy az adott projektet melyik régióban, és azon belül milyen helyzetű településen kívánja megvalósítani. Jellemzően a fejlettebb térségekben kerül alacsonyabb igényelhető támogatási mérték megállapításra, ezzel szemben az elmaradottabbnak ítélt térségekben magasabb százalékban igényelhetünk támogatást az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projektünkhöz.

Az új szabályozás három régióra vonatkozóan tartalmaz az ÚSZT 2007-2013-as szakaszához képest megváltozott maximumokat, ezek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, és Nyugat-Dunántúl. Mindhárom régióról elmondható, hogy mivel a megítélt fejlettségi szint emelkedett, ezért a támogatási intenzitásuk csökkent. A négy fennmaradó régióra vonatkozóan a szabályozás nem változott az előző ciklushoz képest.

Mikro- és kivállalkozások esetén a fentiek alapján a konvergencia régiókban a legmagasabb, 70%-os támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban érhető el. Alacsonyabb, 55%-os támogatási maximum érhető el Közép-Dunántúl, és 45%-os Nyugat-Dunántúl régióban. Ez például azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintos beruházást kíván az adott vállalkozás megvalósítani, akkor például a dél-alföldi régióban ehhez 7, míg a nyugat-dunántúli régióban csupán 4,5 millió forint támogatást kaphat hozzá.

A legnagyobb változás azonban a közép-magyarországi régióban történt, itt van olyan kategória is, ahol 0% a maximális támogatási intenzitás (ez csak és kizárólag nagyvállalkozásokra vonatkozik). Ebben a régióban három négy fő területi besorolás került meghatározásra, ezek: Budapest, Pest megye, Pest megye hátrányos helyzetű települései (HH), és Pest megyek leghátrányosabb helyzetű települései (LHH). Mikro- és kisvállalkozások esetén, Budapesten és Pest megye nem hátrányos helyzetű településein 20%, a hátrányos helyzetű településeken 40%, a leghátrányosabb helyzetű településeken pedig 55% lehet a maximálisan igényelhető támogatás projekt összköltségre vetített aránya.

A mikro-, kis-és középvállalkozások a továbbra is külön ösztönzésben részesülnek, hiszen az ő esetükben a támogatási intenzitás növelhető mikro- és kisvállalkozások esetében 20, középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal

Természetesen a fenti értékek a maximálisan meghatározható támogatási intenzitásra vonatkoznak, az egyes felhívások ennél alacsonyabb támogatási mértéket is meghatározhatnak, azonban a projektötletek kidolgozásakor érdemes figyelmet fordítani arra, hogy pályázati szempontból melyik régióban lenne előnyös új beruházást megvalósítani.

Téma: Pályázat | Szóljon hozzá!

Mit jelentenek az adószám és a cégjegyzékszám számjegyei?

2014. július 10. (csütörtök) Írta: ForrasCentrum


Az adószám és a cégjegyzékszám a Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytató cégek (cégjegyzékszám csak a gazdasági társaságok, adószám pedig minden vállalkozási tevékenységet folytató magán személy, gazdasági társaság esetén) azonosítására szolgál.

Az adószám 11 számjegyből áll, melyből az első 8 számjegy az ún. törzsszám, mely a cég egyedi azonosítójaként funkcionál. A következő számjegy az ÁFA- kód, mely az ÁFA kezelésében bír kiemelt jelentőséggel. Pályázati szempontból ez azért lényeges, mert amennyiben a vállalkozó vissza tudja igényelni az ÁFÁ - t, abban az esetben csak a nettó projekt összköltség alapján igényelhető támogatás, amennyiben azonban nem tudja visszaigényelni, abban az esetben a bruttó összköltség képezi a támogatás számításának az alapját. Az adószám 9. számjegye 3 féle lehet: 1, 2, vagy 3. Az 1-es ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozások általában nem tudják visszaigényelni az ÁFA-t, a 2, és 3 ÁFA-kóddal rendelkező vállalkozók azonban igen. Kiemelt jelentőséggel bír a 3-as ÁFA-kód, mely az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) jelölése. Az adószám utolsó két számjegye azt jelöli, hogy az adózó székhelye szerint melyik adóhatóság területi illetékességi körébe tartozik (pl. 41 – Észak-Budapest).

A cégjegyzékszám a vállalkozás egyértelmű beazonosítását szolgáló, 10 számjegyből, és 3 részből álló számsora. Az első, két számjegyből álló rész a céget nyilvántartó bíróságot jelzi (pl. 01 – Budapest). A második, szintén két számjegyből álló rész a cégformára utal. ezek közül a leggyakoribbak: Betéti Társaság (06), Korlátolt Felelősségű Társaság (09), Részvénytársaság (10), Közhasznú Társaság (14). A cégjegyzékszám utolsó 6 számjegye a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám, mely az első két résszel együtt egyértelműen beazonosítja a céget.

A fentieken kívül a vállalkozás azonosítható még a statisztikai számjellel. Ez a számsor 17 számjegyből, és 4 részből áll. Az első 8 számjegy megegyezik az adószám első 8 számjegyével. A második rész a vállalkozás fő tevékenységi körét határozza meg a TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kód alapján. (pl. 7022 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás). A következő 3 számjegy a gazdálkodási formakód, mely a vállalkozás működési formáját jelöli (pl. 113 – Korlátolt Felelősségű Társaság). A statisztikai számjel utolsó két számjegye a vállalkozás székhelyét jelöli. Minden magyarországi megye rendelkezik egy kóddal, ez alapján azonosítható be a vállalkozás működési területe.

Téma: Céginformáció | Szóljon hozzá!

Hitellehetőségek az Új Széchenyi Terv keretein belül

2014. június 30. (hétfő) Írta: ForrasCentrum

Fatal error: Maximum execution time of 15 seconds exceeded in /web/forrascentrum/blog.forrascentrum.hu/wp-content/plugins/autolink-wikistyle.php on line 318